Part 9
"Cameronék szobájába indultunk, hisz ott vannak a barátok, kik ímádni fognak minket ezek után. Az ajtó mellett rögtön Raiden ágya atlálható és a benne mélyen alvó srác."
A szobában összesen hárman vannak, Raiden, Dave és Cameron. Elterveztük, hogy Camet szivatjuk meg a legjobban. Raidel kezdtük, méghozzá úgy, hogy mézet és lisztet összekevertünk, majd ezt kentük az arcára, a hajába és a jobb kezére, mivel a bal kezén feküdt, azt nem sikerült.
Nagy mázlinkra mindegyik fiú, mélyenalvó típus velünk ellentétben. A következő áldozat Dave volt, ki a bal oldalon levő emeletes ágy tetején fekszik. Számára az egyszerű tejszínhabos tréfát választottuk. Neki sikerült mindkét kezét és a haját bekenni, csak az arcát nem, hisz Dave mindig a hasán fekve alszik. Míg én a fiúkkal törődtem, Samantha elhelyezett egy kamerát, ha jól láttam Raid polcának felső fiókjában, amit csak a fiók tulaja ér el szék nélkül. Nem tudom mit tárolhat ott, csak azt, hogy meg van nekünk tiltva, hogy használjuk a benne lévő dolgot.
-Aid!-szól nekem Sam, miközben Cameron arcát kezdem el bekenni, tejszínhabos mézzel.-Te tudtad, hogy Raiden óvszert meg síkosítót tart a legfelső dobozban?
-Nane-röhögöm el magam csendben-Azt hittem valami magán, személyes cucc, de arra nem gondoltam, hogy ilyenek vannak abban a dobozban. És te oda tetted a kamerát??
-Aham, persze-lép mellém, s elveszi a kezemből a tálat, majd elkezdi bekenni Cam haját, míg én a kezét.
Mire végeztünk, 4:40-et ütött az óra, így gyorsan elpakoltunk és siettünk vissza a szobánkba, ugyanis a tábor ébresztője, 4:45kor visít.
Leültünk Sam ágyára, majd a kezembe vettem a telefonom, min az élő showt fogjuk látni.
Mikor megszólalt az ébresztő, mindhárom fiú lerúgta magáról a takarót, és beletúrtak a hajukba~mai fiatalok~, de mivel mindenkinek ragadt a haja, ez nem ment olyan egyszerűen. Színkronban kezdtek káromkodni, és tolongani a fürdőjért, hogy mihamarabb lemoshassák magukról a trutymót. Cameron úgy döntött, hogy átjön hozzánk, így mi bebújtúnk a szekrénybe, mintha itt sem lennénk. Igen, roppant értelmesek vagyunk, így 18évesen.
-Sam, Aiden!-kiált Cam, mikor belép a szobánkba.-Hű, ha ti voltatok, nagyon megjárjátok.
Sam majdnem hangosan felnevetett, így inkább szájára tettem a kezem, hogy ez véletlen se forduljon elő.
Míg Cam a fürdőbe volt, kiosontunk az étkezőbe, mintha most érkeztünk volna meg. Hogy a mesénk, miszerint most érkeztünk, stimmeljen, gyorsan írtam egy SmS-t apának.
<Kérlek, ha bárki kérdezi, mond azt, hogy most érkeztünk.by:S&A>
<Mit csináltatok?>
<Csak Cameronékat szivattuk meg, semmi komoly Apa>
<Rendben, de nem akarok a művetekről hallani az irodában!!!>
<Igenis Apa>
Minden reménnyel Camék nem köpnek be, ismeretlen tettes néven, ha az megtörténne, nagyon megszívnánk, főleg így, hogy szóltunk apánknak.
Mint minden katonai telepen, ittis van egy kedves, öreg konyhásnéni, aki minden ki apró titokról tud és segít minden csíntevésben. A mi konyhásnénink, Margarth névre hallgat, ősz, rövid haja és szemüveges. Mivel itt, a táborban, az alap reggeli legtöbbször tojásrántotta, szendvics, főtt tojás, vagy hasonló szokott lenni, csakhogy én nem szeretem a tojást, ezért nekem mindig valami különlegeset készít. Nagyon bírom az öreget és természetesen a fiúk megviccelésében ő is segített. Bármiről van szó, ő segít, igazán kedves ki nénike.
^^^
Mivel az óra pontban 5:00-t ütött, ezért elkezdtek beszállingózni a katonák az ebédlőbe. Sajnos csak 20 percünk van reggelizni, mert 5:25-kor már kinn lenni a pályán, s aki késik, plusz 5 kör futás. Cameron, és a többi srác nem jelent meg az ebédlőben, hehe, remélem edzésről is elkésnek.
Edzésen
5:24... Cam és a többiek befutnak, s amint meglátnak, ölni tudnának a szemükkel, mi pedig jo gyerek módjára értetlenül nézünk vissza rájuk. Dave beáll mellém a sorba, hisz ott a helye, viszont mielött az őrmester megjelenik, belerúg a sípcsontomba, ami nem a legkellemesebb érzés.
-Jóreggelt Uram!-köszönünk kórusban, tisztelgés után.
-Reggelt emberek! Kezdjék el a szokásost, Aiden és Samatha plusz 3 kör, mivel tegnap nem tudtak itt lenni!-adja ki az utasításokat az őrmester, hogy kapná be.
-Igenis őrmester!-kiálltjuk a szokásos, betanult dumát, majd nekiállunk futni.
Sam és Cam mellémkocognak, majd Cam belekezd.
-Szeretnétek bevallani valamit esetleg?-veregeti meg a vállam, kicsit sem gyengén, ezzel nyomatékosítva, azt amit kérdezett.
-Mit kéne? Azt esetleg, hogy Dave bokámbaszta Aidet mielőtt az őrnagyi ideért?-Sam hangjából csak úgy folyt a gúny, viszont én hallotam benne, hogy nem sok kell ahhoz, hogy elröhögje magát.
-Jajj ugyanmár, mindenki tisztában van vele, hogy ti voltatok azok reggel.
-Mik? Aztnemond, hogy valaki megszivatott titeket és nem láttam!-"akadok ki" teljesen.
-Haha, ti voltatok, s be is bizonyítom.-gyorsít Cam ezzel otthagyva minket.
-Majdnem elröhögted magad!-támadom le a hugomat.
-Te észrevetted, viszont Cam ehhez hülye, úgyhogy semmi ok aggodalomra.-oktat ki Sam.- Inkább azon aggódjunk, hogy nem megy apához, bármennyire is jófej, ezért ugyanúgy megkapjuk, mint amit ők kaptak.
-Nyugi. Cam akármennyire is köcsög tud lenni, nem fog a vezetőséghez rohanni, mert tiszában van vele, hogy mi se köptük volna be őket, ha akkor apa nem nyít be hozzánk, mikor ők épp a földön fetrengve röhögnek rajtunk, miközben mi a ragacsot szedjük le magunkról.
-Igaz. Majd eldől.-sóhajt Sam-Na hello, neked még van két köröd!-hagy magamra.
Mikor én végeztem, a többiek már javában csinálták az erősítéseket. Belálltam én is, de sajnos lemaradtam az elejéről..... Upsz?
Kétszer végigmentünk az akadálypályán is, majd lenyújtottunk.
-Menjenek zuhanyozni, majd 9kor Cameron, Aiden, Dave, Samatha és Susan jöjjön ide! Jön egy újjonc csoport és maguk fogják őket körbevezetni!
-Igen uram!-papoljuk a szövegünket. Majd távozunk.
Lassan becammog mindenki a szobájaba, de mielőtt én is bemennék, Dave leszólít.
-Hallod, mikor érkeztetek meg?-teszi fel az egyátalán nem nyílvan való, mire utaló kérdést.
-5előtt pár percel, annyi, hogy a csomagokat vittük fel a szobába, aztán mentünk enni-magyaráztam nyugodtan
-Ja oké! Csá!-ezzel beront a szobájukba... Hát oké.
Ki hitte volna, Sam már megint elfoglalta a fürdőt, ezért levettem inkább a pólom, s leültem az ágyamra.
-Megtehetnéd esetleg, hogy a büdös pólódat nem az én ágyamra hányod le-megy fel Samnél a pumpa, majd az arcomba vágja az izzadt pólóm, mit fintorogva fogadok.
- Te meg azt, hogy nem hisztizel mindenért hercegnő.-veszem ki az arcomból a ruhadarabot, s bevonulok a fürdőbe mielőtt válszolni tudna.
Beállok a zuhany alá, s magamra folyatom a kellemes meleg vizet. Miután tisztának éreztem magam, felvettem egy tiszta boxert, mit behoztam magammal, s kiléptem a párás fürdőből. Sam nem volt a szobában, gondolom Emmánál van, említette, ha jól emlékszem, hogy átnéz hozzá. Felvettem egy fehér tiszta pólót, és egy terepmintás nadrágot, mielőtt apa benyit és lebasz, hogy miért nem tudok felöltözmi, mondván bármikor történthez bármi, ami miatt ki kell menni, és akkor taptaraptarapp, nem szoktam figyelni az ilyen monológoknál. Leültem az ágyamra, majd a kezembe veszem a telefont, aminre nagy betűkkel kiírva meglátom, hogy 8:54-van. A kurva életbe.
Villámsebességgel kapom fel a zöl pulcsim, s húzom fel a bakancsomat, majd rohanok le a lépcsőn. Bazdmeg a karórám. Mivel még a lakó épületben vagyok visszamegyek érte. Kezembe veszem, majd rohanok lefele, egyenesen ki az épületből.
Odaérek a többiekhez, szerensémre csak mi kadétok voltunk, meg az előttünk álló busz.
8:59
Az őrmester is megérkezett, odament a buszhoz, ahonnét kivancsi lány, ismétlem LÁNY, szemek kémleltek minket. Eddig az táborban 3 lány volt a hugommal együtt, most pedig ittvan egy egész busznyi, hát csodállatos mondhatom.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro