-Fiam!-simogatja anya a kezem.

-Igen anya?-kelek fel az álmodozásból.

-Hogyhogy ilyen korán itt vagy?-szegezi félém a kérdést, majd körbenéz a szobába.-Sam?

-Hoztam neki váltóruhát, most öltözik.-nézek a fürdő felé.

-Mondtam, hogy ne gyere korán!-néz felém álmosan.

-Nincs nekem korán, te is tudod!-nevettem fel.-De megyek csak megvárom Samet, boltba küldött apa.

-Hogy viseli?-szomorú tekinte volt.

-Nem aludt semmit-jelentem ki, mikor Sam lép be a szobába, immár átöltözve.

-Jó reggelt!-köszön a tesóm mosolyogva.

-Jössz velem boltba? Hagyjuk anyát aludni.-érvelek, hátha jön.

-Nem baj anyu?-néz anyára kérdőn.

-Dehogy! Menjetek nyugodtan.-mosolyog és int a kezével az ajtó felé.

-Okés, akkor majd jövünk anyu!-köszön el Sam

-Szia!-mondom és kimegyek az ajtón, s behúzóm magam után azt.

^^

-Haza jo?-nézek a tesóm felé, mikor beszállunk az autóba a bevásárlás után.

-Aham.

-Sam!-nézek rá kis idő múlva.

-Mond.

-Hívott Scott.-ő a legjobb gimis barátunk volt, akivel néha még ma is beszélünk.

-Nem megyek házibuliba.-jelenti ti és nekidől a hideg kocsiablaknak.

-Nem arról van szó-sóhajtok nagyot.-Azt akarja, hogy holnap kempingezzünk a parkban, a régi bandával.

-Anyuval mi lesz addig?-néz rám könnyes szemekkel.

-Sam. Apa vele lesz, kettesben akarom őket hagyni.

-Hétfőn ott kell lenni a reggeli edzésen!-emlékeztet engem.

-Basszus, Nemár.-ütöttem meg a kormányt.

-Menjünk el attól még. Találkozni akarok velük.-néz rám műmosollyal.

-Rendben! Megbeszélem apával.-mondom komoly hangon, mire ő bólint.

^^

-Megjöttem!-kiáltottam el magam automatikusan, mikor beléptem a házba.

-Szia!-köszön apa, s kijön a szobájából egyszál farmerban.

-Apu!-ugrott apa nyakába Sam , aki megilyedt elég rendesen.

-Sam, ne csinálj ilyet. Megilyedtem.

-Bocsi-engedi el apát, s megállunk előtte.

-Na mondjátok!-teszi karba a kezét, s kérdőn néz rám.

-Vasárnap este elmehetünk a parkba?-nézek felé reménykedve.

-5re ott kell lennetek edzésen és aludni is kellene.

-Tudjuk!-feleljük egyszerre-Ott lehetnél anyánál és mehetnénk úgy a táborba.

-Jó legyen-adja be a derekát-De ne igyatok nagyon ha lehet.-teszi hozzá.

-Hànyra legyünk itthon?-szegezi apa felé a kérdést Sam.

-2re legkésőbb!-mondja komolyan-Azt akarom, hogy aludjatok is.

-Rendben!-mondtuk és felmentünk a szobàinkba. 

Békésen pihentem az ágyamon, közben pedig tévéztem. Minden olyan nyugodt volt körülöttem, régen ezt élveztem, csak itthon feküdni. De most?, szét unom magam.

-Apa!-rohantam le a lépcsőn, immár átöltözve, futó cuccba.-Apa!-kiáltottam el magam mikor leértem a nappaliba, majd ugyanezt a konyhában is, de ő sehol sincs.
A hűtőn találtam egy cetlit;

A kórházban vagyok, reggel jövök! Kaja a hűtőbe, oda mentek ahova akartok!
XxApa

-Sam!-kiáltom el magam, s ezzel egyidőben hallom meg húgom trappolos lépteit a lépcsőn.

-Mi a baj Aid?-néz rám kétségbeesetten.

-Semmi-nevetem el magam-Elmegyünk valahova? Apa anyánál van reggelig!

-Elenged?-néz rám elképedten.

-Tessék!-nyujtom felé a cetlit amit apa hagyott.

-Hivom Miát!-rohan fel a szobájába, én meg utána

-10perced van! Mivel megyünk?

-Öhmm-gondolkodik el és berohan a szobájába, majd vissza hozzám.-Ezekkel!-tartja a kezében könnyedén a Segwayt.

-Fél éve nem álltam rajta-sóhajtok fel, s karba teszem a kezeim a mellkasom előtt.

-Van 10perced!-mosolyog nagyképűen, s berohan ujra a szobába.

Követem a példáját, így én is belépek sajátomba. Beállítom a hajam, zsebreteszem a telefonom, és egy kis pénzt is a zsebembe süllyesztek, mi a bevásárlásból maradt.
Felkapom a bőrzsekim és kezembe veszem fekete Segwayem, majd kilépek az ajtón.

Röpke 20perc múlva a húgom is leér, mire kérdőn nézek rá.

-Minek?-utalok a sminkre és a kiöltözésre.

-Blake is ott lesz, Mia elhívta-mosolyog fülig érő szájjal.

-Tök fölösleges-sóhajtok nagyot, s kilépek az ajtón Sam után, majd bezárom azt.

~[*]~

-Sam ki foglak nyírni!-kiálltok utána, mikor másodjára esek el a Segwayyel.

-Ne légy már ennyire bèna!-röhög ki megint. Felállok ujra az eszközre, majd kis idő múlva beérem a hugom.-Jé! Őnagysága is idetolta a képét-nyújtja ki rám a nyelvét, mire én lelököm a boardról, most viszont én nevetek, míg ő dühösen néz.

-Jé! Valaki elesett!-tettetek ijedtséget, de nem birom sokáig, így elröhögöm magam.

-Be lehet fogni!-áll vissza a segwayre, s indult utánam.

-Béke jó? Majd hazafele!-teszem fel védekezően a kezem, mire bólint. -Köszönöm!

Nem telt bele 10percbe az út, mikor megláttuk a régi baráti társaságunk, meg néhány új embert, na de fasza.../epic szarkazmus/

-Mia!-szállt le a "járgányrol" Sam és a barátnője nyakába ugrott.

-Haver!-jött oda hozzám Scott és Aaron.-Titeket is látni itthon?-tette fel a kérdést Aaron

-Bár ne kéne itt lenni-sóhajtott nagyot Sam

-Baj van?-nézett rám komolyan Aaron

-Anya-néztem el a másik irányba, hisz a gondolattol is könnyek gyűlnek a szemembe, de előttük nem lehetek gyenge.

-Sajnálom-veregeti meg a vállam Scott. 

-Holnap nem alszunk itt, 1re haza kell érni-nézek vissz a fiúkra.

-De nem ugy volt, hogy?-néz rám Sam, mire én leintem, hogy hagyja abba-Ja tényleg.-jutott eszébe a semmi.

-Meddig vagytok itthon?-néz rám Mia

-Hétfő hajnalban már edzésen kell lenni, de ha minden jól megy, jövünk vissza kedd délelőtt.

-Ezt nem is tudtam-néz rám kérdőn Sam.

-Apa mondta este.-adok egyszerű választ neki.

-Kik azok?-mutatok a három srácra az egyik padon nem messze tőlünk.

-A menők-forgatja a szemeit Mia-Miután elmentetek, jöttek ők, s kijelölték maguknak a helyet. És minket is elüldöztek.

-Azt persze! Ez a mi helyünk. -indulok el a 3rom fiú felé, de sajnos hamar beüt a felismerés, Adam.
Amint meglát, feláll, s közelít felém, majd megáll előttem nemsokkal. Mögötte áll Blake és Josh is, míg mögöttem a két lány, Aaron és Scott.
Valamivel tartozom Adamnak. Aztán bumm, egy jobb horgost, ezzel eltörve az orrát. Közben a szememmel ölni tudtam volna.

-Ezt megérdemeltem.-kap az orrához

-Mit keresel itt?-hangom kemény volt, testem pedig fel volt készülve az akármikor elkezdődhető bunyóra.

-Itthon vagyok!-teszi szét a kezeit, s úgy beszél, mintha ő lenne a főnök.

-Aiden!-fogja meg az ütésre lendülő kezem Sam. Hangja nyugott volt, hisz ő már túltette magát a történteken.-Nem ér ennyit ez a Vad Barom, viszont !-lép elém sejtelmes mosollyal az arcán. Adam elé áll karba teszi a kezét, s rá néz.-Miért?-mosolyog, pedig belül remeg. Adam nem válaszol, mert nem érti miért röhög rajta Sam. -Válaszolj, katona.-ejti ki gúnyosan a nevet. Viszont csak úgy köpi a szavakat. Adam továbbra sem válaszol, így Sam cselekszik, nem is akárhogy. Teljes erejéből tökönrugja őt, mire Adam felordít, majd összeesik.-Kislány!-rúg bele mégegyet. Leporolja a kezét, majd Blake elé lép.-Nem gondoltam volna, hogy ekkora paraszt vagy. Nem tudod mit tett a múltban, mégis őt isteníted.-oktatja ki a fiút, ki furcsán néz-Menj a picsába Blake!-pofozza fel, majd rámnéz, míg én aprót bólintok!

-Takarodjatok innen!-ordítom el magam, mire Blake és Josh elrohan, de Adam még mindig a földön fetreng a fájdalomtól.-Te is puhány!-húzom fel a pólójánál fogva, mire ő is elsiet.
Sam rám néz, majd a karjaimba borul. Arcát a mellkasomba temeti, teste pedig remeg.-Shh!-csitítani próbálom, de nem megyek vele semmire sem. Sam könnyei kezdenek lecsorogni a mellkasomom, és egyre több.-Ennyit ér? Hogy sírj miatta?-suttogom, hogy csak ő hallja.

-Nem!-hallom meg válaszát, míg én erre csak erősebben szorítom magamhoz.

-Menjünk haza?-teszem fel a kérdést, ismét suttogva, bár a többiek már arrébb mentek, miket nyugiban hagyni, míg Sam megnyugszik.

-Dehogy!-húzódik el, majd szemembe néz-Nem kapja meg amit akar, ott áll az utca végén és miket bámul. Maradunk és jól érezzük magunkat. -mosolyodik el, néztem volna hátra, hogy megnézzem magamnak, de Sam megint megszólalt.-Ne!

-Jó rendben! Na gyere hugi!-karolom át a vállát, és a többiek fele veszem az irányt.
Mia amint meglátja barátnőjét, rohant is hozzánk, majd elszakította tőlem. Scott rámnéz, majd a "bujkáló" Adamre.

-Láttad?-utal rá.

-Tudom, hogy ott van!-sóhajtok nagyot, és akaratlanul ökölbe szorulnak kezeim.

-Nem éri meg!-utal arra, hogy idegeskedem miatta.

-Hagyjuk most! Érezzük jól magunk!-dobom fel az eredeti tervet.-Piát hoztatok?

-Hát hogyne!-nevet fel Aaron, majd felèm tarja a pezsgőt üveget.
Bólintok köszönés képp, majd beleiszok az üvegbe.

-Hagyj nekem is!-nyavajog Mia és kikapja a kezemből az üveget.

Miának hatalmas barna szemei vannak és hosszú barna haja, amit feketére festet gólyás korunk óta. Iszonyat jó szíve van, és mindig meghallgatja az emberek hisztijeit. Gimi utolsó évében padtársak voltunk, így nagyon sok dolog megtudtam róla, mintpéldául, hogy soha nem csinál leckét, meghogy a matek az ős ellensége, de azt is, hogyha puskázásról van szó, akkor abban ő leverhetetlen.
Volt idő amikor tetszett, de akkoriban neki barátja volt, méghozzá Josh. A szakításuk óta ősellenségek lettek, hisz Josh megcsalta őt, nem is egyszer, mint ahogy utólag már kiderült.