Az emberek okosnak érzik magukat addig a pillanatig amíg nem találkoznak a számukra ismeretlen dolgokkal. Ez persze minden emberre igaz. Senki nem ismerhet, tudhat mindent. Még a végén egyenlők lennénk egyenlő tudással és nem lennének az olyan zsenik mint például Tony Stark.... Vagy az apja aki azt a szérumot készítette, amitől Amerikának Kapitánya lett egy mitugrász. Furcsa a világ, de a rajta élők még inkább azok. Erről is mi tehetünk.. Mi tinédzserek... Mert mindenről mi tehetünk.

Én pedig úgy döntöttem hogy megtanulok egy csomó nyelvet és vállalkozást indítok barátnőmmel... Kudarc.. Erről is en tehetek... Emiatt félre értések sorozata következett aminek a vége hogy a családomat lemészárolták. Erről is én tehetek. Az hogy én is és barátnőm is nevet változtatott arról is én tehetek. Indigo White és Smaragd Black. Nem tudtunk rendes munkát szerezni mert depressziós voltam.. sok ideig. Erről is én tehetek... Arról meg végképp hogy fejvadászok lettünk. Sok gyilkolás, sok pénz... Viszont! Elkezdtünk olyan emberekre vadászni akik bűnösek voltak. Életfogytiglanok meg hasonlók. Éreztem a javulást és ezt barátnőmnek köszönhettem. Ha ő nincs... Nem tudom és nem is akarom elképzelni mi is történhetett volna. Egy álmatlan teliholdas éjjel megfogadtam az égnek hogy örökké vigyázni fogok rá.

Ma viszont egyik munkájából úgy jött haza hogy egy lőtt seb volt az alkarján. Haza menekült. Nem bírt el vele. Férfi volt. Fekete. A ruhája is fekete volt és egy sötét szemkötője is volt. Most pedig a vonaton ülök és keresem. Félórája már majdnem meg volt... Ha jól számolom elfogyott a tölténye. Három igen jó minőségű pisztoly volt nála. Lassan felálltam a székről és a vonat lassan megállt és kinyitotta az ajtókat. Leszálltam és 200 méterre tőlem megláttam a férfit. Egy csepp félelem sem volt szemeiben csak tartózkodás és kíváncsiság hogy vajon utána futottam e. Volt egy olyan érzésem hogy csapdába akar csalni. Elővette telefonját és csöndesen beszélt. Ez a férfi vér profi volt. Viszont az hogy a barátnőmet meglőtte az elég nagy bűn volt számomra. A kezem furcsán de jól esően kezdett el bizseregni. Igen. Ő más volt mint az eddigi áldozatok. Ő nem fejét vesztve menekült előlem. Taktikázott majd segítséget kért. Tetszett a hozzáállása. Körbe nézett mire megakadt rajtam a szeme, pár másodpercnél tovább nem időzött rajtam a tekintete. Maximum az alakom lehetett ismerős neki mert a vonaton átöltöztem és a parókát is elraktam. Nem ismert meg. Lassan elindultam felé. A férfi kezdett ideges lenni.

Megindult a közeli park irányába. Csendesen követtem, mikor leült egy padra én beültem egy kávézóba és kikértem a kávémat ami már nagyon hiányzott. Fizettem és lassan kortyolgattam italom miközben a férfit néztem aki ismét beszélt. Ha amatőr lennék azt mondanám magába beszél, viszont mikor közelebb kerültem hozzá egy órája akkor láttam a kis fülest a fülében. Az utolsó két kortyot gyorsan kiittam a papír poharamból majd felálltam és elhagytam a kis kávézót. Oda mentem a férfihez és a pad mellé álltam.

-Bocsánat... Szabad ez a hely? - kérdeztem mire bólintott. Leültem a pad másik végébe mint amelyiken ő volt és elővettem a telefonom és egy szabadulós játékkal kezdtem el játszani.

-A mai gyerekek miért nem tudják letenni a telefonjukat egy percre se?

-Személy szerint leteszem ha szeretném.

-Ez a baj a mai generációval. Mindent magukra vesznek és azt hiszik nekik a legnehezebb.

- Miért? Nem így van?

-Vannak nagyobb problémák is mint egy egy telefonos játék vagy egy sms.

- Mint például az hogy valakit alkaron lőnek?

-Például. Ez hogy jutott az eszébe?

-A barátnőmmel ez történt.

-Mondja meg ki volt és segítek. Módomban áll higgye el.

- Maga volt. Ma délelőtt.- a férfi egy percig nem is vett levegőt. Én a szinte már műanyagnak tűnő parkot néztem viszont tekintete rajtam volt.

-Meg akart ölni.

-A fejvadászoknak az a dolga...

-Ki a megbízó?

-Sajnos ezt nem mondhatom el. Viszont magáért kár lenne. Profinak tűnt és bizonyára azért nem tesz jelenleg semmit mert a fülesen keresztül értesítették hogy megjött az erősítés.- a férfi csak elismerően bólintott.

-Akkor most megakarsz ölni?

-Nem. Lassan akarlak kivéreztetni de mivel túlerőben vagy nem lenne rá esélyem vagy meg kéne erőltetnem magam.

-Akkor?

-Mennyit tudna fizetni?- egy pillanatra elgondolkodott.

-50 000 000.

-Rendben. Akkor ha már ilyen ügyesen sikerült felbérelnie megyek és megölöm a barátnőm megbízóját.

-Ez nekem miért is jó?

-Ha a megbízó halott akkor a megbízás is az.

-Értem. Egy fuvart? - kérdezte fénylő szemével és egy fekete autó felé bökött állával.

-Csak akkor ha meg is várnak.

-Rendben. Úgy se sietek most már sehová. - felállt a padról mire én is követtem példáját. Kezet nyújtott mire elfogadtam.

-Nick Fury.

-Smaragd Black. - elengedtük egymás kezét majd a kocsi felé lépkedtek.

-Black. Mennyien vannak szerinted? - kérdezte Fury mire megvontam a vállam.

-Talán húszan.

-Pontosan húszan.- bólintott nyugtázás képpen és kinyitotta az ajtót és bepattantam az anyós ülésre míg Fury a volánhoz szállt. Bemondtam a címet mire 10 percre rá megérkeztünk. Kiszálltam és felhúztam fekete bőr kesztyűm. Felmásztam a ház oldalán az erkélyéhez majd kinyitottam a zárt és átkutattam a házat. Mikor végre megtaláltam a hálot résnyire nyitottam az ajtót. Elővettem összehajtható íjamat majd egy 20 centis nyílvesszőt. Ráraktam az idegre és meghúzva azt céloztam és lőttem. Az éppen szeretkező pár női tagja felsikított ahogy párjába csapódott a nyíl és az azonnal meghalt. Sarkon fordultam majd az erkélyhez érve a kis kerítésen átugrottam és a fekete kocsi tetején landoltam. Onnan tovább ugrottam a földre, kinyitottam az ajtót és beszálltam.

-Hajts.- morogtam mire azonnal a gázba taposott.

-A pénzt jövő hét kedden oda adom.

-Az két nap. Rendben.-Viszont neked kéne jönni érte a barátnőddel együtt. Van nálunk egy jó doktor. Megnézi majd a kezét.- bólintottam és ennek a fejleménynek rendkívül örültem. A házunktól pár sarokra megállítottam Fury és megköszöntem a fuvart majd megvártam amíg eltűnik és elindultam haza.