Régebben én is azon írók közé tartoztam, akik akkor ültek le írni, amikor volt egy jó ötletük, és addig meg sem álltam, amíg ki nem írtam magamból azt. Néhány bejegyzéssel korábban írtam róla, hogy miben változott az írási módszerem, és hogyan alkalmazom a "Háromlépcsős-rendszert". A következő téma is ehhez fog kapcsolódni, vagyis inkább az első lépcsőhöz.

Az első írást előkészítő lépés az ötletelés, vagy mondjuk úgy, a történet, főbb karakterek és a cselekmény vázlatának elkészítése. Miért is fontos vagy hasznos, hogy ezt még azelőtt készítsük el, mielőtt elkezdenénk írni? Mert működhet úgy, mint egy ütemterv, sokkal könnyebb átlátni az egész sztorit, könnyen bővíthető akár, vagy új jelenetekkel kiegészíthető. Akkor is hasznos, ha valamilyen akadályba ütközünk, ha valahol elakadunk és szeretnénk gyorsan átpörgetni a cselekményt, a főbb jeleneteket, és könnyebben felfedezhetők a logikai hibák is, amiket mondjuk az írás alatt nem vennénk észre.

Az egyik általam is használt cselekménydiagram egy Gustav Freytag nevű német úriember nevéhez fűzhető, akinek 1863-ban jelent meg Technik des Dramas c. könyve. Főként a dráma szerkezetéről írt; az ún. „jól megcsinált" darabok technikáját kívánta abszolutizálni, minden drámában érvényesnek tekinteni. Ő ábrázolta a következőképpen a drámák, regények cselekményét:

Sémája az ún. „piramis-struktúra".

#1 Expozíció

Az az első jelenet, ahol a szerző bemutatja a főszereplőket, fontosabb mellékszereplőket, a helyszínt és a háttérsztorit. Tudjuk, hogy hol fog játszódni, ki az a szereplő, akiért izgulni kell. Általában 1-2 fejezet hosszúságúra is elnyúlhat.

Hogy mindenkinek világos legyenek, mettől meddig tart az egyik és másik szakasz, az egyik kedvenc, és biztos mások által is ismert és olvasott könyvön, a Harry Potter és a bölcsek kövénkeresztül szemléltetem.

Az expozíció az a rész, ahol Rowling bemutatja Dursleyékat, a muglik által nem ismert rejtőzködő varázsvilágot, később néhány szereplőt, Dumbledoret, Hagridot és McGalagony professzort, majd később magát a legfontosabb karaktert, Harry Pottert. Az írónő bevezeti az olvasót a varázslóvilágba, mesél a Roxfortról, és hogy nemrégiben egy fekete mágus, Voldemort Nagyúr megbukott, aki régóta elnyomta és rettegésben tartotta a varázslóvilágot.

#2 Felbujtó esemény

Valami váratlan történik, ami a fő konfliktus kezdetét is jelzi. Meghatározza a főszereplő útját, mi az, ami megváltoztatja az eddigi életét, és más irányba tereli. Gyakran előfordul, hogy ez a felbujtó esemény már rögtön a regény elején megjelenik.

A Bölcsek kövében a felbujtó esemény, amikor Hagrid megjelenik a viskóban és elmondja Harrynek, hogy ő egy varázsló és felvételt nyert a Roxfortba. Ez az információ megváltoztatja Harry életét és pályáját, ettől válik érdekessé a sztori. Elhagyja nagynénjét és bácsikáját, Londonba utazik Hagriddel, aki mesél Harrynek a szüleiről, Voldemort Nagyúrról, és más varázslókkal is ismerkedik. Ez az esemény egyfajta láncreakciót indít be Harry életében.

#3 Emelkedő akció

Ez a rész a felbujtó eseménytől egészen a klimaxig, vagyis a tetőpontig tart, általában a könyv leghosszabb része. Ebben a részben további információkat kell elmesélni a főszereplőről, csatlósairól, hogyan alakul, formálódik az útja során. Minél több minden történik ebben a részben, az olvasó számára annál érdekesebb, csavarosabb lesz, folyamatosan fenntartja az érdeklődést.

A Hary Potterben kb. ezek számítanak az emelkedő akció részbe:

Harry Hagriddel ellátogat az Abszol Útra, ahol megveszi a varázsfelszerelését, könyveit és varázspálcáját.Harry felszáll a 9 ¾ vágányon a Roxfort Expresszre, ahol megismerkedik két csatlósával, Ron Weasley-vel és Hermionéval. Ekkor találkozik néhány antagonistával is, Draco Malfoyjal, valamint Crackkal és Monstróval.Megismerkedik Piton professzorral, aki ki nem állhatja őt.Karácsonykor megkapja a láthatatlanná tévő köpenyt.Tudomást szerez a Bölcsek kövéről, amit később megoszt két barátjával is.

#4 Klimax, tetőpont

Ez a történet csúcspontja, a legfontosabb esemény. Ezen a ponton általában választás elé kerül a szereplő, dönthet a sorsáról, de gyakran előfordul, hogy egy külső esemény hatására kell azonnal döntést hoznia a szereplőnek.

A Harry Potterben ez az a pont, amikor megtudja, hogy a Bölcsek kövét el akarják lopni, és elhatározzák Hermionéval és Ronnal, hogy megvédik.

#5 Csökkenő akció

Ez a rész, ahol legtöbb akció vagy csatajelenet történik, ilyenkor számít az olvasó a legnagyobb csavarokra. Ennek a résznek akciódúsnak kell lennie, folyamatosan fenn kell tartani a feszültséget. Ez a rész általában 1-2 fejezet hosszúságú, amíg a főszereplő eljut a végkifejletig. Nem szabad nagyon sokáig húzni, mert akkor az olvasó hamar elunhatja magát, ha nem kapja meg a jól megérdemelt befejezést.

A Harry Potterben ez az a rész, ahol az élete árán is meg kell szereznie a Bölcsek kövét, hogy az ne kerüljön rossz kezekbe. Ronnal és Hermionéval elindul a harmadik emeleti csapóajtón és egy sor feladatot küzdenek le együtt.

#6 Végkifejlet

A könyv zárójelenetei, ahol tudatnunk kell az olvasóval, hogy a főhősnek sikerült-e elérni a célját vagy sem, illetve hogy történt-e bármilyen változás a főszereplőben, fejlődött-e a történet során. Ezek a változások egyaránt lehetnek fizikai, lelki, mentális változások, esetleg mindegyik. Fontos, hogy mindenképpen kell, hogy valami megváltozzon a főszereplőben, hiszen azért állítottuk egy csomó akadály elé, hogy abból tanuljon is.

Harry sikeresen felvette a harcot Mógus ellen és nem engedett Voldemort csábításának, amikor az át akarta csalogatni őt a mások oldalra. Harry a küzdelem után a barátai társaságában ébred, és Dumbledore elmondja neki, hogy azért élte túl a támadást, mert az édesanyja feláldozta magát érte, amikor Voldemort megtámadta őket. A követ persze megsemmisítik, Harry pedig a nyári szünetben hazautazik nagynénjéékhez.

Miben segíthet a cselekmény diagram?

- Egyrészt könnyebben átláthatjuk a főbb eseményeket, illetve maga a cselekmény szerkezete is sokkal egyszerűbben ellenőrizhető, hogyha megcsináljátok ezt a diagramot. Rengeteg olyan írást bétáztam már, ahol a történetek nem tartottak sehova, hiányzott belőle a klimax, vagy amiről úgy gondolta az író, hogy elég csavaros és érdekes lett, csöppet sem volt az. A kezdő írók gyakran esnek abba a hibába, hogy bár van egy jó kezdőjelenetük, vagy egy jó alapszituáció, a történet nagyon hamar ellaposodik és nem szól semmiről.

- Könnyebb megtalálni a logikai hibákat. Mielőtt még nekikezdenél legépelni 4-500 ezer karaktert még mindig könnyebb módosítanod az írás bizonyos részein, helyszíneken, a konfliktuson, hogyha előtte készítesz egy diagramot, mintha azután kellene átjavítanod, miután 4-5 béta is azt írta a történetről, hogy sok a logikai hiba.

- Segíthet a szerkesztésnél. Elképzelhető, hogy egyes jelenetek, fejezetek nem a megfelelő helyen vannak. Ilyenkor eljátszhatsz a gondolattal, hogy melyiket lenne érdemes elmozdítani vagy a történet egy másik pontjára cserélni. Lehet, hogy a végén kihúzol majd egyes jeleneteket, de az még mindig jobb, mintha később mind menne a kukába.

- Segít a szinopszis megírásában. Néha egyes pályázatokra kérnek szinopszist, így már nem kell rögtön elölről kezdened.

- Segít a fülszövegírásban. Bár a fülszöveget néha a kiadók írják, gyakran kikérik a szerző véleményét is. Ha van egy cselekmény diagramod vagy egy vázlatod, akkor könnyebb belőle kiemelni a fontosabb, izgalmasabb részeket, aminek segítségével jó fülszöveget írhatsz.

Remélem, nektek is segítségetekre lesz a cselekmény diagram, bátran készítsétek el!

Ha tetszett, iratkozz fel az e-mail címeddel, hogy első kézből kapj értesítést!

https://cassyblacksmith.wordpress.com