22.rész

Within Temptation - Shot In The Dark

A telefonom ébresztője keltett, kábán nyúltam érte, és félálomban nyomtam le. Még reggel félkilenc sem volt. Jó, ha két és fél órát aludtam. Álmosan dörzsöltem a szemem, és fáradtan ültem fel. Toto felém fordulva a párnáját átölelve szuszogott, a takarója a csípőjéig lecsúszott. Halkan felsóhajtottam, a pasi pucéron is félisten, kár hogy az agyát nem lehet kicserélni. Ezerszer vonzóbb lenne, mint ez az önelégült nagyképű világbajnok bunkó.

Csöndesen mentem be a fürdőbe. Közben elmosolyodtam Anna egyik találó mondatán „Ha a Merci megnyeri a kicseszett nyolcadik vb címet is, akkor jövőre két home-ot kell majd Ola-nak fizetnie a paddockban. Egyet a csapatnak és a pilótáknak, egyet meg Toto kurva nagy arcának." Egyet kellett értenem vele. A zuhany, és villámgyors hajszárítás után, halkan készültem össze, és öltöztem. Kilenc után nemsokkal a táskámmal meg a bőröndömmel együtt léptem ki az ajtón. Úgy hagytam ott, szó nélkül, üzenet nélkül, minden nélkül.

Így is hülyeséget csináltam, mert az elveimet feladva hagytam, hogy meghúzzon. De nem akartam több szexet vele, sem semmimást. Mindketten megkaptuk, amit akartunk egy jó éjszakát, és ennyi. Ebből felfogja az üzenetet, ha meg nem érti meg, akkor majd később leesik neki. Nem az én gondom. A cuccom a recepción hagytam, és együtt reggeliztem Güntherrel meg a pilótáinkkal. Pontosabban próbáltam mert az olasz közben kiment telefonálni. Hárman ültünk egy öt fős asztalnál. Nikita nem vészesen, de másnapos volt, és kisebb meglepetésemre Mick is. Amikor ezt udvariasan firtattam, tömör válasz érkezett „ Jó volt a buli."

- Egyszer majd mond el nekem mitől lehet ilyen jó egybuli, hogy te elhajolsz? – cukkoltam.

- Az egyik Red Bullos csaj miatt. – csámcsogott közbe az orosz, éppen két pofára tolta a szájába a rántottát, és a zöldséget.

- Még el se mentem és már elfelejted mi az asztali jómodor?

- Eszek. – közölte, mintha ez mindent megmagyarázna.

- Akkor ne beszélj! Milyen Red Bullos lány? – pillantottam Mickre, aki hírtelen élénk érdeklődést mutatott az asztalon lévő felvágottak iránt – Az égre már!

- Csak egy lány, aki ott melózik a büfében. – válaszolt egyszerűen.

- Melyik? A fekete hajú angol nagy mellekkel vagy a szőke német piszakavas?

- Ez barna, és rövidhajú, kurva dögös. – beszélt be oldalról megint Nikira, és közben éppen sonkát tömött az arcába.

- Hagyd abba, vagy villát szúrok beléd. Undorító vagy! – és újra Mickre néztem – Szóval a barna, rövidhajú...- gondolkodtam el – Ő van az emeleten, már emlékszem, tök kedves. Valami Beatrix vagy Beata vagy...

- Bella...

- Azaz.

- Igen...ő az.

- Hívd át, egy kávéra, csak Nikita ne legyen a közelben.

- Miér'? – pillantott fel a szendvicséből.

- Baszd meg Nikita!

- Jó tudom, bunkó vagyok. -nevetett fel – Bocs, de éhen halok, belőle meg mindent harapófogóval kell kiszedni. Megőszülök mire elmondja.

- Jó nem kíváncsiskodok. – pillantottam a németre – De ha randitanács kell szólj, drukkolok nektek. És Horner jó fej, nem veszi zokon, ha a lány miatt átmész.

- Tudom.

- Az nem az a csaj? – bökött Nikita a fejével az ajtó felé, étterem bejáratából pont rá lehetett látni a lobbira, ahol ott ácsorgott a korábban emlegetett lány.

- De, ő az. – nézett arra Mick is – Mit kereshet itt? Nem is ebben a szállodában laknak.

- Gyere! – állt fel az orosz – Odamegyünk.

- Megőrültél? -kérdezte Mick döbbenten.

- Csak bámulni akarod, mint egy szent képet, vagy inkább szobára vinnéd, hogy megketyerézd? Gyere! – és menet közben elvett még egy szendvicset a tányérjáról.

Két percet sem maradtam egyedül visszajött Günther.

- Mi történt? Ég a ház? – cukkoltam, de amikor megláttam az arcát, aggódni kezdtem – Günther?

- A lányom, eltörte a karját. – ült le.

- Hogy a fenébe?

- Leesett valami korlátról testnevelés órán.

- De jól van? Nem kell műteni?

- Nem minden rendben.

- Jobbulást neki. – mire bólintott, hosszú pillanatig fürkészte az arcom majd maga elé vette a kávéscsészét és töltött magának – Tudom, hogy hülyének tartasz. – mire rámpillantott.

- Nem tartalak hülyének, különösen mert egyedül vagy itt, őt meg még egész reggel nem is láttam. – beleittam a kávémba.

- Otthagytam a fenébe, még aludt. – kuncogtam fel.

- Akarsz is tőle valamit?

- Szép volt, jó volt, egy éjszaka volt.

- De kedveled. – én pedig a kezemben forgattam a csészét – Előttem ne tagad, nem ítélkezem.

- Tudom... Egy nagyképű, öntelt fasz, aki egy gyökér is. De közben meg egy szerencsétlen érzelmi defektes nyomi. -mire az olasz nevetésben tört ki, és én is mosolyogtam. Hosszú percekkel később hagytuk csak abba vigyorgást.

- Aggódsz értem?

- Igen.

- Azt hiszed befolyásol a tegnap éjszaka?

- Nem. De én a helyedben megkérdezném magamtól mi vezetett oda, hogy beadd a derekad?

- Tudom, hogy érzelmileg manipulálni próbált.

- Csak próbált? –jelentőségteljesen bámult, én pedig fürkészően néztem vissza rá – Szerintem átvert téged a célért. – hátradőltem a széken.

- Behazudta a válást, és hogy Susie elvitte a gyereket? Akkor Oscart érdemel, mert ettől jobb alakítás én még nem láttam...

- Angel, te okos vagy, de nőből is vagy és bár tudsz igazi dög lenni, van szíved.

- Számtalan hátrányom közül az egyik. – sóhajtottam fel.

- Ez nem hátrány. Sokan kedvelnek és sok barátod van... Ha Totónál balhé is van otthon le fogja szerelni az asszonyt, én nem bíznék a válásban.

- Jah abban én sem. Az kudarc lenne, nem fogja hagyni, hogy az eljárás végig menjen. Susie sosem fog tőle megszabadulni, mert vagy kidumálja magát, vagy megfenyegeti. A csaj kapcsolatfüggő, meg ott a gyerek is. Ha komolyan belezúgna valakibe, aki igazán törődik vele, akkor esetleg elengedné Totót, meg a vagyont, és ott merne hagyni mindent, amit eddig kapott. De egyébként nem. Wolffnak így kényelmes, szép feleség, szuper család, közben escortozik meg csajozik, Susie meg kapott egy gyereket és egy csapatvezetői széket. Élnek egymás mellett, de nem együtt.

- Angyalom, - hajolt előre Günther – zárd rövidre Wolffot, de nagyon gyorsan, mielőtt komolyan megkedveled. Ha beleszeretsz tönkre tesz.

- Tudom.

- Tudod, de akkor sem az eszed után mész. Ne is mondj semmi! -emelte fel a kezeit -Nekem hazudhatsz, de magadnak ne, mert akkor nagy bajban leszel.

- Úgy látod, beleestem?

- Angie, Wolffot nyolc éve ismerem, gátlástalan és manipulatív. Vissza akar vágni neked, és szerintem a tegnap éjszaka a tervének a része. – összefontam magam előtt a karom, és vettem egy nagy levegőt – Kedveled, mert nagy játékos, jól forog az agya akárcsak a tiéd, átlátsz rajta, és tudod mit trükközik. De ne legyél hülye, és ne hagyd, hogy megvezessen pár szomorútörténettel, és nagy bánatos szemekkel. - Ebben a pillanatban nyílt az ajtó és Toto lépett be rajta. A ruhája nem a megszokott tökéletességet tükrözte, gyűröttebb volt a szokottnál, az arca nyúzott, látszott, mennyire keveset aludt. Idegesen nézett körbe, én még a fejemet is elfordítottam, és Güntherhez kezdtem beszélni.

- Azt hiszem igazad van. Ideje helyre tenni, és levenni a szemellenzőt. Megmutatom neki azokat a vaskarmokat, amiket az évek alatt növesztettem.

- Helyes. Védd meg magad. – bólintott az öreg, ekkor lépett oda hozzánk Toto.

- Te hová a fenébe tűntél? – szegezte nekem a kérdést, én pedig nyugodtan ittam a kávém, és rá sem pillantva az olaszhoz beszéltem.

- Nézd el neki Günther, tudod jól, a prérin nevelkedett állatok, és nem emberek között. Hírből sem ismeri a jómodort. Megbocsátanál nekünk?

- Már úgyis befejeztem. -állt fel – Egyébként neked is szevasz baszd meg! -nézett Totóra, aki erre faarca zsebre tette a kezeit - Angel hiányozni fogsz, visszavárunk! – és hozzám lépve adott két puszit, én pedig rámosolyogtam.

Toto mellém ült le az egyik még nem használt étkezőszetthez. Megjelent a pincér és azonnal elkezdte leszedni a koszos edényeket

- Ne most! Hagyjon minket! – szólt rá idegesen, ő pedig bólintva eltűnt.

- Bal lábbal keltél, vagy nyűgös vagy, mert akartál még egy menetet indulás előtt, és nem kaptál? – kérdeztem szórakozottan, és töltöttem magamnak egy csésze teát.

- Nézz rám, ha hozzám beszélsz! – közölte élesen.

- Valaki pipa. – ittam a teámba.

- Mi van veled? – fogta meg a karom, mire a kezére, majd rápillantottam, és elengedett – Otthagytál egy szó, egy üzenet nélkül. Mi a fene van? – tárta szét a karjait.

- Megkaptuk amire vágytunk, dugtunk egy jót. Én is ennyit akartam és te is. Miért ragozod túl? – kérdeztem flegmán grimaszolva, mire összeráncolt szemöldökkel és ingerülten nézett rám.

- Miféle egy éjszakáról beszélsz? -kérdezte nagyon idegesen, alig tudta visszafogni magát.

- Megkaptál, keresd a következő numerát. – értetlenkedtem.

- Milyen következőt? – emelte meg a hangját, teljesen kiakadt.

- Jézus, az bántja az egód, hogy egy csaj hagyott ott reggel és nem te léptél le angolosan távozva! – nyűgösködtem.

- Milyen egóm? Milyen távozás? Szeretkeztünk, reggel melletted akartam ébredni! De te a történtek után képes voltál úgy otthagyni, mint egy használt lábtörlőt! – fogta vissza a hangját, és a szemembe nézve előre hajolt.

- Ugyan már Toto! – tettem a vállára a kezem – Te sem gondolod komolyan, hogy köztünk lehet több alkalom is vagy bármi más! Ne etessük egymást ezzel jó? – mondtam nevetve – Ne fussuk le ezeket feleleges köröket, csak időpocsékolás. -legyintettem lazán - Lépjünk tovább és annyi.

- Hányszor akarsz még átbaszni mi? – sziszegte és ingerülten megfogta a karom, mire őszintén értetlenül néztem rá – Jót röhögsz a hátam mögött azon, hogy megint csőbe húztál ezúttal ilyen aljadék módon is? – húzott közelebb magához, baromi dühös volt, tombolt, és csodálkoztam amiért nem üvöltött.

- Miről beszélsz? – néztem a szemébe döbbenten, nem igazán értettem most miről hadovál.

- Pontosan tudod! – egy hosszú pillanatig farkasszemet néztünk – Sokkal többet akartam tőled egy éjszakánál baszd meg! – ellökte a karom és olyan lendülettel állt fel, hogy fellökte az asztalt és az edények hangosan csörömpöltek. Körbe pillantottam, és több tekintet is ránk szegeződött – Menj a fenébe te ribanc! – szólt oda grimaszolva, ökölbe szorult kézzel, aztán szó szerint elcsörtetett.