Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

11. rész

szemszög: Jimin
terjedelem: ~4400 szó
besorolás: 18+
hangulat: emelkedett
hotel: Trivago

Jungkook szemtelen, mély hangon tett megjegyzése, miszerint élvezni fogom, rettenetesen zavarba hoz és várakozással tölt el. Ahogy csókolgatja, szívogatja a nyakam, folyamatosan küzdök magammal, hiszen nem akarom, de mégis akarom...

Amikor benyúl a pólóm alá és simogatni kezdi oldalam, egész testemben rángatózni kezdek az ingerektől. Olyan furcsa érzés, hiszen senki se érintett még ilyen gyengéden... de nem szabadna ennyire hevesen reagálnom, így teljesen össze vagyok zavarodva és szégyellem is magam. Ha nem ittam volna, most bizonyára elsüllyednék szégyenemben, vagy elfutnék. Az alkohol azonban erősen munkálkodik bennem és valamiféle belső kíváncsiság is kezd úrrá lenni rajtam, a vággyal teli várakozásról nem is beszélve. Ahogy ezek az érzések erősödnek, úgy gyengülnek aggályaim, noha eltűnni nem hajlandóak; végig ott motoszkál a fejemben, hogy én nem vagyok meleg és amit most csinálunk, annak nem szabadna megtörténnie, mert így csak még korcsabb leszek a világ szemében.

Belső, viharos érzéskavalkádomat Jungkook szakítja félbe: felegyenesedik, majd áthúzza feje felett a pólóját, én pedig ismét megcsodálhatom kidolgozott felsőtestét. Már korábban is csodálkoztam, hogy ilyen fiatalon ennyire jól néz ki, de most, ebből a szögből és ebben a hangulatban még nagyobb hatással van rám. Nagyot nyelek és képtelen vagyok levenni szemem a felsőtestéről, majd eszembe jut, hogy hogyan is néz ki lejjebb...

A gondolattól ismét zavarba jövök, de most legalább nem esem le az ágyról, mint mikor először láttam. Ehelyett lesütöm a szemem és érzem, ahogy kissé felforrósodik az arcom, miközben képtelen vagyok kiverni a fejemből csupasz testét, melyen csak úgy dagadtak az izmok és lefelé csordogáltak a vízcseppek. Konkrétan a fenekét és a legnemesebb testrészét is magam előtt látom, de olyan tisztán, mintha beleégett volna az agyamba... pedig csak egy egészen rövid ideig láthattam. Sokszor eszembe jutott random pillanatokban, de azt hittem, csak valamiféle trauma ért, vagy én is olyan méreteket szeretnék, mint ő, ezért gondolok rá annyit.

Jungkook hirtelen lenyúl az államhoz és feljebb emeli fejem, mire rápillantok és ismét nyelnem kell egy nagyot, hiszen engem néz a félhomályban, miközben felettem térdel. A tekintetében éhséget vélek felfedezni... igaz is, ő szexuális izgalmat eszik, így ha én valamiért felizgulnék, akkor táplálni tudnám. Mégis olyan, mintha egy másfajta éhség is lakozna tekintetében; talán az a fajta várakozás, ami bennem is megvan.

Megfogja kezeim, majd odavezeti izmos hasfalához, mire csak tátott szájjal nézem saját ujjaim, ahogy tapogatják a nyáltermelődést beindító kockákat. Tágra nyílik a szemem és megrándul testem izgalmamban, annyira új a helyzet és annyira... jó.

- Milyen érzés, Jiminie? – kérdezi mély, csábító hangon, azaz egy egészen más hangszínen, mint ahogy eddig beszélt velem. Nyoma sincs a könnyed, bratyizós hangjának, amit még aranyosnak is találtam néha.

- J-jó... - nyökögöm fültől fülig elvörösödve, miközben azt bámulom, ahogy az általa irányított kezeim pofátlanul végigszántják egész felsőtestét. Először a kockákra vezeti kezem, majd, miután ezt a területet alaposan megismertem, feljebb irányítja tenyerem, mint a legkészségesebb idegenvezető. A mellkasán kidomborulnak az izmok, a bimbóit is megérinthetem futólag, majd szép ívű vállát, melyre legszívesebben rámarkolnék. Meg is rándulnak ujjaim, mintha egy macska lennék, ami el akarja kapni a gombolyagot. Jungkook engedi, hogy megragadjam a vállát, majd hirtelen végighúzza kezem a mellkasán, egyre lejjebb vezetve, csak az alhasánál állva meg. Visszatartom a lélegzetem, miközben ott érintem őt, egészen lent... egyre nehezebben bírom; már olyan erősen ver a szívem, mintha ki akarna ugrani a helyéről, de akkor nem tudnám tovább érezni Jungkook felsőtestét, így igyekszem nem meghalni. Egyetlen szó jut eszembe: csodálatos. Csodálatos megérinteni a testét.

- Érzem, hogy kezded élvezni – mondja ki az egyértelműt, mire szégyenkezve lesütöm a szemem – Nem bánod, ha eszem ma éjjel, Jiminie?

Erre nem tudok mit mondani, csak megrázom a fejem, hogy tudja: én ugyan nem bánom. Semmit nem árt, nem vesz el tőlem ezzel, ráadásul mindennap esznek belőlem vadidegenek is, vagy olyanok, akiket utálok. Miért pont az egyetlen rendes ismerősöm ne ehetne? Mindig kedves volt velem... Ha akarja, fel is falhat.

A saját gondolatomtól annyira zavarba jövök, hogy összeszorítom a szemem, Jungkook pedig ezt az időpontot választja arra, hogy elengedje a kezem és a pólómat kezdje feljebb húzni. Instant zavarba jövök, a testem pedig megfeszül, de nem mozdulok, hogy levehesse rólam a ruhadarabot, így csak feltűri, ameddig tudja. Ahogy közeledik hozzá, hasamban lüktetni kezd az ütőér, mintha lejjebb költözött volna a szívem, hogy közelebb lehessen Jungkookhoz.

Partnerem csókot nyom a hasamra, kezeivel pedig éhesen nyúl feljebb, végigsimítva felsőtestemen, a mellbimbóimnál megállapodva. Elkezdi morzsolgatni bimbóim, amik egy pillanat alatt kő keménnyé válnak, amitől rettenetesen zavarba jövök. Ráadásul forró ajkai egészen lent, az alhasamnál játszadoznak velem, amitől egyre közelebb kerülök a tűréshatáromhoz. Ahogy egyre lejjebb, a nadrágom szegélyéhez közelítve nyom csókokat bőrömre, a forróság újult erővel önti el testem és mocorogni kezdek az izgatottságtól. Belül nyöszörgök és legszívesebben kiengedném vágyittas hangom, melyek betöltik fejem, de szégyellem, hogy ennyire izgatott lettem, ráadásul a diri is a közelben lehet. Nem nyöghetek... viselkednem kell és némán tűrni, ami elkövetkezik.

Jungkook egyre csak csipkedi a mellbimbóim, ami önmagában is elég zavarba ejtő, de amikor végignyal a hasamon egész a bimbókig, hogy aztán bekapja őket, már teljesen kész vagyok. Érzem a forróságot az arcomban, a lüktetést testem különböző pontjain és a vágyat, ami egyre lejjebb kúszik bennem. Már kimondottan melegem van, amikor partnerem ismét megpróbálja levenni a pólóm, így most engedem neki, amit egy elégedett hümmögéssel díjaz. Ezután elkezd az övemnél matatni, amitől még nagyobb lesz a nyomás a fejemben. Túlságosan is izgatottá válok, ha arra gondolok, hogy milyen helyeken fog megérinteni, mégis nagyon félek, hogy mit fog hozzám szólni. Ő még nem látta, hogy az enyém... nos, egész kicsi az övéhez képest.

Zavartan arcomra tapasztom kezem és megpróbálom mozdulatlanul tűrni, ahogy lehámozza rólam a nadrágot, hiszen nincs más választásom. Muszáj megengednem neki, hiszen ruhában nem lehet közösülni... márpedig ha nem tesszük meg, akkor mehetünk a javítóba.

Mégis legszívesebben megállítanám, annyira nem akarom, hogy kinevessen. Még ha tudom is, hogy ő nem olyan... annyiszor bántottak már, hogy alapból az undok szavakat várom mindenkitől és nehezen hiszem el, hogy valaki tényleg nem akar ártani nekem.

Nagyot sóhajtok, miközben megszabadít a farmeremtől, illetve a zoknimtól, de győz a félelem, így ösztönösen megfogom az alsóm szegélyét, hogy magamon tartsam. Azonban úgy tűnik, egyelőre még hagy egy kis időt nekem, mert előbb saját nadrágját veszi le, így csak bámulom az alsómat fogdosva, ahogy vetkőzik. Mikor a zoknijától szabadul meg, még mindig retard módra tartom az alsóm és megfeszült testtel fekszem fejemben zűrzavarral, így közelebb bújik hozzám és ismét a fülembe súg:

- Ne félj tőlem, Jiminie...

- Nhem félek – hazudom vékonyka hangon, kissé lihegve, amit valószínűleg a felgyorsult szívverésem okoz.

- Hát ne is – dörmögi fülembe, majd olyan hirtelen fordít hasamra, hogy ijedten nyekkenek egyet. Noszogatni kezdem magam, hogy adjam további jelét a tiltakozásnak, de képtelen vagyok megszólalni, mert legbelül nagyon is kíváncsi vagyok, mit fog csinálni. Pedig illene legalább úgy tenni, mintha egyáltalán nem akarnék tőle semmi olyat; mégis csak barátok vagyunk.

Kezd úgy kinézni a dolog, mintha nem is egészen kényszerből csinálnánk... de igaza van: ha már muszáj, inkább élvezzük, mint hogy fájjon.

Mielőtt még többet gondolkodhatnék feleslegesen, Jungkook ráül fenekemre és simogatni kezdi a hátamat, vállamat, illetve oldalamat. Olyan gyengéden érint, hogy egymás után borzongok bele a simításokba, amikkel illet. Ujjai mentén felperzselődik bőröm, a rángatózások pedig egyre hevesebbé válnak, miközben megérzem az izgalmat odalent, a lábam között is, ahol legérzékenyebb testrészemet nyomja kettőnk súlya. A nyomódástól és a szokatlanul gyengéd érintésektől egyre több izgalom vándorol a farkamba, amitől rettenetesen zavarba jövök, de közben mocsok mód élvezek minden pillanatot. Folyton ott a nyelvem hegyén, hogy „fáj", hiszen olyan őrülten jó, hogy szó szerint kínzóan hat testemre ez a bizsergető gyengédség. Egyre inkább elveszek és lüktetve szenvedek az érzéstől, ahogy finoman cirógatja mindenem. Ah, ezek az arany kezek...! Esküszöm, ennyire még soha életemben nem szenvedtem, de olyan kibaszottul jó érzés, hogy képtelen vagyok visszatartani a nyögéseket. A légzésem egyenetlenné válik, a szívem teljesen megkergül, a bőröm meg olyan forró, hogy tojást lehetne sütni rajta.

Csak erre tudok gondolni: „Fáj...fháj...fáááj...!" hiszen olyan kínzóan tökéletes, hogy sírni tudnék az élvezettől, amit átélek. Nagyon szégyellem, hogy ennyitől így megkergül a testem, hogy levegőt se bírok venni és a lepedőre folyatom a nyálam, de akkor jövök csak igazán zavarba, mikor megérzem, hogy erősen keményedik a péniszem. Kipattan a szemem a soha ilyen intenzíven nem érzett vágy hatására, de Jungkook nem kegyelmez: direkt ott érinti lágyan a testem, ahol a legerőteljesebben rándul meg ujjaitól. Érzem, hogy táplálkozik belőlem, ami csak még egyértelműbbé teszi, hogy tudja: mocskosan élvezem ezeket az aprócska mozdulatait.

Jó pár percig kínoz az érzékeimet megbabonázva, testemet egyre jobban megőrjítve. Kínomban már a lepedőt markolom, a számat meg szanaszét harapdálom, annyira őrülten jó érzés. Mikor már úgy érzem, nem bírom tovább, Jungkook rám fekszik és szorosan átölel, majd elkezdi csókolgatni a nyakam hátsó részét, a vállamat és a lapockámat. Annyira felhevült a testem és kiélesedtek érzékeim, hogy egy nyögdécselő, fuldokló rongybabává lettem, akinek lázban ég a teste és kő keménnyé szilárdult pénisze. Folyton lüktet és rángatózik felforrósodott testem és képtelen vagyok irányítani magam. Ijesztő, mennyire Jungkook mozdulatai határozzák meg a testem reakcióit, mintha teljesen átvette volna az irányítást felettem és már semmibe se lenne beleszólásom. Olyan birtoklóan és vágyakozva érint, hogy mentem elolvadok a karjaiban. Érzékien belelehel a bőrömbe és erősen karol át hátulról, birtoklón belemarkolva bőrömbe, ami annyira éles kontrasztban van a korábbi gyengéd érintéseivel, hogy teljesen maga alá temet az izgalmam. Ahogy azok a lágy érintések fájtak, most úgy élvezem ezeket az erőteljesebbeket, melyekkel szinte felszabadítja testem a kín alól.

Épp puha csókjaitól rángatózom tehetetlenül, amikor megérzem, hogy egyik kezével alám nyúl és erőteljesen rámarkol immáron kő keménnyé lett nemi szervemre. Olyan kéjes nyögés üti meg fülem, melyet hallva alig akarom elhinni, hogy én adtam ki, de nincs sok időm vele foglalkozni a testem többi reakciójának intenzitása miatt. Úgy rándulok össze, mintha bármelyik pillanatban elélvezhetnék, aztán csak remegek és nyögök; a fejem kész káosz. Annyira reménytelenül felizgultam, hogy minden korábbi, szexuális irányultságra vonatkozó gondolatom kezdi értelmét veszíteni. Jungkook átírja a gondolataimat és ledönti a falakat, melyekre épült az egész elmélet, miszerint a lányokat szeretem. Ha őket szeretném, nem nyögnék ennyire kétségbeesetten és nem éreznék ilyen mérhetetlen vágyat, ami belülről emészt fel a testemet ellepő tűzzel karöltve.

Tapasztalt partnerem ismét szorosan hozzámpréseli testét, én pedig megérzem a fenekemen, hogy ő is kemény odalent, amitől egy pillanatra bennem reked a levegő. Durván nekem nyomja ágyékát, közben erősen markolja péniszem, amitől élvezetemben megemelkedik a mellkasom és csukott szemmel, remegő ajkakkal tör fel torkomból egy zabolátlan, állatias nyögés. Jungkook maga felé fordítja fejem, amennyire tudja, majd nedves ajkamra tapasztja övét és olyan forró nyelves csókban részesít, hogy beleremeg a gyomrom is, farkam is. A csípőm meglendül, a testem kiéhezetten rángatózik és szinte felgyullad, miközben remegő kezeim kitartják dübörgő szívemet rejtő mellkasom. A nyelveink egymáson siklanak nedvesen, forrón; sokkal mámorosabban, mint DonaTaeával valaha is. Hát ilyen egy igazi, ultrakanos csók, amitől elszáll az agy és megremeg a pénisz...!

Jungkook beszopogatja alsóajkam, majd finoman fogai közé veszi, közben alattomosan megmozdítja kezét felhergelt farkamon, amitől egy egészen mélyről jövő, hörgésszerű nyögés tör föl belőlem. Valahol mélyen szégyellem magam, amiért ilyen kéjesen belenyögtem a szájába, de ha így csókol és így érint, mit vár...? Nem tehetek róla, hogy minden mozdulata, minden megnyilvánulása megőrjít!

Domináns partnerem egy laza mozdulattal megfordít, én pedig tehetetlenül tűröm, mintha vékony kis palacsinta lennék a serpenyőjében. Szenvedőn nézek rá, ő meg féloldalasan elmosolyodik és könyörtelenül megszabadítja az utolsó ruhadarabtól nagy élvezeteket tartogató kicsi faszomat. Akármilyen izgatott is vagyok, most ismét elbizonytalanodom kissé, így összeszorított szemmel kapaszkodom a takaróba arra várva, mikor nevet ki. Azonban túl sokáig tart a némaság, így félénken kinyitom egyik szemem, hogy meglessem, mit csinál.

Nem viccelek: úgy bámulja a faszom, mintha még nem látott volna ilyet. Ijedten húzom fel lábaim térdemet összeérintve, hogy takarjam kis farkam előle, hiszen biztos a mérete miatt nézi. Ekkor megragadja térdeim és durván szétfeszíti lábam, majd egész közel hajol ágyékomhoz és arcán halvány mosollyal szemez vele.

- Édes... olyan gyönyörű vagy! – mondja konkréten a péniszemre bámulva, így csak zavartan hallgatok. Nekem mondta, vagy a farkamnak...?

Ezután hirtelen végignyal pici acélfaszomon, mely a soha nem tapasztalt, őrületesen izgató élménytől szégyenszemre örömtáncra ragadtatja magát. A ragadást pedig szó szerint értem, mivel a méltóságos Fütykös Úr nem rest jóadag nedvességet kiköpni magából attól az egy nyalintástól. A nedvesség kilökődése úgy begerjeszt, hogy kiszakad egy mélyről jövő, kissé állatiasra sikeredett nyögés, ami után sziszegve káromkodok, hisz' nem akartam ilyen hangokat kiadni...

Lihegve gondolkodom, hogy mégis mi volt ez, amikor is meghallom az igazgatónő hangját az ajtóból és rémülten összerándulok:

- Végeztek?

- Nem – feleli tömören Jungkook.

- Pedig úgy hangzott... - mereng a nő, majd visszavált szigorú hangsúlyra – Na, folytassák!

Azzal kilép a szobából, majd még figyelmeztet, hogy a közelben marad és becsukja az ajtót, én meg takargatom a vörös fejem. Ez életem legcikibb pillanata...

- Ez de gáz, baszd ki – motyogom elpirulva, de Jungkook láthatóan csak a farkammal van elfoglalva, mert ismét azt nézegeti, mintha el akarná vinni randizni.

- Ne törődj vele, mikor ilyen szépséget bújtatsz meg a lábacskáid közt– búgja a velem szemező, cudar mód álló péniszemnek szentelve minden figyelmét – Olyan jó, hogy elcseppentél... így lesz mivel benedvesíteni az ujjam.

- Mi-minek az...? – kérdezem kissé megszeppenve, miközben valami megérzés-féle kezd motoszkálni a fejemben, amit egyelőre nem tudok hova tenni, de tudom, hogy valami fontos.

- Segít, hogy könnyebben csússzon és ne fájjon – válaszolja számomra kissé sejtelmesen, így tovább faggatnám, ha nem kezdené dörzsölni csúszós kis makkom, így azonban túlságosan is lefoglal az érzés. Egész testemben megfeszülök, mire Jungkook mélyen belenéz a szemembe – Lazítsd el a tested! Koncentrálj, hogy ne szoríts rá az ujjamra!

Úgy nézek rá, mint egy idiótára. Miért esne olyan nehezemre, hogy ne ragadjam meg az ujját és ne szorongassam...?? Oké, szép a keze, az enyémnél sokkal kecsesebb, de akkor is...

A következő pillanatban azonban megtudom, hogyan értette, ugyanis a makkomon lévő nedvességgel benedvesített mutatóujjával masszírozgatni kezdi fenekem, majd hamar be is nyomja ujját a testembe. Döbbenten nézem, hogy mit művel ez az ember a fenekemmel, ami nagyon nem erre való... aztán kissé ittas állapotom ellenére felvillan egy ritkán hallott szó a fejemben.

Anál.

Ez a fiú... belém... oda... Jézus!

Tágra nyílnak szemeim és kiakadok, az izmaim pedig megfeszülnek, így hirtelen rászorulok Jungkook ujjára és kissé idegesen megszólalok:

- Mi-mit... akarsz csinálni...?

- Csak bízz bennem és lazítsd el a tested! – néz a szemembe, majd ismét ráfog a farkamra, amitől az lüktetni kezd és alig bírok levegőt venni – Ha szót fogadsz, jó lesz.

- Mégis hogyan kéne ellazulnom?? – kérdezem azt bámulva, ahogy a farkamon mozgatja kezét, amitől még jobban megfeszül a testem, hiszen élvezem. Az ujját nem mozgatja bennem, csak feldugva hagyta, ami nem fáj, de... ah, olyan fura és zavarba ejtő.

- Kényszerítsd a tested, hogy ne szorítson! – kéri, mire fenntartásaim ellenére megpróbálok mélyeket lélegezni és csak a farkamat cirógató kezének munkáját élvezni.

Leengedem a matracra a fejem és csukott szemmel koncentrálok a légzésemre, de annyira élvezetesen dolgozik rajtam Jungkook, hogy nagyon nehéz dolgom van. Az összes kis cseppemet igyekszik felhasználni, hogy jól benedvesítse a fenekem, majd ismét befurakszik az ujjával szép lassan. A következő pillanatban már csókot lehel makkomra, amivel még esélytelenebbé válik, hogy ellazulok, hiszen egész testemben remegnem kell. Élvezetesen végigcsókolgatja a farkam, ami igazából csak pár csók, hisz nem büszkélkedhetek túl nagy hosszal. Mégis, ebben a kicsi testrészemben több erő lakozik, mint bármely másikban... hiszen az egész testemet képes irányítása alá vonni. Amikor Jungkook rácuppan és megnyalogatja, majd megszívogatja makkom, úgy remegek, mintha rohamom lenne. Táncol az idegeimen és azt kéri, lazuljak el... jó fej.

Lassan elkezdi mozgatni ujját bennem, ami nem kellemes, de nem is fáj, viszont megnehezíti az élvezkedést, amit ajkai okoznak. Izgalmam ellenére legbelül még mindig zavarban vagyok, ráadásul nem szabadulok egy fura megérzéstől, ami ott motoszkál a fejem hátsó részében, de egyre csak próbál előrébb jutni... mintha terjedne és figyelmeztetni akar valamire, csakhogy nem tudom, mi lehet az. Csak azt érzem, hogy ha szót fogadok Jungkooknak, valami jó fog történni.

Azonban amikor szobatársam forró ajkai elnyelik péniszemet egész a tövéig, rájövök, hogy máris történt valami jó. Ugyanis ívbe feszül a hátam és a nyalakodó mozdulatoknak hála össze-vissza rángatózom, mint egy őrült a gumiszobában. Sose gondoltam volna, hogy ez ennyire élvezetes lehet... mikor hallottam, hogy azzal hencegnek a fiúk, hány csaj szopta le őket, inkább undorítónak találtam a dolgot, de most egyáltalán nem viszolygok tőle. Hogyan is lehetne valami undorító, ami ennyire jó?

Meglendül a csípőm és egyszerűen képtelen vagyok visszatartani egy delejes nyögést, amit bizonyára meghallott a diri is. Úgy érzem, a Mennyek kapujában vagyok és kétségbeesetten be akarok lépni, de Jungkook váratlanul kienged nedves szájából, így visszazuhanok a földre. Sírni támad kedvem, annyira akartam, hogy folytassa, erre kegyetlenül elveszi tőlem a szárnyaim, ráadásul ilyen hirtelen.

- Miérth...? - nyögöm kínkeservesen, szó szerint szenvedve, amiért abbahagyta, mikor már csak karnyújtásnyira voltam. Ahogy elégedetlenül nyögök és mocorgok, megérzek valami furát, így lenézek, mitől lüktet olyan veszett mód a testem odalent és akkor meglátom, hogy időközben felhelyezte nekem a második ujját is. A látvány, ahogy ujjai eltűnnek testemben, nos... hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem izgató. Sajnos jelenleg nagyon rá vagyok izgulva, kár tagadni.

- Mert ha jól sejtem, majdnem elmentél – válaszol tárgyilagosan, miközben lassan kijjebb húzza ujjait belőlem – Már rég jóllaktam, ami fura, mert ennyi ideig tartó éhezés után általában csak akkor szokott ez bekövetkezni, mikor már elélveztek...

- Ööö... én... - nyökögöm zavartan, enyhén lihegve, ő meg elkezdi beljebb tolni ujjait, amitől egész alfelem úgy lüktet, hogy szenvedve nyöszörögnöm kell tőle.

- Ha elélvezel, mielőtt kitágítanálak, jobban fog fájni, amit nem akarok – magyarázza a farkamnak, amit még mindig zavarba ejtően sóvárogva néz – Viszont nagyon szeretném sokáig a számban tudni ezt a kis szépséget, annyira jól esett tövig elnyelni... pont akkora, hogy kényelmesen beférjen fulladozás nélkül. Egyszerűen tökéletes.

Zavartan pislogok, miközben gyengéd szeretettel beszél a farkamról, amit annyi éven keresztül gyűlöltem és szégyelltem. Hiszen túl kicsi... ezt Jungkook se tagadja, azt mondta, „kis szépség".

- É-én tudom, hogy ki-kicsi, ne izélj... - nyökögöm vörös fejjel, miközben még mindig görcsösen kapaszkodom a lepedőbe izzadt tenyeremmel. Nem vagyok magammal kibékülve és pont ott matat, ahol a legszégyelltebb testrészem rejlik.

- Ne szórakozz velem! – emeli rám tekintetét, mintha most venné észre, hogy a farokhoz tartozik egy ember is – Imádom ezt a kukit! Olyan szép, kecses, csupasz, illatos, formás és csinos kis fasz ez, ráadásul a bőrtónus szebb és egyenletesebb rajta, mint a legtöbb ember arcán! Szeretném egész életemben tejben-vajban fürdetni és sűrűn bekapdosni, olyan tökéletesen a számba lett teremtve! Komolyan mondom, csinálok neki egy rajongói klubot.

Hüledezve hallgatom mondandóját, melyet igazi átéléssel ad elő, de a végére képtelen vagyok nem elmosolyodni. Jungkooknak tényleg tetszem odalent, pedig egész eddig vércikinek éreztem, hogy mi van a lábam között... és ez a dicséret tőle olyan jó, olyan felszabadító érzéssel tölt el, hogy szinte hallom, ahogy koppan a földön a vállamról leesett mázsás súly.

- Azt azért inkább ne... - mondom a rajongói klubra utalva, mire csak elvigyorodik és szemembe nézve megmozdítja az ujját bennem, de most kicsit máshogy, mint eddig, amitől azonnal torkomra forr a szó. Ajkam néma sikolyra nyílik, szemem megtelik a gyönyörűség könnyeivel, a hátam pedig ismét ívbe feszül és megint rázkódom, mintha rodeóznék. Teljesen tehetetlenül vergődöm, ahogy Jungkook nyomja azt az édes pontot, ezzel mérhetetlen élvezettel halmozva el engem. Gyorsabban kezdi mozgatni ujjait bennem, egymás után többször is eltalálva ott, én pedig csak nyögdécselek kéjesen, kiéhezetten, pedig nem is tudtam, hogy az vagyok. Remegek, izzadok, a csípőm meg teljesen megkergül, miközben alig kapok levegőt és mindenütt lüktetek. Őszintén mondom, félelmetes érzés... annyira intenzív és megállíthatatlan!

Beszuszakolja a harmadik ujját is, de az enyhe feszítő érzéssel nem igazán tudok foglalkozni, mivel már tudja gyenge pontom koordinátáit és használja is tudását. Nem értem, mi történik velem; miért kergül meg teljesen a testem, ha ott talál el... de az érzés semmihez sem hasonlítható. Soha így még nem feszült be testem, mint ebben a pillanatban és soha nem élveztem semmilyen érzést se ennyire.

Azonban mint minden jónak, ennek is vége szakad, mert távoznak a gyönyört hozó ujjacskák. Kinyitom a szemem, hogy lássam, miért hagyta abba már megint, de azonnal eltátom a szám, mikor feltűnik, hogy éppen leveszi az alsóját, így előbukkan zavarba ejtően méretes farka. A duzzanattól még nagyobbnak tűnik a vad, mint korábban nyugalmi állapotban. Közelebb jön a szörnnyel lábai közt, mely úgy áll, hogy teljesen rá van simulva arra az izmos hasára, amit olyan szépen összetaperáltam és amit most is szívesen megsimítanék. Viszont ami igazán vonzza a szemem, az a pénisze, kár tagadni... ráadásul megint rámtör az érzés, ami korábban, csak most intenzívebben, de még mindig nem tudom, mit akar üzenni nekem a testem.

Akaratlanul is megnyalom szám a közeledő pénisz láttán, mire elszégyellem magam egy pillanatra. Azt se tudom, milyen lesz, erre így csorgatom a nyálam...?

Mély levegőt veszek, partnerem pedig odaérinti farkát fenekemhez, mire kissé ijedten arcára nézek. Bent tartom a levegőt és igyekszem ellazulni, ő pedig lassan elkezd befelé furakodni a szűk kis járatba azzal a kolosszális farkával.

Az első pár másodperc nem fáj, utána kezd kellemetlen lenni, aztán azt hiszem, szétreped a testem és vicsorogni kezdek, végül pedig kipattan a szemem és rohamszerű remegésbe kezdek. Még mindig feszít, de közben az édes pont környékét is stimulálja...

Ezekkel az érzésekkel párhuzamosan az agyamban átkattan valami és végre leesik, mi a fenét is akarhatott a szervezetem tudatni velem. Az a kurva megérzés erre irányult... nem szimplán arra, hogy jó érzés lesz, hanem erre...! Itt van valahol az érzés, amivel táplálkoznom kell!

- Ju-Jungkook... - makogom szégyenlősen a szemébe nézve, mire kérdőn néz rám, de közben látom rajta, hogy nagyon élvezi testem szorítását – I-itt van az érzés, amit ennem kell.

Erre elmosolyodik és kijjebb húzódik belőlem, majd előrébb tolja bennem magát, ami odalent kissé kellemetlen, de majd' kifolyik a nyálam, ahogy megérzem, hogy élvezi. Ez az érzés kell nekem...ezt nem hiszem el! Ilyen perverz érzelmet kell zabálnom?

Ráadásul csak most esik le, pedig már mióta csináljuk... talán nem volt elég erős az élvezete eddig ahhoz, hogy jelezzen szűz kis radaromnak; vagy én voltam túl részeg, hogy feltűnjön a megterített asztal az orrom előtt.

Ah, de ezzel képtelen vagyok most foglalkozni, annyira éhes vagyok. Annyira kívánom, akarom azt az érzést, hogy folyik a nyálam. Minden idegsejtem arra fókuszál, mintha egy vadállat lenne, amit le kell vadásznom és szőröstül-bőröstül felfalnom, vagy éhen halok.

- Szexuális öröm, mint amit én eszek? – kérdez rá, mire kissé vöröses fejjel bólintok, közben kiéhezetten szemébe nézek és érzem, hogy egyre türelmetlenebbül mardos az éhség most, hogy a kaja közelében vagyok - Akkor mozoghatok?

- Inkább a fájdalom, mint hogy még tovább éhezzek, bassza meg – sziszegem ingerülten a rámtörő éhség miatt, ami ennél rosszabb még sose volt – De hogyan kell enni??

- Nézz a szemembe, vegyél mély levegőt és csak szippantsd be! – adja az utasításokat – Koncentrá...

- Mozogj!! – vágok szavába türelmetlenül, mivel mindjárt éhen döglök. Szó szerint mindenem sajog a kurva éhezéstől és nem bírok többet várni, hogy zabálhassak.

- Oké, de ha fáj, szólj! – kéri, mire dühösen összehúzom szemem, viszont ezután végre elkezd mozogni és élvezni a folyamatot.

Koncentrálok az élvezetére, a saját kellemetlenségemet pedig igyekszem a szőnyeg alá söpörni. Jungkook szeme ragyogóan csillog és sötét, mint a tenger. Mély levegőt veszek, megpróbálok megmártózni ebben a tengerben, mire végre megérzem, hogy valami elkezd feltölteni és annyira csodás érzés, hogy azt szavakkal leírni se lehet. Mindet magamnak akarom és most rögtön, azonnal!

Ahogy egymás után veszem a mély levegőket rákoncentrálva Jungkook élvezetére, elönti testem az eufória és szó szerint belekábulok az örömmámorba. Soha nem tudtam táplálkozni, sose tudtam, mit is kéne fogyasztanom és most itt van, előttem... ez... ez egyszerűen a legjobb dolog, ami valaha történt velem. Meg van mentve az életem!

Magamba szívom Jungkook élvezetét, de még többet akarok, így félig bekábulva rászólok:

- Többet... gyorsabban...!

Némán engedelmeskedik, mintha a privát svédasztalom lenne, így egyre jobban eltelít az öröme. Már nem kell annyira koncentrálnom és a szemébe néznem, ami nem is menne, akkora eufóriát élek át. Csak fekszem csukott szemmel és élvezem, hogy minden porcikámat átjárja az a fajta energia, mely még soha, de soha nem töltött fel, pedig olyan átkozottul nagy szükségem lett volna rá.

Először a tüdőmben érzem meg, majd a szívemben, aztán a hasamban, majd kis idővel már az egész mellkasomat ellepi a bizsergető energia. Közben Jungkook mozdulatai nekem is örömet okoznak, ahogy a legjobb helyeken tapogatózik bennem, így a kétféle gyönyör érzése egyszerre lep el, s összekapcsolódva repít a mennyekbe. Teljesen öntudatlanul vergődöm, miközben mindent megkapok, amire valaha szükségem volt. A testem minden porcikája örömmámorban úszik, s mintha újjászületnék, egyszerűen kiszélesedik a világ. Felragyognak szemeim előtt a meleg, gyönyört hozó fények, s táncolnak megállíthatatlanul, mintha céljuk lenne megbabonázni. Korábbi fájdalmaim, gyengeségeim és rosszulléteim teljesen elmúlnak, illetve az a belső, fojtogató bizonytalanság is köddé válik. Csak a boldogság van jelen, amit átélek és a földi paradicsom, ahová Jungkook által bejutást nyertem.

Arcomon boldog mosoly játszik, s szó szerint úgy érzem, mintha az aurám felragyogna, miközben testem csak úgy lubickol az öröm tengerében. Jungkook, a megmentőm egyre csak mozog és mozog, amivel elrepít a csillagok közé, ahol eddig sosem járhattam, de még csak nem is álmodozhattam róla. Folyamatosan sóhajtozom, bár az is lehet, csak képzelem, mert teljesen elszállt az agyam.

Egyszer csak átbillenek a túloldalra, így arcom élvezetteljes, sőt, ha jól ítélem meg, erotikus grimaszt ölt, majd végeláthatatlan, kéjes nyögdécselésbe kezdek és felülök a hullámra, mely készségesen elvisz a nyers gyönyör partjáig. A testem a hullámot követve mozog ritmusosan, majd erőteljesen összerándul és mintha mindenem felrobbanna, a forró boldogság testet ölt és beterít. Hosszas utazás kezdődik visszafelé, ahogy kezdek magamhoz térni, mégsem szállok le egész a földre. Helyette tovább ücsörgök az élvezet egy alacsonyabb hullámán, ahogy mindenemet eltelíti az energia, mely partneremből származik. Csusszanós hangokat hallok, majd csattanásokat és valami egészen rendkívüli, törvénytelenül szexi kéjelgést, ahogy örömét leli bennem. A tündérporos mámor betölti minden porcikám, felvillanyozza minden sejtem, ahogy a mellkasomból megindulva elárasztja végtagjaimat is. Nem hagyja ki a lábujjaimat se, melyek begörbülnek a folyékony energialökettől. Annyira jól érzem magam, mint még soha... olyan, mintha most élnék csak igazán.

Egész testem feltöltődött, mégis szívesen táplálkoznék még jó ideig, ha nem apadna el a forrás. Azonban Jungkook egy delejes nyögés után olyan mélyen mártja meg bennem a farkát, hogy kipattan a szemem a döbbenettől. Megérzem forró magját, ahogy belém fröccsen, hosszasan adagolva nekem a királyi nedűt. Élvezete az utolsókat rúgja, azonban én ezeket az intenzív, rövid pillanatokat is maradéktalanul magamba szívom s elnyelem mélyen, mohón. Jungkook még néhányat lök, kipréselve testéből minden csepp élvezetet, átnyújtva nekem, én pedig kiéhezetten elfogyasztom. A nyögések sóhajokká szelídülnek, ahogy végleg elélvez, majd kihúzódik belőlem és mellém hanyatlik.

A sok energia ellenére, amit felzabáltam, most mégis álmos vagyok, de olyan szinten, hogy leragad a szemem. Olyan, mintha nyakon csípett volna a kajakóma egy vasmarkú verziója. Légzésem fokozatosan lassul, de még megérzem, hogy partnerem átölel, már ha nem álmodok máris. Képtelen vagyok megmozdulni vagy megszólalni, de remélem tudja, mit érzek. Mérhetetlen hálát és elégedettséget.

Köszönöm, hogy elolvastad!

Boldog Valentin-napot minden kedves olvasómnak így egy nappal később xd❤️

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro