Jungkook szemszöge:

Jimin mellett fekve hallgattam a gép egyenletes csipogását ami azt jelezte, hogy minden rendben van vele. Bal kezemmel a haját cirógattam, közben a karjaiban szuszogó fiúnkat néztem. Akaratlanul is elmosolyodtam és még egy könnycsepp is ki folyt, amit gyorsan letöröltem. Kopogás ütötte meg a fülemet, majd Yoongi feje jelent meg az ajtóban. Óvatosan kikeltem az ágyból, majd egy öleléssel üdvözöltem a legjobb barátomat és a többieket. Az utóbbi időben a Dispatch-nek köszönhetően össze barátkoztunk Namjoon-al, Jin-el és Jhope-al is, így most ők is itt vannak, bele értve Taehyung-ot, akivel még Jimin a Gucci fotózása alatt lett jóban.

-Sziasztok!-Suttogtam. Sorba meg öleltem mindenkit, majd leültem az ágy szélére. Megvártam míg a többiek is kényelembe helyezik magukat, majd óvatosan böködni kezdtem Jimin-t, hiszen mondta, hogy ha jönnek a fiúk akkor keltsem fel őket.

-Mi az?-Nyomta fejét a párnába.

-Itt vannak a többiek.-Adtam egy puszit tarkójára, majd lehúztam róla a takarót és kicsit fentebb emeltem neki a párnát. Jimin gyorsan rendezte magát, majd már körbe is ölelgetett mindenkit.

-Na és? Milyen volt? Mármint a szülés.-Kérdezte Jin.

-Az elején nagyon fájdalmas. Nem kívánom senkinek.-Rázta meg a fejét Jimin.-Annyira fájt, a végén már alig maradt erőm, azt hittem, hogy el sem jutok odáig, hogy ki szedjék belőlem. A császár része tűrhető volt.

-Még jó, hogy nekünk nem kell ezt.-Mondta Yoongi.-De gratulálok! Ügyes voltál, sikerült.-Mosolygott Jimin-re, aki viszonozta a gesztust. Nem sokkal később fiúnk is fel kelt és a többiek persze egyből babusgatni kezdték. Sorba emelte fel mindenki és ölelgette meg, ő pedig apró mosollyal díjazta.

-Azt hiszem tetszel neki, Hyung.-Mondtam Yoongi-ra nézve. Csendben nézte őt, hatalmas ragyogó szemekkel és akkora mosollyal, hogy a szája is fülig ért.

-Egyértelmű, hogy ki lesz a kedvenc nagybácsi.-Húzta ki magát, majd a pocakját kezdte csikizni, mire hangosan kacagni kezdett. Sosem láttam még Yoongi-t ennyire boldognak és ilyen törődőnek. Olyan mintha egy teljesen másik Yoongi állna előttem. Miután fiúnk elaludt a többiek hazafelé vették az irányt, Jimin pedig evett egy keveset. Végül lefeküdt és szorosan hozzám bújva szuszogott.

-Köszönöm Jimin.

-Mégis mit?-Nézett rám értetlenül.

-Hogy egy ilyen ajándékot kaptam tőled. Szeretlek!-Suttogtam kettőnk közé és egy lágy csókban részesítettem. Egyszerűen imádom ezt a férfit. Elmondhatatlanul.