Mondjam vagy mutassam?

Sokan azt gondolják, hogy történeteikben elég, hogyha kívülről lefestik karaktereiket, hiszen az olvasónak elég annyit tudnia, hogy főhősünknek milyen színű a szeme, haja, milyen családban nőtt fel, milyen ruhákat hord. Az az igazság, hogy ez egy novellában sem állja meg a helyét. Hogyan tudjuk akkor élővé tenni a szereplőket?
A prózában a szereplők megjelenítésének két módja létezik: megmutatjuk őket vagy mesélünk róluk. Az bizonyos, hogy az írók előszeretettel használják a mesélést, de nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy a mutasd módszerével érdekesebbé tehetjük az alapinformációt.
Például:

Jack húszéves, grafikusnak tanul és az anyja szokás szerint az agyára megy.

Ezzel minden alapvető információt közöltünk az olvasóval. Tudjuk a szereplő nevét, korát, hogy egyetemre jár, és azt, hogy nem igazán jön ki az anyukájával. Ez a mondjam módszere. Hogyan tehetjük élőbbé a szövegeket? Lássuk a mutassam verziót:

Jack mérgesen maga mögött hagyta a házat és inkább a közeli számítástechnikai bolt felé vette az irányt. Mindig azt tette, ha az anyja felidegesítette. Ő nem látott mást, csak hogy egész nap a gép előtt ül és bámulja a monitort, Jack hiába bizonygatta neki számtalanszor, hogy az elvégezendő egyetemi záróvizsgájára készülő beadványt kell megcsinálnia, aminek dátuma vészesen ott loholt a fiú nyakában. Az anyja mindig ezt csinálta, amikor megjött a délutános műszakból, miután a városi kórházban felborzolták az idegeit. Folyton Jacken töltötte le a haragját, amit a fiú azzal próbált meg elkerülni, hogy inkább elment frissen szerzett játékaival a közeli internetkávézóba, még akkor is, ha sajnálta az óránkénti öt dolláros géphasználati díjat.

Ebben az átírt verzióban minden alapinformációt megkapunk a szereplőről. Az olvasó tudja Jack feltételes korát, tisztában van vele, hogy még tanul és az anyjával él. Viszont a bekezdésből megtudhatjuk azt is, hogy mindennapos probléma a veszekedés, szerezhetünk némi információt a családi háttérről, arról, hogy Jack szülei valószínűleg elváltak, így az anyja kénytelen több műszakban dolgozni. Ezen kívül pedig azt is megtudjuk, hogyan kezeli Jack a feszültséget: Jack inkább kifizeti a drága géphasználati díjat a kávézóban, minthogy az anyjával veszekednie kelljen.
A második írás sokkal érdekesebbé vált, hiszen lehetővé tette, hogy az olvasó kapcsolatba lépjen a történettel. Az olvasót nyomasztja a Jack és anyja között támadt konfliktus, amitől az írás lendületessé válik.
A mutassam módszere lehetővé teszi, hogy a szereplő jellemvonásait az egész mű során megmutassuk és ne csak egy bekezdésben tudjuk le. Ahogy a valóságban sem tudunk meg egy emberről mindent azonnal, hanem szépen lassan, ahogy megismerkedünk vele az idő múlásával. Legyen ez az elv a karakterek kibontásánál is.

Négy lehetőség, ami alapján bemutathatjuk a szereplőket:

- tetteik

- beszédük

- külsejük

- gondolataik alapján.

folyt. köv.

--------------------------------------

További írástechnikai anyagok: https://cassyblacksmith.wordpress.com