kilencedik hívás
"Can't believe you're, packing your bags, Trying so hard not to cry, Had the best time, and now it's the worst time, But we have to say goodbye."
Lány: Igen?
Fiú: Reggelt, szépségem.
Lány: Délután öt óra van...
Fiú: Ma miért nem mentél be dolgozni?
Lány: Huh?
Fiú: Miért nem voltál munkában?
Lány: Először is: miért érdekel téged? Másodszor pedig, honnan tudod, hogy nem voltam? Figyelsz engem?
Fiú: Ez most nem számít.
Lány: Pff. Rohadék. Bármit is kérdezek tőled, azt válaszolod, nem számít. Ezzel szemben viszont neked jogod van ahhoz, hogy megkérdezd, miért nem voltam munkában, és hogy mit ettem ebédre... Úgy érzem, nem igazán tudod, mit jelent az együttműködés fogalma.
Fiú: Haha, nem vicces.
Lány: ...
Fiú: Nézd. Nem az én hibám, hogy az én javamra tudom állítani a beszélgetéseket.
Lány: ...
Fiú: Oké, hagyjuk ezt.
Lány: Ha... Jól van. Tegnap, miután pofára ejtettél, nem tudtam aludni, és gondolkodtam...
Fiú: Rosszul kezdődik...
Lány: Hogyan tudta anya ezt elhallgatni előlem? Vagyis... Zoey. Több, mint tizenhat éven át vele éltem, és egyszer sem mondta el! Milyen szülő az ilyen?
Fiú: Lehet... lehet félt a reakciódtól. Azt hitte, nem vagy felkészülve arra, hogy ezt megtudd.
Lány: Tizenhat éve volt arra, hogy mindezt elmondja. Tizenhat! Most pedig halott, én pedig egy idegentől tudtam meg ezt az aprócska kis titkot. Hónapokon át gyászoltam őt, közben pedig még nem is volt a vér szerinti anyám.
Fiú: Jenny, még ha nem is volt az igazi anyád, az nem azt jelenti, hogy nem szeretett. Ő és Mark teljes szívükből szerettek téged, és mindenüket odaadták azért, hogy boldogan nőhess fel. Szerettek téged, higgy nekem.
Lány: Mark... apa...
Fiú: A francba, ezt nem...
Lány: Ő sem a vér szerinti szülőm, ugye? Miért nem mondták el? Hogyan bírták ki, hogy nem mondták el? Felnőtt vagyok, a fenébe is, erről tudnom kellett volna!
Fiú: Lehet, hogy tizenkilenc vagy, de most úgy viselkedsz, mint egy kisgyerek.
Lány: Hallgass!
Fiú: ...
Lány: ...
Fiú: Most sírsz?
Lány: ...
Fiú: Ne még sírj, Jenny. Vagyis Beea. Figyelj, ezentúl Beeanak foglak hívni, csak ne még sírj.
Lány: ...
Fiú: Most hagylak. Remélem, holnapra rendbe jössz. *bontja a vonalat*
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro