Sixteen
--------------------------------------------------------
*:・゚✧ ✧゚・:*:・゚✧ ✧゚・: *
sᴢɪᴀsᴢᴛᴏᴋ!
ᴍɪᴇʟőᴛᴛ ᴇʟ ᴋᴇᴢᴅőᴅɴᴇ ᴀ sᴢᴛᴏʀɪ ᴍᴇɢ sᴢᴇʀᴇᴛɴéᴍ ᴋéʀᴅᴇᴢɴɪ,ʜᴏɢʏ ᴋíᴠáɴᴄsɪᴀᴋ ᴠᴀɢʏᴛᴏᴋ ᴇ ᴀᴢ ɪɴsᴛᴀɢʀᴀᴍ ᴘʀᴏғɪʟᴏᴋʀᴀ? ᴍᴇʀᴛ ʜᴀ ᴋᴀᴘᴏᴋ ᴠɪssᴢᴀ ᴊᴇʟᴢésᴛ ᴇᴢᴢᴇʟ ᴋᴀᴘᴄsᴏʟᴛᴀʙᴀɴ,ᴀᴋᴋᴏʀ ᴀ ᴋöᴠᴇᴛᴋᴇᴢő ʀésᴢɴᴇᴋ ᴀᴢ ᴇʟᴇᴊéɴ ʙᴇᴍᴜᴛᴀᴛɴáᴍ őᴋᴇᴛ (^^) ᴄsᴀᴋ ᴇɴɴʏɪᴛ sᴢᴇʀᴇᴛᴛᴇᴍ ᴠᴏʟɴᴀ,ᴛᴏᴠáʙʙɪ ᴊó ᴏʟᴠᴀsásᴛ :ᴅ
*:・゚✧ ✧゚・:*:・゚✧ ✧゚・: *
---------------------------------------------------------
Tiszta ideget kaptam,ez kibebaszottul olyan,mimt egy horror film és mint köztudod én utálom őket! Jó,ha Yoongi ott van velem,akkor természetesen megnézem...
Lassan lementem,közben a konyháról csortam egy kést - mert jobb elővigyázatosnak lenni - a kést el dugtam és lassan közelítettem az ajtó felé.Természetesen hezitáltam,hogy kinyissam,de gondoltam csak én vagyok túl óvatos.
- Istenem Jimin nyisd már ki ezt az ajtót,tudom,hogy ott álsz előtte! - hirtelen megszólalt az ajtó,mármint a kívülálló és olyan ismerős volt ez a hang,hogy gondolodás nélkül kinyitottam.
- Ya,Jimin-ssi mizu van? - Jungkook volt az. Hát mikor én mágláttam elkapott a JUNGSHOOK és legszívesebben halálra ölegettem volna,viszont én vagyok az idősebb és moderálnom kell magam,különben ki csúfol ez a nyúl.
- Ah Jungkook nem számítottam rád,ki engedtek a kórházból vagy mi történt? - betesélkeltem a házba és egyenesen a nappaliba mentünk,majd ott helyet foglaltunk.
- Igen,ki engedtek,s mikor felébredtem rögtön Namjoont pillantottam meg,aki bámult miközben alszom és geci közel volt az arca,viszont annyira komás voltam,hogy nem pofoztam fel - mosolygott én meg csak néztem,de azért én is erőltettem egy mű mososlyt.
- Amúgy nem csodálom,hogy bámult miközben alszol,hiszen eléggé imádni való vagy - nevettem képen,ő meg csak megütötte a vállamat.
- Amúgy miért volt ott veled Namjoon?
- Hát...
[ 1 órával ezelőtt ; Jungkook szemszög ]
Mikor felébredtem,megláttam Namjoon arcát,aki nagyon közel colt hozzám,de annyira komásnak éreztsm magam,hogy nem pofoztam fel.
- Namjoon...te meg mi a faszt keresel itt? - komásan felültem az ágyon majd a fejemet fogtam,mert iszonyatosan fájt és fogalmam sem volt miért.
- Ah Jungkook ízé...öhm emlékszel te valamire? - huh,mi lett vele? Ő mindig ilyen "félénk" volt?
- Hát...arra nem emlékszem,hogy miért vagyok itt.
- Ah é-értem,akkor elmagyarázzok mindent!
[ Miútán Namjoon elmondott MINDENT csak a fejemet tudtam fogni ]
- Ez nagyon gáz - nevettem,aztán ő is csatlakozott
- Amúgy neked már rég haza kellett volna menned,miért vagy itt? - kérdeztem.
- Yoongi midnképpen azt akarta,hogy vigyázzak rád,mert ugye ez az egész az én hibám,hogy most itt vagy és itt fekszel - vakargatta a tarkóját éd még egy kicsit el is pirult,amit kurvára édesnek találtam.
- Jaj,ne mondj ilyeneket,mindenesetre köszönöm,hogy vigyázztál rám - meghajoltam ő meg csak oldalra pillantva bólintott,utána meg néma csönd állt be közzénk.
- Namjoon neked ugye van kocsid?
-Igen,miért? Talán Jiminhez szeretnél menni? - mosolygott el.
- Honnan tudtad? - lepődtem meg.
- Nem volt nehéz kitalálni - a mosolyan egyre nagyobb lett,mire én elpirultam és óvatosan kimásztam az ágyból.
[ Az út során egy szót se váltottunk,s mikor megérkeztünk a házad elé elköszöntünk egymástól ]
[ Jelen ; Jimin szemszög ]
- Hmmm,Namjoon inkább rideg,minstem félénk... - el gondolkozztam egy kicsit.Talán....nem az biztos,hogy nem lehet...!!
- Jungkook...
-Hm?
- Mi van,ha tetszel Namjoonak?! - szemei kétszeresére tágultak és csak bámultunk egymás szemeibe értetelnül...
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro