𝟭𝟵. 𝗧𝗵𝗲 𝗽𝗹𝗮𝗻
Levi kiabálásra ébredt, álmosan ült fel, hogy megnézze mi történik.
Jaeger éppen harcolt. Négy őrt próbált távol tartani az ágytól. A férfiak mögött a király állt, akinek a puszta látványa elég volt ahhoz, hogy kirázza a hideg.
- Fiam! Add át azt a kis korcsot! - ordította. Azonban Eren csak egy újabb zöld lángnyelvet küldött a katonák felé.
Levi lekászálódott. Pont akkor, mikor a király megelégelte a várakozást, és egy sötét csóvával a földre küldte fiát. Rivaille azonnal odaugrott a földön fekvő és a felé tartók közé. Szemei felizzottak, torkából morgás tört fel.
Egy mondat fogalmazódott meg benne: Az egyetlen embert akarjátok bántani, aki engem nem bántott. Nem hagyom!
Az ismerős fájdalom végigszáguldott csontjain, azonban mielőtt átalakulhatott volna, a király kezéből előcsapó láng a torkára csavarodott.
Levi azt hitte menten meghal. Minden tagján áramütéshez hasonló kín száguldott át, mire ő rángatózva hullott a földre.
Tényleg ennyire gyenge vagyok?
Szeme bekönnyezett, minden erejét összeszedve próbált fel kelni, de mikor végre sikerült négykézlábra emelkednie, a király egyszerűen csak belé rúgott.
A lángok egyre szorosabban zárták körül a nyakát, aminek következtében lassan kezdte elveszteni az eszméletét.
Mielőtt a sötétség teljesen elnyelhette volna, Erenre nézett, aki ájultan feküdt a padlón.
Sajnálom. Vesztettem...
《☆》
Eren idegesen járkált fel-alá. Hogy tehette ezt?! Apja elvette tőle az egyetlen dolgot, ami tényleg fontos volt neki.
Pontosan kellett tervezzen, alig egy napja maradt, hogy kiszabadítsa Rivaillet, mielőtt nyilvánosan kivégzik, vagy rosszabb...
A férfi bele gondolni sem akart, hogy bárki hozzáérjen rajta kívül. Eddig is sikerült valahogy mindig megmentenie, most sem lehet másképp!
De ahhoz, hogy a tervet kivitelezze, nem egy szívességre lesz szüksége...
Mély levegőt vett, és elindult ahhoz, aki még nem árulta el őt. Zogranhoz ment. Minden azon múlott, hogy ő segít-e neki.
Gyorsan vázolta neki, mit szeretne, mire a sebhelyes férfi kételkedve nézett rá.
- Ez biztos? Tudod kockázatos. És elég nehezen kivitelezhető...
- Ez az egyetlen módja, hogy vele lehessek. - mondta komoran.
- Szóval szereted? - a kérdés nagyon váratlanul érte. Hogy szereti-e?
- Azt hiszem... Elítélsz? - kérdezte Eren. Kissé félt a választól.
- Nem. Dehogyis. Kövesd a szíved! Tudom, hogy helyén van az eszed is. Segítek. - a válasza nagyon megnyugtatta. Szereti Rivaillet. Meg akarja védeni. - jött rá.
Mély levegőt vett, mielőtt belevágott volna a közepébe.
- Szóval, hogy csináljuk?
- Először is tudd meg, hol tartják! Másodszor szükségünk van egy belsős emberre, aki oda adja neki ezt a mérget. - kapott le a polcról egy fiolát.
- Mérget?! Nekem élve kell! - mordult fel Eren. - Tervezd újra!
- Hallgass végig! Ez nem akármilyen méreg, ez különleges. Ha nagy mennyiségben adod be, halálos, de ha pont a megfelelő adagot, akkor az illető csak tetszhalott állapotba kerül.
- Mi van ha elszúrom?
- Meghal, szóval ne szúrd el! Miután ezt a mérget megitta, pár perc és vagy tényleg meghal, vagy nem.
- Mi? Nekem pontos adatokat mondj, pontos tervet! Pontosan mennyit kell neki adni? - szemei felizzottak, felidegesítette Zogran határozatlansága. Nem volt idejük ilyenekre.
- Csak becsülni tudok, de körülbelül ennek a fele elég kell, hogy legyen.
- Jó! Folytasd! - morogta kissé higgadtabban a démon.
- Szóval tudjuk, hogy valószínűleg az egyik tömlöcben van, és ha ott meghal valaki, akkor azonnal a vámpírhatárhoz dobják a hullát. Vagyis a szállítót kell csak elkapnod. Majd miután megszerezted a fiút, a vad farkasokhoz kéne menj...
- Várj! Először is, hol az ellenszeres rész? Másodszor nem megyek még egyszer vissza oda! Főleg nem vele! Te is tudod mi történt...
- Nincs ellenszer. Ezért is mondtam, hogy veszélyes és kockázatos... És a vad farkasok az egyetlen esélyed. Ők tudják hogyan kell átjárót nyitni, mivel a Goartanori Hold adja az erejüket, negyven naponta egyszer átjárót nyitnak, hogy holdfürdőt vegyenek, vagyis ezt mondják... És igen... Emlékszem mi történt, de a történetedből az is kiderült, hogy Rivaille megölte az alfájukat, vagyis most ő az alfa, szóval engedelmeskedniük kell.
- És addigra fel fog ébredni?
- Nem hiszem. Akár két napot is átaludhat, vagy többet, akár egy hetet is. Találj ki valamit, fenyegesd meg őket, vagy hasonló!
- Tudod Zogran úgy érzem elég haszontalan vagy. - morogta Eren.
- Nélkülem is csinálhatod. - nézett rá kihívón a sebhelyes.
Eren egy darabig csendben ült. Meg éri ez az egész? Tényleg ennyit számít az a fiú? A válasz pedig az volt, hogy igen.
- Rendben. - mondta, miközben megragadta Zogran kezét. - Csináljuk!
Rivaillért.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro