Észbe kaptam és ellöktem magamtól Hoseokot,aki neki esett a szemetes kukànak,így minden kiborult belőle.

-Jimin,baszál szájba,miért kellett ellöknöd?!-szerencsétlen fiú próbált felálni,kevés sikkerel.

-Hoseok te barom állat!-Yoongi neki szaladt Hoseoknak,aki épp hogy felállt volna,aztán Suga maga felé fordította és telibe fejelte szegény párát.

-MI A SZART MŰVELSZ,TE VADÁLLAT?- oda rohantam a haldokló Hoseokhoz,szinte sírva és ezeket az "utolsó" szavakat mondta nekem;

-J-jimin...Ha nem kellnék fel soha többé,akkor tudd,hogy mindig is fontos voltál számomra,és te voltál az egyetlen igaz barátom...Arra kérlek,hogy vezesd az üzletet,etesd meg Pukit,gonoskodj a beteg nagymamámról és a legfontosabb...minden nap mosolyogj!

Mire ezeket elmondta,lehunyta szemeit,és a teste elgyengült.

-Hoseok...-elkedztem könyezni,s a mellkasára hajtottam a fejemet,aminek romlott szar illata volt,de nem törödtem vele,mert a barátom fontosabb-bár nem volt kellemes.

-Mi a szar ez? Valami hülye tini dráma sorozat vagy mi? Csak egy kicsit fejbe basztam,kettő hét múlva úgyis felébred ez a buzi!- Yoongi arrébb lökött,felkapta magára Hoseokot és elindult előre.

Én csak ott ültem a földön,könnyes szemmekkel és csak néztem utánuk és fogalmamsem volt,hogy mihez kezdjek.

-Hé,Yoongi!-kiabáltam utána és szerencsém volt,hogy jó a hallása.

-Mit szeretnél?-üvöltötte vissza.

-Miért lökted el Hoseokot,mikor megcsokólt?

-Itt nem ez a kérdés,hanem az,hogy te miért lökted el őt,mikor megláttalak titeket.- csak néztem utána tágra nyílt szemmekkel,mire megfordult és újra elindult.Nem értem őt,se senkit,annyira össze zavar mindenki.
                                   ○
                                   ○
                                   ○

Ez tényleg olyan,mint egy kibaszott tini dráma sorozat.