Ezt az interjút -rosalie_malfoy- -al készítettem. Érdemes benézni hozzá is! ❤️

Mesélnél magadról egy kicsit az olvasóknak?

Persze! Hali, hali, szólíthattok Rose-nak, vagy Rózának, ahogy tetszik.
Tavaly szeptemberben hoztam létre ezt a fiókot (barátnőm ajánlásával), így történt, hogy azóta itt "munkálkodok". Már amennyire munkának vagy szorgalmas, serény aktivitásnak lehet nevezni amit művelek. :)
Mivel, ha valami nincs dátumhoz kötve, hajlamos vagyok halasztgatni, aztán szabadkozni, majd mindenkit megnyugtatni, hogy "Ne aggódj, ez csak átmeneti!", pedig tudom, ha ez így megy tovább, akkor életstílus lesz, amit legkevésbé sem akarok (elkalandoztam).
Na de, mivel ez eddig cseppet sem volt érdekfeszítő információ velem kapcsolatban, hadd áruljak el valami érdekesebbet, hogy az a fajta ember vagyok, aki imád olvasni, de nem szánja erre szabadideje minden percét (de még a felét sem, bántom is magam érte). Illetve (nem utolsó sorban),aki belekezd egy könyvbe, amit csodásnak talál akár néhány fejezet, oldal után, és pont emiatt nem fejezi be.
Nem. Mert félek elengedni a karaktereket, látni a legutolsó, a történetet véglegesen lezáró sorokat, otthagyni egy lélegzetelállító (megírt) világot.
Ez vagyok én röviden. (Milyen bájos! Mondja.. hm. senki)

Mit jelent számodra a Wattpad?

Egyik oldalról egy olyan platformot, amire nem csak magam miatt teszek ki tartalmat, és néha sokkal inkább érzem úgy, hogy ha 0 érdeklődő lenne, nem is foglalkoznék vele. Hisz valahol minden író titkos (vagy annyira nem is rejtett) vágya az, hogy a művét olvassák. Na igen, nem feltétlenül a legjobb hozzáállás, de zűrös személyiségvonásaim ismét beköszönnek.
Másik oldalról egy szuper helyet, ahol kreatív írásokat, csodálatos embereket és boldogságot találok. Ennyire egyszerűen.

Hogyan találtál rá a Wattpadra?

Barátnőm ( a legjobb) mesélt róla, igazából miatta vagyok itt ma.

Az írás csak egy hobbid, vagy komolyan szeretnél később foglalkozni ezzel?

Imádok írni. Egyszerűen csodálatos érzés, de közben megint felbukkan az a bizonyos észrevétel, érzés, a figyelem, ami nélkül nem biztos, hogy jól esne folytatni. Néha így érzem. De mi lesz a karakterekkel, hagyjam ott őket, tehetetlenül, mikor az események forgataga még be sem szippantotta őket igazán? Azt már nem.
Szeretnék ezzel (is) foglalkozni a jövőben, de belátom, hogy mindig van hova fejlődni (bár néha megrémiszt ez a gondolat), és fogok is, ha folytatom az írást. Így hát a válaszom igen.

Mi inspirál az írásban?

Az érzés, amit átad nekem, s később remélem hűséges olvasóknak is (persze nem feledkezek meg a Wattpadon aktív olvasóimról, dehogyis!), a gondolatok, csavarok, teóriák, amik a még alig elkezdett könyvemmel kapcsolatban ugranak be. Ezek mind löknek előre, hogy írjak tovább.
Persze más filmek és könyvek is remek inspiráció források tudnak lenni, de ilyenkor félő, hogy a történetszál nem lesz legalább 50-60%-ban eredeti, tehát inkább csak akkor írok, mikor kedvem támad hozzá.

Miből meríted az ihletet?

Nincs konkrét dolog (sajnos). Random eszembe jutnak ötletek, ezekkel kezdek valamit, írom, jegyzetelem le őket.

Hogyan állsz neki egy könyv megírásához?

Attól függ, milyen könyvről van szó. Ha fanfiction (amit éppen aktívan írok), akkor leírok karaktervonásokat, moodboardokat készítek, írok egy rövid információkkal kitöltött fejezetet, aztán végiggondolom, hogy lehetne legjobban elkezdeni a sztorit, és onnan visz az ár.
Ha teljes mértékben saját, original, más műre nem alapuló könyvet készülök írni (amin a fentebb említett barátnőmmel dolgozunk, már amikor nagy ritkán összejön (sohaa)), akkor leírok karakterek jellemzőket, a sztorit nagyon nagy vonalakban és az akkori időről (amikor játszódik) gyűjtök adatokat. Aztán belevetem magam.

Szeretnéd egyszer kiadni a könyveidet?

Még meg sincs egy sem írva, de merészen merem állítani, hogy egyszer igenis befejezem őket, vagy legalább egyet, és kiadatom. Nem tudok ehhez fogható érzést elképzelni: kint van egy könyvem.

Végezetül, mit üzennél az írótársaidnak?

Soha ne adjátok fel!
Írjatok magatoknak, másoknak, magatokról, másokról, de az a lényeg, hogy élvezzétek! Ne hagyjátok, hogy egy nyers kritika lehúzzon, hisz a negatív, gonosz emberek erre hajtanak. Az építő jellegű kritikát idővel tanuljátok meg elfogadni, abból erőt és motivációt, inspirációt, ihletet meríteni!
Ne feledjétek: nektek is jólesik, ha valaki foglalkozik az írásaitokkal, hát tegyétek ti is ugyanezt. Segítsétek, segítsük egymást fejlődni és jól érezni magát!
Illetve még egy utolsó gondolat.
Mindegy, mennyire híres és sikeres lesz valamelyikőtök és bármelyikőtök, ne feledkezzetek meg arról, hogy ti is legalulról indultatok! A tisztelet és támogatás, megértés az újoncok felé pozitív. És nem mellesleg, téged is jó érzéssel tölt el.

Köszönöm az interjút! :)