14
14.rész
A vasárnap nem indult jól a Mercedes számára. Lewis az időmérő edzésen gyakorolta a rajtot, de mint kiderült szabálytalan módon és helyen, Masi ezért tíz másodperces időbüntetéssel sújtotta a futamra. Totónál elgurult a gyógyszer, és megint mindenkit hibáztatott, az FIA-t, Masi-t, a megfelelő a versenyző és mérnök közti kommunikációt. Kisebb agymenést nyomott le a Skysport felvezetőjében.
A versenyen elég furán alakultak a dolgok, a biztonsági autó két balesett miatt is bent volt. Mindkét esetben Lewist hozták elsőnek kerék cserére, így végül nyert, Seb lett a második Verstappen a harmadik. Valteri végig az angolt üldözte, nyomta a gáz amennyire tudta, később rá is szóltak még maga Toto is, hogy ne hajszolja túl a motort, és kell a második hely. Nem értettem miért kellett, a szezon félénél jártunk mégis már majdnem kétszer annyi pontot szedtek össze, mint a konstruktőri tabella második helyezettje. Az osztrák mégis annyira ragaszkodott ahhoz a dobogós helyhez, hogy a végén már emelt hangon mondta Valterinek: Óvd a kurva gumikat és motort! Az eredmény, fehéren füstölő motorhiba, és kiesés. Toto mérgében megint rácsapott a boxban az asztalára.
Nyűgösen dőltem hátra székemben a homeban, ez az együttműködés kurva nehéz lesz a Mr Mercedesszel.
A Haas ötödik és hetedik pozíciója jó eredménynek számított, mégis Mick és Nikita is le volt törve. Előre tudtuk, Spielberg nem a mi hétvégénk lesz, de a srácok már megérezték a siker ízét, és többet akartak pontszerző helyeknél. Sokáig vígasztaltam őket, mire végül kicsit késve, de mosolyogva adtak interjúkat.
Mivel az Aston és a Red Bull homeja egymás mellett állt, közös bulit szerveztek, éppen a fiúkkal jöttek visszafelé, amikor Chris lelkesen integetett nekünk a teraszukról, és a korláthoz lépve lekiabált.
- Gyertek bulizni! Hozzátok Günthert is!
- Oké!
- Van kaja, pia, gyertek! – integetett mosolyogva.
- Na ilyen egy jó fej főnök. – mondtam nevetve – Öltözzetek és nézzünk be.
- Én hulla vagyok Angel.
- Mick, fél órát kibírsz. Eszel valamit, iszol egy sört. Szükség van pihenésre, és mindkét csapat jó fej emberekből áll.
- A múltkor is jót buliztunk! – vágta hátba Nikita.
- Azért táncoltál az asztalon. – sóhajtottam fel.
- Vodka. – csak ennyit mondott.
- Niki...
- Tudom, vigyázok, már nem leszel itt, hogy tökön rúgj, ha elcseszem. – ölelt át – Észnél leszek. – és mutatta az ujjával, hogy görbüljön meg ha nem, miközben éppen elsétáltunk a Mercedes home előtt.
- Sajnos egy tőled nagyobb barmot kell megpróbálnom majd meg.... – és ahogy elhaladtunk az ablakok előtt, ahonnan kiszűrődött Toto borzalmas kiabálása. Nem értettem miről volt szó, csak a hiszti jött át.
Összenéztünk.
- Még hivatalosan nem dolgozol ott. – mondta Mick udvariasan.
- Nem, de házhoz megyek a pofonért. Menjetek, én felnézek mi ez?
Még be sem léptem az ajtón a földszinten, feltűnt, hogy mindenki vagy némán ül, és fülel, vagy a tányérjába bújva próbál enni. A mérnökök az ajtótól távolabbi lépcsőnél csoportosulva hallgatóztak, észre sem vettek. Odaléptem Andrew Shovlin vezető versenymérnökhöz.
- Mi ez cirkusz? – mire döbbenten pillantottak rám - Totónak agymenése van? Mondjatok már valamit! – szóltam rájuk – Kivel balhézik?
Végül Peter Bonnington, Bono Lewis versenymérnöke szólalt meg.
- Valterivel, a második hely miatt.
- Akkor is megnyeritek a bajnokságot, ha innentől három keréken versenyeztek.
- Vedd tudomásul, egy pilóta nem lehet ennyire öntelt, egoista hólyag, mint te! Hogy képzeled ezt az egészet?! – ordított az osztrák – Nem fogom hagyni, hogy egy másodrangú idióta szétbassza a csapatom megértetted? Hányszor kell még elmondanom, hogy megértsd te idióta!
- Jesszus. Mióta megy ez?
- Negyven nyolc perce.
- Istenem... - szörnyülködtem - Källenius hol van?
- Fent. – suttogta valaki a lépcső felől, Lewis feje jelent meg a korlátnál.
- Gondolom meg se mer szólalni. – mire az angol vágott egy grimaszt.
- Ez nála a szokásos, vagy most éppen más is van mögötte? – pillantottam körbe.
- Beszélt Susieval telefonon a verseny után. – pillantott rám Lewis.
- Marha jó... Ahelyett, hogy lecsillapítaná és támogatná mégjobban felbassza az agyát. – felsóhajtottam - Felmegyek. Elintézem. – és már mentem is.
- Megőrültél? – szólt utánam Bono suttogva.
- Nem félek tőle. Sokkal rosszabbakhoz vagyok szokva. Ő csak egy kiborult idegroncs, ezt tudom kezelni. Megoldom nyugi. – és otthagytam őket.
Toto a terem közepén állt, és Valteri fölé tornyosult. Pár lépésre tőle Ola, meg a csapat többi tagja hallgatta némán, ahogy a finnt osztja.
- De Toto hidd el el... - kezdett bele kétségbeesve Bottas.
- Nem érdekel! – üvöltött az arcába – Megmonta Musconi, hogy vigyázz a motorra! Én szóltam neked te rohadék!
- Én meg neked szólok! Most fogd be! – kiabáltam be oldalról, mire Toto elborult arccal nézett felém – Húzz befelé a rohadt kurva irodádba, és verd szét az asztalt, hogy végre megnyugodj! Ez a srác régi barátod, a menedzsere és a főnöke vagy! Nem beszélhetsz így vele! Senkivel nem beszélhetsz így, megértetted?! Valteri simán feljelenthet munkahelyizaklatásért, vagy bántalmazásért! Normális vagy?!
- Te ebbe ne szólj bele! Te nem dolgozol itt! – ordított rám teli torokból. Mintha egy oroszlánnal veszekedtem volna.
- Aláírtad a szerződésem te barom! - üvöltöttem vissza.
- Takarodj ki a homeomból! – lépett felém.
- Nem takarodok!! Nem félek tőled! – és én is felé léptem – Mi lesz? Végig cibálsz az ajtóig? Rajta! -mire a mutató ujját rámszegezte.
- Ki vagy rúgva! Nincs szükségem egy ilyen hülye picsára!
- Remek! – tártam szét a karom – De akkor is neked kell kidobnod innen te idegbeteg seggfej!
- Hogy beszélsz te velem! – tornyosult felém eltorzult arccal, ökölbe szorult kézzel.
- Az utcáról hallom, hogy balhézol! Egy órája üvöltesz vele, mint a sakál! Mindenki fél tőled! Rettegnek! Nézz már körbe! Nézd meg, magad vered szét a csapatot te állat! – megfogtam a fejét, és oldalra fordítottam - Szerencsétlenek fülüket farkukat behúzva lapítanak, elmenni sem mernek! Még Ola is úgy áll ott, mint egy ministráns fiú! – mire Toto körbe pillantott, és lassan kezdett észre térni, nagyokat pislogott, majd a kezével megdörzsölte az orrnyergét, és a hajába túrt – Befelé az irodádba! Gyerünk!- ragadtam karon és hátra cibáltam az irodája felé. Tudtam merre van, láttam a Valterivel készült kis bemutató videóban.
Még be sem zárult mögöttünk az üvegajtó, Toto belerúgott a sarokban álló fotelbe.
- Mi fasz bajod van? – kérdeztem idegesen – Megőrültél?
- Hagyjál! - állt meg nekem háttal és a levegőben hadonászott, majd csípőre tett kézzel, szálfa egyenesen állva nézett ki a velem szemben lévő jobb oldali ablakon.
- Toto. Mi a fasz van? – kérdeztem normál hangerőn, és a vállára tettem a kezem– Mond el, segítek.
- Segítesz?! – fordult meg idegesen miközben majdnem fellökött, és lesöpörte kezem - Épp eleget segítettél már nem gondolod? Te kígyó! – kiabálta, mutogatva.
- Ez most nem csak a futam... - vizslattam az arcát – Mekkora gáz otthon? -kérdeztem szinte suttogva. Úgy nézett rám, mint aki mindjárt leszúr. Valami kurva nagy baj történt, éreztem. – Segítek, de beszélned kell hozzám.
- Menj ki! – mutatott az ajtó felé.
- Mi segítene lehiggadni? Az, hogy szétvered az irodád, vagy egy dugás? – kérdeztem egyszerűen, mire keserűen felnevetett és széttárta a karját.
- Nem tudom. – remegett a keze olyan ideges volt.
- Verd szét az irodát, engedd ki a gőzt. – és egy laza mozdulattal felrúgtam a másik fotelt is.
- Ola imádná...
- Őt én elintézem. Új bútort pedig tudunk venni. Inkább az iroda mint az emberek... - a hajába túrt, leült a másik fotelbe, a térdére tette a könyökét, és az arcát a kezeibe temette. Odamentem hozzá, leültem az asztalra, megfogtam mindkét kezét, és elhúztam az arcáról.
- Susie...
- Talált valakit? – bólintott – Komoly? – újra bólintott – Nem az a baj, hogy lefeküdt vele igaz? – mire lehunytam a szemét – Oké ez is baj, de nem ez az igazi gond. Beleszeretett és válni akar?
- Most szólt, pénteken be is adta a papírokat. – motyogta erre grimaszoltam – És éppen csomagol, már költözik is el a gyerekkel. – hangosan kifújtam a levegőt.
- Ki tudtok még esetleg...
- Esélytelen. -vágott közbe halkan – Ő már döntött. Nem is szólt semmiről - tárta szét a kezét -, ha nem hívom fel, csak az üres lakásból tudtam volna meg, hogy elmentek.
- Ilyen rossz volt már a helyzet, vagy esetleg megfeny...
- Nem! Dehogy! Nem! – emelte meg a hangját és legyintett – Nem. Ezért nem értek semmit.
- Figyelj, most innen úgyse tudsz tenni semmit. Mire hazaérsz már elmennek. Ezt majd jövőhéten az ügyvédek elintézik, és beszélsz vele te is, hogy mi a szar van. Én kimegyek beszélek a fiúkkal. Te, itt maradsz, próbálsz megnyugodni, meg kicsit összeszedni magad. Aztán ha ez összejött, visszamész a hotelbe, és kialszod magad, vagy keresel egy búfelejtőt. Mindegy. Holnap pihentebben és tiszta fejjel, jobban tudsz majd gondolkodni. Oké?
- Igen.
- Szuper. Elintézem a fiúkat, és elmegyek bulizni.
- Bulizni? – kérdezte idegesen.
- Hornerék áthívtak.
- Ezt, hogy képzeled? – kiabálta.
- Te meg a csapatod játsszátok az elit iskolást, akik lenézik a többieket és nem barátkoznak másokkal, de én sosem mentem a csodaszellem után! Nem most fogomm elkezdeni! Kedvelem Christ, Sebet, és mindkét csapatot! Úgyhogy átmegyek!
- Nem engedem meg! – fakadt ki.
- Nem kell az engedélyed! Nem vagyok sem a tulajdonod, sem a feleséged! Nekem is kell lazítás, pláne egy idegbeteg Toto Wolff után! – mire döbbenten pislogott.
- Onnantól, hogy érvénybe lép a szerződésed... -kezdte sziszegve fenyegetően.
- Nem érdekel. Akkor is át fogok menni! -emeltem meg a hangom - Ha nem tetszik rúgj ki, és intézheted magad a szarjaidat! Téged elviselni lelkileg és szellemileg kurva megterhelő. És szászszázalék, hogy nem ez lesz az első és az utolsó alkalom amikor szabadidőmben kell rendet tennem egy hurrikán erejű pusztítás után, amit te okoztál. Szállj magadba. Ideje lenne. És most megyek és kármentek, amíg még van mit! Szevasz. – és otthagytam egyedül.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro