「kolostor」
figyelmeztetések: sérülés, kényszerházasság tervben
szavak száma: 406
ajánlott dal: Ramin Djawadi - Battle for the Skies
✿
Nem vágyok másra, csak nyugalomra. Szabadságra.
Istenben mindig megtaláltam azt a biztos pontot, amit az életben nem. Tudom, mit kell tennem.
Nem mehetek férjhez valaki olyanhoz, akit nem is ismerek. Akit nem szeretnék. Akkor sem, ha apám kéri. Akkor sem, ha szükségünk van rá. Megkeresem én máshogyan a pénzt, előbb, mint hogy hozzámenjek egy arrongáns férfihoz, akit valószínűleg még csak nem is érdeklek.
A kolostorba menekültem. Ott megértenek, szívesen látnak, be tudok segíteni a nővéreknek, és szerintem apám sem sejti, hogy itt vagyok.
Miközben a vacsora után mosogatok, kopognak az épület óriási kapuján
- Beth, nyisd ki kérlek! - szól nekem a kolostor igazgatója. Elzárom a csapot, majd megtörlöm a kezemet a kötényembe, és ajtót nyitok.
A döbbenettől hátralépek egyet. A bejárat előtt egy félig összevert, véres, piszkos fiatal férfi áll, valószínűleg megtámadhatták.
- Segítsen, kisasszony - nyögi fájdalmasan. Szinte összeesik, kezemmel utána nyúlok, de alig bírom el.
- Constance nővér, jöjjenek segíteni! - kiáltom el magamat, miközben próbálom beljebb cipelni a férfi megfáradt testét.
Pillanatokkal később mellettem terem két apáca, akik segítenek bevinni a sérültet. Mire sikerül felvonszolnunk, beletelik egy pár percbe, de sikeresen egy betegágyra fektetjük. Miközben a többiek vizet melegítenek, és próbálnak összekaparni a férfinak valami ételt, én mellette maradok, és tüzetesebben megnézem.
Ruhájából ítélve nemes lehet, meg van borotválkozva, és jólfésült. Jóval magasabb nálam, még a férfiak között is nagyobb termetűnek számít. Nincsen karikagyűrűje, ebből ítélve nem lehet nős.
Megesik rajta a szívem. Vajon hova tarthatott, amikor megtámadták?
✿
Hetek óta mellette vagyok. Rengeteget beszélgettünk, igazán megismertem, és erősnek mondanám a kapcsolatunkat. Elliot a neve. Illik rá. Éppen olyan nemesnek hangzik, mint amilyen jellem ő.
- Hová tartott, amikor megtámadták? - teszem fel a kérdést, ami hetek óta nem hagy nyugodni.
- Úgy volt, hogy látni fogom a menyasszonyomat - sóhajt, miközben a takarót kezdi piszkálni. - Lord Ewans eddig nem engedte, hogy találkozzak a lányával, pedig akartam volna. Nem akartam, hogy az esküvő napján lássuk egymást először. De ennyi, a szüleim afféle üzletnek fogták el a házasságot. Miközben nem erről szól.
- Ewans? - kapom fel a fejem. Apámról beszél.
- Igen.
- Elliot... magának engem kellett volna elvennie - hajtom le a fejemet.
- Micsoda?! De akkor mit keres ebben a zárdában, Beth? - kapja fel a fejét, felül. A hirtelen mozdulattól viszont bordáiba nyilal a fájdalom, kezeivel oldalához kap.
- A kényszerházasság elől menekültem - nézek fel, egyenesen a szemeibe.
Percekig bámuljuk egymást minden szó nélkül, megis beszédes a csend.
Annyira tartózkodtam valakitől, akit nem is ismertem, hogy azonnal negatívan gondolkodtam róla. Aztán pedig kiderült, hogy egy áldott jó lélek.
✿
🅐🅤🅣🅗🅞🅡'🅢 🅝🅞🅣🅔
Igen, csúsztam két napot, de ezt igyekszem bepótolni mielőbb ✨️
Remélem, tetszett nektek! 🦋
2024.10.07.
𝖊𝖒𝖘𝖟
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro