hetedik
-Oké még mielőtt bármit is szólnál nem hazudtam, tényleg kellett pisilnem viszont kerestem is valakit. Szóval.
Ekkor fedezhette fel a szeme elé táruló eseményeket, mert a szavak megálltak a szájában. Az eddig sötét szobába már bevilágított, a nyitott ajtón keresztül, a folyosón lévő lámpa fénye. Ugyan Gigi arcát nem láttam, viszont a felettem térdelő Dylan-ét annál inkább. Egy fültől fülig érő mosollyal az arcán nézet le rám. Úgy látszik legalább ő élvezi a helyzetet, én inkább zavart éreztem mint, hogy ekkora örömöt.
Gigi torok köszörüléssel jelezte, hogy magához tért. Majd léptek hangja és egy ajtó csukódása hallatszott. Itt hagyott, kettesben Dylan-nel.
-Úgy látszik újra kettesben vagyunk. Nos hol is tartunk? Ó igen, már tudom. Épp a telefonszámodat próbáltam megszerezni.
Csak megforgattam a szemem és kimásztam alóla. Az ágy széléig jutottam amikor egy kar kúszott a vállamra. Onnan át a nyakamra, majd Dylan szembe fordított magával.
-Szóval akkor ezt vehetem egy nemnek?
-Nem szeretem a nyomuló pasikat, szóval akármennyire is nézel ki jól a válaszom nem.
Felálltam az ágyról, majd az ajtó felé indultam. A fejemben lezártnak tekintem a beszélgetést, viszont nála már kevésbé volt az.
-Na és ha vissza vennék és lassítanék a tempón? Akkor megszerezhető lenne az a telefonszám?
A kezem már az ajtó kilincsét fogta, de megálltam és vártam arra, hogy folytassa.
-Ha csupán egy szimpla randit kérnék abban benne lennél?
Hátra néztem rá a vállam felett és egy apró mosolyt küldtem felé.
-Nem hiszem, hogy az a te stílusod lenne. Képes lennél ennyire megváltozni egy ember miatt?
-Ha az a ember te vagy? Nem is kérdés.
Félmosollyal az arcomon vissza fordultam az ajtó felé és lenyomtam a kilincset.
-Majd még átgondolom.
***
Amikor vissza értem a nappaliba egy nyűgös Nicole várt rám Gigi karjaiban. Amikor meglátott kivetette magát Gigi kezei közül és egyenesen rám ugrott. Kissé megtántorodtam de pár pillanat múlva már biztos lábakon álltam, a rajtam csüngő Nicole-al. Gigi Nicole válla felett el tátogta nekem, hogy eléggé részeg a kezeimben tartott lány és egy ideje már utánam hisztizett.
-Hol voltál eddig Jacks! Együtt jöttünk te pedig még is úgy felszívódtál! Olyan nagyon sok mindent akarok mondani neked! Mondjuk, hogy attól a nagyon helyes pasitól, jaj, hogy is hívják talán Dillon? Áh igen, na szóval Dillon-tól kosarat kaptam, Nancy is be próbálkozott nála, tudod a kurvás Nancy nem a könyvmoly. Szóval ő is be próbálkozott viszont őt is lepattintotta! Elhiszed ezt? Lehet, hogy ő is meleg lenne? Jaj de hát ez jó hír, mert akkor eltudd csábítani téged! Hát nem ők lennének a legédesebb pár?
Az utolsó mondatot már egy mellettünk el sétáló idegenhez címezte. A csaj csupán kritikus szemekkel nézett a karjaimban tartott Nicole-ra, aztán pedig már sétált is tovább. Ó ha tudnád Nicole, ha tudnád! Nem olyan amilyennek látszik. Mindenki előtt vissza fogott és szelíd, előzékeny és udvarias. Bezzeg amikor kettesben voltunk szinte rám akarta vetni magát! Elő jött a magabiztos és eléggé arrogáns énje. Birtoklási vágyat mutatott felém annak ellenére, hogy nem is vagyunk együtt! Vajon tényleg képes volna megváltozni pont értem?
Csak gondolni kellett rá és ő megjelent tőlem nem messze a szobában. Össze szűkített szemekkel nézett rám, vagy is inkább a kezemben tartott lányra. Harag villant a szemében, aztán pedig már húzta is le a kezében tartott pohár tartalmát. Vajon miattam lett dühös? Netán féltékeny volna? Na és ugyan miért tölt el ez engem ennyi boldogsággal?
Felmerül bennem a kérdés, hogy meddig tudom húzni őt. Vajon mennyi idő után veszítené el a tökéletes, előzékeny mivoltát? Egyáltalán ki akarom én ezt deríteni? Bele sem gondolva a tetembe nyúltam le Nicole derekához. Természetesen semmi olyan szándék nem volt bennem és amúgy is tényleg oda kellett nyúlnom. Nehogy a már karjaimban szuszogó lány ki csusszanjon. Persze ez távolról máshogy nézhetett ki, mert Dylan a szemöldökét ráncolva, mustrálta a kezemet. Többen is voltak körülötte, viszont a jelek szerint nem igazán velük volt elfoglalva.
Aztán arca hirtelen komorrá vált. Először nem értettem, hogy ennek mi oka de aztán megéreztem egy a derekamra csusszanó kezet. Azonnal felismertem az illatát a mögöttem álló személynek és arcomon egy mosollyal fordultam felé. Bryce nagy vigyorral a képén állt előttem, majd lejjebb vezette a tekintetét a kezemben tartott lányra.
-Ha nagyon, igazán szépen megkérlek rá haza tudod vinni őt?
Össze szűkített szemekkel nézett rám, de aztán ellágyultak a vonásai és kivette a karjaim közül Nicole szuszogó testét.
-Úgy látszik valaki nagyon dühös rád. Sok sikert.
Aztán pedig már el is tűnt a szemeim elől a tömegben, engem ott hagyva értetlenül. Viszont amikor megéreztem egy hozzám igazán közel álló személyt, a szó, szó szoros értelmében megértettem.
-Én próbálom vissza fogni magam, de te nem igazán segítesz benne. Vagy talán azt szeretnéd, hogy mérges legyek rád, babyboy?
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro