Már vagy fél órája ülünk egy hosszú asztalnál és hallgatjuk a kérdéseket amire a fiúk válaszolnak, vagy éppen Dotty. Én csak nevetgélek mosolygok és bólogatok.
-Lányok milyen a fiúkkal együtt lakni? És milyenek a fiúk az álarcok mögött?-kérdezi egy fiatalabb riporter férfi.
-A fiúk igen szórakoztatóak, és habár még csak rövid ideje vagyunk egy csapat, biztos vagyok benne hogy már most össze kovácsolódtunk.-terel Dotty aztán rám néz. A mikrofonhoz hajolok.
-Igen teljes mértékben egyet értek Dottyval. Az első perctől kezdve egy hullámhosszon vagyunk. A fiúk rögtön befogadtak mindkettőnket, segítenek amiben tudnak, az egyikükkel már meg is beszéltem hogy megtanítom főzni... A másik addig énekelt amíg el nem aludtam... És nem tíz percbe telt.-nevetem el magam...- Szóval mind a hárman főnyeremények, és nagyon szerencsések vagyunk hogy minket választottak.-mosolygok a fiúkra. Ők csak visszamosolyognak.
-Fiúk ti hogy álltok ahhoz hogy két idegen lány költözött a magán életetekbe és még munkatársak is lettetek?-kérdezi egy öreg nő akinek felettébb divatos a ruhája.
-A lányok hihetetlenül rugalmasak és képesek elválasztani a munkát a magán élettől ha ezt szeretnénk, viszont nagyon hamar tudnak váltani és az egyik percben még arról beszélnek hogy mit nézzünk a tévébe, a másikban pedig hogy a turnét mindenképpen a lehető legkényelmesebben megoldják.-ingatja a fejét Nate nevetve.
-Ó igen. És még főzni is tudnak meg persze xboxozni.-bólogat Toki és Dottyra nevet.
-A többiek már mindent elmondtak, de én még hozzá tenném hogy amióta ismerjük őket minden sokkal színesebb... És nem csak azért mert Michell nem képes két egyforma színű kést a konyhában megtűrni...-mosolyog pajkosan Key. Elnevetem magam ahogy a többiek is. Húsz perc múlva vége is lett. Mindenkitől elbúcsúztunk és a hátsó parkoló fele vettük az irányt.
-Na kérem a kulcsokat.-nyújtom a tenyerem Key felé.
-Mit kapok érte?-kérdez vissza és közelebb lép.
-Mit szeretnél?-kérdezem én is közelebb lépve hozzá. A kulcs ott van a kezében. Elég ha elterelem a figyelmét és már el is tudom venni. A baj csak az hogy a közelségétől a szívem gyorsabban dobog, az arcom pedig tűz piros. Menni fog ez Michell! Gyerünk gyerünk! Menni fog! Csak ahogy Dotty szokta! Egyik kezemet lassan a hasára tettem.
-Hmm...-szívja be a levegőt élesen mikor kezem megállapodik a nadrágja pereménél, aztán hirtelen kikapom a kezéből a kulcsot. Hátraugrok három-négy lépést és onnan nézem döbbent arcát. A szája kicsit elnyílt.
-Uhh..-nyög fel én pedig nevetve beszállok a kocsiba.
-Mit csináltál?-kérdezi Nate mögülem és Key felé biccent állával.
-Csak az egyik kis női trükköt gyakoroltam rajta.-nevetek és bedugom a slusszkulcsot. Key pont ekkor száll be.
-Uuu melyiket?-kérdezi Dotty és kíváncsian előre hajol.
-A simít és elvesz...-nevettem. Dotty értetlenül néz Keyre.
-Te bedőltél a legegyszerűbb trükknek?-kérdezi felhúzott szemöldökkel. Key csak vállat von.-A tanítvány túlhaladja a mesterét...-néz rám büszkén és a nemlétező könnyeit kezdi törölgetni. Elnevetem magam és felpörgetem a motort.
-Azt hiszem lesz egy gyors hajtásunk.-mosolyodok el és már le is veszem a lábam a fékről. Az autókat kerülgetve száguldok végig az úton. Egyik kezem a kormányon, másik a sebváltón. Szinte érzem ahogy az adrenalin elönti a testemet. Még a magassarkú sem zavar, csak a gáz és a fék közötti kis váltások. A kormány markolata, ahogy megfeszül a kezem alatt, a motor édes zümmögése, a sebváltó kis kattanása, a gyorsan mögöttünk eltűnő autók és táj... Teljesen megbódít. Túlságosan is hamar hazaértünk. Leparkoltam a garázs előtt és fújtam egy nagyot. Mindenki csendben ül a helyén.
-Hát ez baromi jó volt! Következőleg is te vezess!-paskolja meg vállamat Toki.
-Szerintem hányni fogok.-fogja a fejét Nate és kipattan a kocsiból.
-Kicsit kijöttél a gyakorlatból Ell.-nevetgél Dotty. Key csak bámul rám.
-Na még mindig nem vezetheti nő a férfi autót?-kérdezem nevetve. Megrázza a fejét.
-Ma már harmadjára lepsz meg...-ingatja a fejét mire csak vállat vonok.
-A motorokat jobban bírom.-szállok ki a kocsiból.-Kivennéd a dobozom kérlek?-nézek rá vissza.
-Persze.-bólint. Mikor odaért hozzám elveszem.
-Köszi.-mosolygok rá kicsit elpirulva mikor keze az enyémhez ér.
-Szívesen.-mosolyog vissza. A szeme teljesen megbabonáz. Inkább lesütöm a szemem és belépek a házba.
-A szobámba leszek.-közlöm a többiekkel és már rohanok is fel. A szobám közepesen nagy, nyílik belőle egy a szomszéd szobával közös fürdő, és amúgy L alakú. A berendezés nagyon nem az én stílusom, sem a hófehér fal. A cuccaim a szoba közepére raktam a legtöbb bútorral együtt. Az ágyat és szekrényt pedig elhúztam a fal mellöl amennyire csak bírtam. Lekaptam a magassarkúmat meg a csinos ruhámat és felvettem egy kantáros rövid gatyát meg egy színes haspólót, egy virágos tornacipővel megspékelve. Az ágyat is a szoba közepére húztam és a bőröndjeimet becsúsztattam alá, a dobozokat, zacskókat lámpákat meg minden mást rápakoltam, a szekrényeket pedig szorosan köré. Letakartam az egészet egy nagy fóliával. A földre pedig újságlapokat szórtam. Az ajtót bezártam hogy senki ne jöjjön be. Aztán neki kezdtem. A falat mindenféle színekkel és mintákkal borítottam. Néhol csak ráfröcsköltem, néhol egy girbe-gurba vonalat húztam. Hagytam hogy magával ragadjon a mozdulat, a színek, a formák. Kinyitottam az erkély ajtót és az ablakokat is hogy hamarabb megszáradjon... Bár így is a lehető leggyorsabban száradó festéket vettem meg. Nem tudom mennyi ideig tartott mire minden fal színes lett, még a plafon is, de teljesen megszomjaztam és éhes is lettem.Gyorsan leugrottam egy ásványvízért  és egy gyors szendvicsért de aztán vissza is rohantam. Nem tudom milyen ez a festék de ahol kezdtem, már szinte teljesen megszáradt. Kint már besötétedett. Felszedegettem a földről az össze festékezett újságpapírokat, és beleraktam egy szemetes zsákba. A festékeket kiraktam az erkélyre, az ecseteket, vödröket meg a többi dolgot elmostam és az erkélyre pakoltam. Mire ezzel kész lettem, a fal nagy része megszáradt. Hát nekikezdtem a berendezésnek. Az ágyat az L alak lábába toltam, és pont bele illett. Tökéletesen passzolt. Eleve polcok voltak felszerelve a falra szóval nem kellett fúrnom, csak vissza csavarozni. Aztán az egyik dobozból elővettem a faliszőnyegem. Az egész egy hosszú és kivételesen halvány rózsaszín szinte fehér szőrmés puha anyag. Kis szögekkel rögzítettem, aztán az égősort is felraktam. A dobozokból felpakoltam a könyveket személyes dolgokat, ami ráfért. A többit majd máshova pakolom. Most viszont jöhetett a szoba nagyobb fele. A baldahinom kör alakú szóval át kell majd alakítanom. Csak az ágyra dobtam. A két nagy szekrényt a falhoz toltam, úgy hogy közé fel tudjak fúrni egy polcot. Elég nehézkesen de végül sikerült. Előszedtem a próbababámat és összeszereltem, majd oda állítottam a felfúrt polc elé egy kicsivel. A polc alá megint csak égősort tettem, így hátulról lett meg világítva a próbababa. Sarok íróasztal volt, szóval azt a sarokban hagytam. Oda raktam a laptopomat, meg tabletemet, lapokat és ceruzákat. Vázát. Mindent ami oda kell. A fürdőszoba ajtó  mellé raktam az utolsó szekrényt, vagy vitrint vagy mit... A tv helye is ott volt szóval beillesztettem. A tv mögé a szekrényre is raktam egy égősort végig. A tv elé pedig a két kis fotel féleséget, közéjük pedig három különböző méretű és szînű kis puffot, elé pedig egy kis dohányzó asztalt.A többi cuccomat szétszórtam a szobàba. Képek, porcelánok, könyvek, ruha anyagok, a varrógépem, órák, sminkes cuccok, ékszertartók stb... A falra felkalapáltam még egy két képet, meg színes kis lámpásokat meg polcokat. Mindkét ajtóra raktam fogast, a fürdőére felakasztottam mind a két köntösömet, a másik ajtón lévőre pedig a kabátomat.A végére hagytam a ruhák és cipők elrendezését. Végül eszkábáltam pár cipős polcot. A ruhàkat külön szekrénybe akasztottam és ahogy A cipőket is azokat is szín szerint rendeztem. A szoknyákat is oda akasztottam be. A felsőket és nadrágokat pedig a másik szekrénybe. A dzekikkel együtt.Mikor azzal is elkészültem, felakasztottam a kedvenc függönyömet, aztán elkezdtem átvarrni a baldahinomat. Nem tudom mennyi időbe telt mire elkészültem, de mire felraktam már kezdett világosodni, megnéztem az órát. Hajnali fél hat. Gyorsan levettem a ruháimat és beestem az àgyba. Azonnal elaludtam...

A nap fényes sugaraira, és a nyári kis szellőre ébredtem ami a fehér baldahinomat lágyan fújta, nagyon szép ahogy a rávarrt rózsaszín pillangók szinte repülnek. Ahogy kimásztam az ágyból, megszemléltem a munkámat. Az egész szobám színes, és otthonos. Nagyon tetszik. Bár Dottynak biztos lesz egy-két szava. Elcsatolom a baldahin két oldalát, és beágyaztam. Kivettem egy tiszta fehérneműt, egy piros magas derekú rövidnadrágot aminek kantárja is van, meg egy elöl fekete virágos fehér felsőt. Bementem a fürdőbe és be àlltam a forró zuhany alá. A víz végigfolyt a testemen. Kicsit izom lázam van a sok pakolástól meg erőlködéstől, de a forróvíz mindent lemosott. Bedörzsöltem a hajamat a kedvenc eper meggyes samponommal. Van egy pont ugyan ilyen illatú tusfürdőm is szóval azzal végigdörzsöltem testem minden centiét. Elég sokáig állhattam a zuhanyfülkében, mert mikor kiszálltam, az ablak és az üveg is egy kicsit bepárásodott. Magam köré tekertem egy törölközőt, egy másikkal pedig a hajamat dörzsöltem. Már első nap este bepakoltam ide a fürdőbe való cuccaimat. Kivettem az egyik szekrényből a hajszárítót és szárítottam rajta egy kicsit. Mikor már nem csöpögött belőle a víz és már nem is volt olyan nedves, szoros copfba kötöttem a fejem búbján. Felvettem a ruháimat. Visszamentem a szobámba, és felvettem az egy szarvús mamuszomat. Kinyitottam a bezárt ajtómat, és kiléptem a saját kis színes világomból. Letotyogtam a lépcsőn.
-Miss.Elly még meddig alszik?-kérdezi Key a nappaliban ülve.
-Az is lehet hogy még le sem feküdt aludni...-Vàlaszol Dotty. A nappali szőnyegén jógázva.
-Akkor nem Csak én hallottam hajnalban kalapálást?-kérdezi Nate az egyik bárszéken ülve Dottyit fürkészi.
-Én nem hallottam semmit nem értem miért nyávogtok...-neveti el magát Toki.
-Na ez az... Nem is volt olyan hangos. Mindenesetre sajnálom ha felébresztettelek titeket.-hajtom le a fejem mikor belépek a konyhába.
-Mikor végeztél?-kérdezi Dotty lótusz ülésben.
-Fél hat körül.-nyitom ki a hűtőt és kivettem a narancslevet.
-Miért nem jöttél vacsizni? Pizzát kellett ennünk.-ingatja szomorúan a fejét Toki. Elnevetem magam.
-Festettem... Bár még nincs teljesen kész mert az egyik falra szeretnék festeni valamit... Meg a sálaknak is kéne akasztó meg egy kis akasztó is amire rá tudom rakni a varrni való ruhákat, meg szőnyeg is kéne az erkély ajtó elé mert az a fehér ami ott volt átkerült a tv elé... Jah és hova tegyem majd a festékeket, ecseteket meg ilyeneket?-kérdezem aztán bele kortyolok a narancslébe.
-A garázsba.-válaszol Toki.-Milyen színű lett?
-Háth... Van benne piros, lila, sárga, zöld, kék, narancs, rózsaszín, ibolya.... Meg még egy-két szín. Amúgy mikor eszünk?-kérdezem az órára nézve. Már 11 óra.
-Az előbb rendeltünk mexikóit mert nem tudtuk mikor kelsz fel.-tájékoztatott Key a kanapén elterülve xboxozott. Toki is csatlakozott hozzá.
-Oké.-bólintok. Aztán megakad a szemem a narancssárga zacskókon a kanapén. Ó tényleg... Arról meg feledkeztem. Kikerültem Dottit és elkezdtem elpakolászni a dolgokat. Egy két színes cucc semmi komoly.  Felugrottam a tabletemért aztán visszamentem a többiekhez.Végül leültem Toki és Key közé és felraktam mamuszos lábam az asztalra. A tabletemen kezdtem böngészni.
-Cuki mamusz.-jegyzi meg Toki és ő is felrakja a lábát az enyém mellé. Az ő lábán koalás mamusz van.
-A tied is nagyon édes.-nevetem el magam.-Uuu várj ezt kiteszem instára.-lövök gyorsan egy képet a telefonomra.-Kéé-szeen is van.-motyogtam.
-Segítség srácok visszakerültem oviba.-néz Key kétségbeesetten a mögöttünk lévőkre. Felhúzott szemöldökkel mérem végig. Egy kék farmer rövid gatya, és egy fehér star wars-os pólóban feszít. Hála a feszes pólónak, egy két izma látványosan meg-meg feszül. Próbálom nem csorgatni a nyálam...
-Mondja az aki Star Wars-os pólóban pompázik?-kérdezek vissza nevetve.
-A Star Wars egyáltalán nem óvodás az egy komoly történet...-háborodik fel.
-Pont mint a Süsü a sárkány.-nevetek a fejemet ràzva.
-Hogy mi? Most leszóltad a Star Warst?-kérdezi Nate. És Key mellé telepszik.
-Le bizony! A Harry Potter ezerszer jobb!-helyesel Toki. Bólogatva egyet értek mert én is ímàdom. Na itt kezdődött a mi kis csatánk aminek egy jó kis párnacsata lett a vége. Ó igen érett 20-23 évesek. Csatánkat a csengő szakította félbe.
-Majd én nyitom.-pattanok fel. Az ajtóhoz szaladok és feltárom. Egy velem egy idős srác áll előttem.
-Szia. Ide lesz a mexikói?-kérdezi egy ezer wattos mosollyal. Nem néz ki rosszul, de nem jön be. Egy barack színű póló egy túlságosan is szűk fekete nadrág, és egy makulátlan antony morato sportcipő.
-Igen ide. Nagyon tetszik a cipőd. Nekem is van egy Antoni moratom.-mosolygok vissza. A kezébe adom a pénzt.-A vissza járót nyugodtan tartsd meg.-Mosolygok kedvesen. Bólint egyet
-Hát nagyon köszönöm... Cserébe viszont elfogadsz egy magazint...-nyomja a kezembe az ételt meg egy mai magazint. Aztán firkál valamit egy cetlire és a magazinba tűzi.
-Megadom a számom hátha egyszer lesz kedved cipőkről dumálni vagy elmenni vásárolni. Amúgy Matt vagyok.-mosolyog.
-Michell, és nagyon tetszik az ötlet.-bólogatok lelkesen. Vissza mosolyog.
-Hát majd hívj.Jó étvágyat!-köszön el.
-Okés.Szia.-pirulok fülig és becsukom az ajtót.
-Mi tartott eddig? Lebeszéltél egy vacsorát a futárral?-kérdezi Toki viccesen.
-Hát csak azt mondta hívjam fel ha valakivel kedvem támad vásárolgatni.-sütöm le a szemem és leteszem az ételt a pultra.
-Mi van?-kérdezi Key értetlenül.
-Megdicsértem a cipőjét... Tényleg nagyon jól nézett ki.-veszek fel pár dolgot aztán a magazinommal visszaülök a kanapéra.
- A cipő vagy a srác?-kérdezi Dotty. Lesütöm a szemem .
-Mindkettő. De Matt...-kezdem de Kei félbe szakít.
-Szóval Matt?-kérdezi furcsa hangsúllyal. De a szemét le sem veszi az ételéről. Tokira nézek. Teletömi a száját és le sem veszi a szemét a tévéről.
-Igen Matt.-vonok vállat és a magazint kezdem lapozgatni, miközben egy falatot veszek a számba.  Ahogy lapozgatom hirtelen Keidon Wyett Mckoal helyes kis arca villan a barátnőjével együtt. A cikk arról szó hogy pletykák szerint eljegyezték egymást mert a pletyka szerint a barátnője terhes... Na hát mondhatni kicsit felidegesített. Mármint nem az hogy a barátnője terhes, vagy hogy milyen édesen mosolyog a fekete öltönyében... Egyáltalán semmi köze hozzá egyiknek sem.
-Úúú-téptem ki a lapot a magazinból.-Tál-téptem félbe.-Lak-még egyszer. Aztán még egyszer.
-Várj kitalálom.-huppan le Dotty is a kanapéra.-Keidon Wyett Mckoal.-mutat villájával a kezemben darabokra szaggatott papírra.
-Ahan. A drága barátnője a pici fiát hordja a szíve alatt... Bah mekkora boldogság... Remélhetőleg akkor mostantól nem issza le magát és nem is sajnáltatja magát olyan intenzíven.-ingatom a fejem. Dotty felnevet de nem sok vidámsággal.
-Mekkora gyökér... Mibe fogadunk hogy nem sikerült felcsinálnia a barátnőjét... A pia hatással van a fehér anyagra is...-rázza a fejét. Elnevetem magam. Ez hülye...
-Hát nem tudom. Végül is katona volt... Ha pedig figyelembe vesszük hogy Veca (a bátyám barátnője) mit mondott mindig...
-Ohh igen.-neveti el magát.-Mikor beszéltél vele utoljára?-kérdezi összevont szemöldökkel.
-Hát a temetés után azt mondta el kell mennie, hogy nem bírja ki ott ahol a bátyámmal nőtt fel. New Yourkba van. Eddig eszembe sem jutott hogy meg kéne látogatnunk.-morfondírozok.
-Háth jah meg kéne.-ért egyet dotty.
-Mert amúgy mit is mondott mindig Veca a katonákról?-kérdezi Toki. Rákapjuk a fejünk. Kíváncsian kapkodja köztem és barátnőm között a szemét.
-Egy katona mindent úgy csinál mintha az lenne az utolsó, főleg ha szerepel benne egy nő és testmozgás.-szavaljuk mindketten egyszerre fel emelt jobb kézzel. Toki kicsit értetlenül nézett.
-Ebben egyetértek!-emeli fel a kezét Key. Zöld szemeivel az enyémet fürkészi.-Még nem volt rám panasz.-kacsint egyet mire zavartan és elpirulva függesztettem tekintetem a magazinomra.
-Én rendőrnek tanultam... Általában az is bejön a csajoknál.-von vállat Nate és eldől Toki mellett. Karját a feje alá rakta így a szürke pólója felcsúszott, megvillantva tetovált derekát és fehér bőrét. Dottynak az álla látványosan koppant a földön. Komolyan már a nyála is kezdett csorogni. Halkan felkuncogok. Kiveszem Matt számát a magazinból és beírom a telefonomba. Leteszem és a tabletemen megnyitok egy bizonyos alkalmazást. Betöltök a fiúkról egy csomó képet, aztán hagyom hogy megalkossa a srácok mását... Ez olyan mint a Sims csak kiválaszthatom a srácok haját, sminkjét, maszkját, ruháit, kiegészítőit, cipőit... Csak be kell szkennelni. Irtó sokat güriztem ezért az alkalmazásért. De megérte mert imádom....

-Hmm... Megyek kipakolni  azt amire tegnap nem volt időm.-intek a fejemmel a gardrób fele és már ott sem vagyok... Minden ruhadarabjukat beszkenneltem és a helyére raktam. Eltartott egy ideig, de megérte. Így most már könnyebb lesz kiválasztani az össze állításokat.