117.
Jungkook szemszöge:
-Tetszik?-Kérdeztem Jimin-től. A stúdiómban vagyunk és éppen most mutattam meg neki az új dalt. Ölemben pihen és fülessel a fején hallgatja az új dalt, aminek már csak a vége megy. Le veszi magáról a fejhallgatót és meg törli a szemeit, majd meg fordul az ölemben és szorosan hozzám bújik. Kezeimet össze kulcsolom háta mögött, hogy ne csússzon le, arcomat pedig a nyakába temetem és apró puszikat nyomok rá.
-Nagyon gyönyörű. Köszönöm Kooko!-Suttogja mellkasomra és ha lehet még szorosabban ölel.
-Szeretlek, Jimin!-Suttogom még mindig a nyakába és újabb puszit nyomok rá.
-Én is téged.-Néz rám, majd kezei közé fogja arcomat és egy lágy csókban részesít. Kezeimet be vezetem pólója alá és forró bőrét kezdem cirógatni, mire ki rázza a hideg és meg borzong. Óvatosan végig simítok a még kicsi hasán és lágyan cirógatni kezdem.
-Annyira boldog vagyok, hogy a gyerekünk hordod a szíved alatt.-Suttogtam kettőn közé. El mosolyodott, majd egy újabb csókot kaptam tőle, végül vissza bújt ölelésembe. Lehetek ennél boldogabb?
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro