2. nap - Egy takaró
A kis ötéves boldogan iszogatta forrócsokoládéját a takarók alatt bekuckózva, édesanyja meséjét hallgatva. Mellette békésen szuszogott ikertestvére, anyukájuk pedig meg volt róla győződve, hogy Emmának is ezt kéne tennie, azonban a kislány cseppet sem volt fáradt. Miután Mirella befejezte a mesét, lánya a tejszínhabbal fehér szakállat varázsolt magára.
- Nézd, anyu! Én vagyok a Télapó!
- Nagyon jó Télapó lennél, kincsem - kuncogott a harmincas éveiben járó nő. - Most egy kicsit ki kell mennem a konyhába, megleszel?
- Persze, anya - bólogatott hevesen Emma.
- Rendben. - Megkönnyebbülten felsóhajtott, majd kiment a konyhába, hogy elkészíthesse a vacsorát.
- Marci, Marci, Marci! - rázogatta a lány testvére vállát. - Öcsi, ébren vagy? - Bár ikertestvérek voltak, Emma pár perccel Marcell előtt született, ezt pedig szerette hangoztatni is.
- Tessék? - dörzsölgette a fiú a szemét, mikor sikerült úgyahogy felébrednie.
- El akarod velem játszani anyu meséjét velem?
És így történt, hogy a két gyermek felépítette a pihe-puha takarókból a sárkány barlangját, ahol fogságban tartották Emma hercegnőt, Marcell lovagnak pedig hősiesen ki kellett őt szabadítani.
- És most jön az a rész, hogy kiszabadítasz a barlangból! - magyarázta Emma hevesen, mivel Marci a mese ezen részét már nem hallhatta.
- Nem hagyhatnálak mégis ott? Szegény sárkány nem szeretne egyedül maradni.
- Nem, te butus! A sárkány gonosz, meg akar enni engem, és te azért csináltad a próbákat, hogy engem megmenthess.
- Éhesnek tűnik, én hagynám neki, hogy megegyen téged, azután meg összebarátkoznék vele, mint Hablaty.
A kislány úgy döntött, inkább kiszabadítja saját magát, mielőtt a vérszomjas sárkány-macska - mert sajnálatos módon igazi sárkány nem volt kéznél - megeszi, majd elkezdte csikálni Marcit, amiből hatalmas csiki-csata kerekedett. A harc közben úgy elfáradtak, hogy rögtön ledőltek az ágyra. A lila és kék pöttyökkel díszített takaró, ami nemrég még egy veszélyes barlangot rejtett, ezúttal is jó szolgálatot tett a két fiatalnak, akiket a finom melegben szinte rögtön el is nyomott az álom.
Hát, itt is volnánk a 2. kis szösszenetnél, remélem, sikerült elnyernem a tetszéseteket <3
Szeretném itt megragadni az alkalmat, hogy bemutassak két másik írót, akik hozzám hasonlóan megpróbálkoznak ezzel a kihívással, névszerint ők AthenaGirl77 és g__ata. Szerintem nagyon kreatívan oldották meg eddig a feladatokat, érdemes hozzájuk is benézni.
Viszlát holnap!
2022. 10. 03.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro