Gondolatok ezreivel hajtottam le este a fejem pihe, puha párnáim közé, de semmi esetre sem sikerült az álmok világába jutnom, abban az 1 órában, mi az alvásra szolgált számomra.

"Reggel"

Mikor apa benyitott a szobámba, feltételezem, hogy felkeltsen, lehunytam a szemeim és alvást színleltem, egészen addig, amíg apa a vállamra nem tette a kezét. Erre a mozdulatára autómatikusan kinyitottam a szemeim, majd felültem az ágyon. Mire tisztult a látásom az erős fény miatt, amit a lámpám okozott, apa már nem is volt a helyiségben.
Felkaptam egy zöld polót és egy nadrágot, mi a táborban mindig rajtam van, majd a szobámban lévő tükör elé álltam, s beletúrtam barna tincseim közé, majd hagytam a fenébe, hisz futásnál úgyis szétmenne, ha beállítanám.

Miután késznek nyílvánítottam magam, felkaptam a táskámat és kisétáltam a szobámból, egyenesen Sam szobájába. Mikor hazaértem, beszélni akartam volna vele, de egyenesen kitolt a szobájából, hogy nem kíváncsi rám és egyedül szeretne lenni. Ráhagytam, hisz ha este nem beszélt velem, akkor majd ma, vagy ma este muszj lesz neki, mertha a kocsiba felhozom a témát, akkor abból bajok lennének. Benyitok a szobába, de a lányt nem látom sehol. Benézek a szobához tartozó fürdőbe, de sehol senki, ígyhát fogom magam  és a konyha fele veszem az írányt.

-Sziasztok!-köszönök a családnak, kik a konyhába ülve beszélgetnek.

-Jóreggelt-köszön apa, Sam pedig csak bólintani méltóztat.-Ha ettél indulunk-néz rám, utána pedig Samre vezeti a tekintetét-Kiviszed a cuccokat a kocsiba addig kérlek? Nem akarok elkésni.

-Igen.-áll fel az asztaltól, s veszi el a kocsikulcsot apa kezéből, majd elveszi a táskám a földről, majd a sajátját is, majd kilép a garázsba vezető ajtón.

-Összevesztetek?-néz rám édesapám kérdőn.

-Nem akarta, hogy elmenjek Adammel este, azóta nem is szólt hozzám-húzom el a szám és bekapok még egy falat gabonapelyhet.

-Érthető, hisz mégiscsak megtette amit, nemcsoda, hogy nem akarja, hogy bármilyen kapcsolatot is ápolj vele.-magyarázza apa, miközben leül velem szembe.

-Nektek is meg kéne érteni, hogy nem báttyként mentem most. Adam gólyás korom óta a barátom volt. És mellékesen, ha igaz a meséje, akkor nem csodálom, hogy megtette, mégha szerelmes is volt Sambe.-mondtam és felkeltem az asztaltól, majd a tányérom a mosogatóba helyeztem, felkaptam a cipőm és kisétáltam a házból egyenesen a kocsiba, mibe be is szálltam Samatha mellé hátra.

-Ülhetsz előre, azért ültem hátra-mondja nekem miközben rám sem néz és hangosan hallgatja Shawn-Never be alone cimű számát a telefonjából.

-Jelenleg utálsz, tudom. De nem a bátyádként, hanem barátként mentem el. Ezt miért nem lehet felfogni?-húzom fel egy kicsit magam, majd mikor nagy levegőt veszek, folytatom-Te például tudtad, hogy Adam örökbefogadott gyerek?-nézek rá, de mivel nem figyel, fogom és elveszem, s azzal a mozdulattal kapcsolom ki a zenét, mit egyébként én is szeretek.-Figyelj ha hozzád beszélek légyszives.

-Add vissza!-ordít le és akarja kikapni a kezemből, mire én egyből csebre teszem.-Bazd már meg Aiden!-kiabál az arcomba, majd visszaül a helyére és bevágja a durcit.

-Ha végighalgattál visszaadom.

-Akkor hallgatlak, mondjuk nem mintha érdekelne-forgatja a szemeit, majd ujra előre fele bámul.

-Adam örökbefogadott gyerek, és mielött megkérdezed én is csak tegnap tudtam meg. Nem tudott az igazi családjáról semmit, aztán valamikor kapott egy SmS-t, amit a nővére írt neki. Kiderült, hogy a szülei meghaltak egy autóbalesetben és a nővérének nem volt jó sorsa a szüleivel. Adamhez kötözött, majd a mi sulinkba járt. Nemtudom emlékszel-e arra a csajra, aki felettünk járt és fekete haja volt és szürke szeme, na ő volt a nővére. Elrabolták mielött mi érettségiztünk volna. Adamet pedig bábuként rángatják, ő pedig megteszi, hisz az egyetlen elő rokona. A mi családunkat kell tönkre tennie, azt mondta. Kurvrára nem mentség az amit tett, de legalább magyarázat rá. Ugyan nem adhatja vissza azt amit elvett tőled, de megígérte, hogy megpróbálja jóvátenni, de elötte megmenti a testvérét.-magyarázom neki hadarva, hogy az elött végigmondjam a dolgot, mielött apa beszállna a kocsiba. A mondandóm végén előveszem a telefonját és a kezébe nyomom, majd előre ülök.

-Hogy mivan?-esnek le neki az infók, miket mondtam neki.-Ezt még megbeszéljük.-zárja le a témát, mikor apa beszáll a kocsiba.

-Alhattok nyugodtan, majd felkeltelek titeket, hisz elöbb fogunk odaérni.-néz ránk felváltva apa, majd beindítja a motort és elindulunk.

^^

-Gyerekek, megérkeztünk!-szól apa, hisz az út során, mindketten elaludtunk.

-Fennvagyok!-szólal fel Sam hirtelen.-Mennyi az idő?-néz rám kérdőn, mikor kiszállunk  kocsiból. Körbenézek és mivel nem látok senkit csak a tábor németjuhász kutyáját, ki sebesen igyekszik felénk. -Csak Whisky van fenn szóval-húzom el a szám, s apára nézek.

-4:07-szólal meg apa, miközbe kiveszi a cuccokat hátulról, s kezünkbe adja a táskáink.

-Csodás-teszi hozzá Sam szarkasztikusan.

-Gyere keltsünk fel mindenit-húzom gonosz mosolyra ajkaimat, mely cselekedetemhez Sam is társul, majd ráérősen a lakónegyed felé vesszük az írányt.

Mikor lepakoltunk azokat a cuccoka, melyeket atthonról hoztunk magunkkal 4:20 percet ütött az óra, mely a falon pihen a szobánkban. Ügyes tervet gondoltunk ki, mihez elkezdtük megkeresni a hozzávaló alapanyagokat.

Cameronék szobájába indultunk, hisz ott vannak a barátok, kik ímádni fognak minket ezek után. Az ajtó mellett rögtön Raiden ágya atlálható és a benne mélyen alvó srác.