9.
James:
A velem szemben álló, széttárt karú fiú, úgy festett a feszülő ruhákban, akár egy hatalmas, izmos, kötözött sonka.
- Fordulj csak, megnézem mindenhonnan - Mondtam vigyorogva, még indig vörös fejjel.
Huhh... Ez a pasi... Orgazmus....
Damien röhögve fogott egyet, én pedig élveztem a feszülő ruhák által nyújtott látványt. Jobban szemügyre véve szemből, a fekete farmer nagyon jól állt neki, főleg, hogy elég erősen hozzá simult testéhez, így tökéletesen ki lehetett venni férfiasságának körvonalát.
Körbe néztem sötét szobám falain és rájöttem, hogy valamit mondanom kell, hogy mik ezek az írások. Méghozzá az igazat kell mondanom...
- Ezek a jelek... - Kezdtem bele - Fél éve meghalt az egyik legjobb barátom... Nagyon megviselt a dolog, és végül a neten olvastam a sátánizmusról. Kellett valami amiben hihetek... És ez jónak látszott...
- És ezeket vé...
- Igen, vérrel írtam. A sajátommal. Ezek egyszerű sátánista hieroglfifák. És idézőszövegek.... - Fejeztem be. Damien arca kővé dermedt és az ajtó felé sandított. - Dehogy is, csak hülyülök ! Mondjuk igaz, hogy fél éve elveszítettem valakit, te nem csak a barátom volt. Azóta ilyen a szobám. Ezek még az előző festés maradványai - Mondtam el az igazságot vigyorogva.
- Ohh... Te kis.... Kajak kezdtem megijedni tőled, kölök. De azért jó volt - Felelte a szekrényben ácsorgó férfi.
- Amúgy bent, hátrébb, valahol a sarokban, vannak nagyobb ruhák is. Azt hiszem van köztük bőrdzseki is.
Damien benézett a ruhák sokaságába, majd belépett a szekrénybe és eltűnt Narniában. Kisvártatva egy barna bőrdzsekivel, egy bő pólóval és egy, a most rajta lévőhöz hasonló, szakadt fekete farmerral a kezében tért vissza.
- Na ez már tetszik - Mondta vigyorogva, mikor végignézte a ruhákat.
- Megint előttem öltözöl ? - Kérdeztem vigyorogva, mire ismét arcomba futott a vér.
- Csak ha te vetkőztetsz - Kacsintott rám Damien, majd lőtt egy önelégült mosolyt.
Azta kurva... Még van bőr a képén...
Felálltam, majd elindultam, hátha megijed és inkább ő vetkőzik magától. Ám amikor két lépésre álltam az izmos testű sráctól, tudomásul kellett vennem, hogy nem viccelt.
- Csak hülyültem, úgy sem me.. - Mondatát félbehagyta, mikor észrevette, hogy elkezdem húzni a testére feszült pólót. Végül csak állt és önelégülten mosolygott, s nézte, ahogy szenvedek a szűk ruhadarabbal, mely elakadt bámulatos mellizmánál.
- Esetleg felemelnéd a karod ? - Kérdeztem zavartan. Válaszul csak egy nemleges hümmögést kaptam.
Akkor megoldom magam !
Elkezdtem tolni felfelé izmoktól súlyos karjait, és mikor végre a feje felé tudtam emelni, ráfogott csuklómra, s magával rántott engem is, minek következtében testünk teljesen egymásnak simult.
- Hoppá... Milyen ügyetlen vagyok - Mondta Damien, mire vetett egy ártatlan grimaszt, majd segített levenni a pólót. Hátrább álltam, s csodálni kezdtem gyönyörű has és mellizmát.
- A nadrág még rajtam van - Hívta fel figyelmem, miközben oly' szélesen vigyorgott, hogy azt hittem orrba verem.
Csak hogy megpróbáljam zavarba hozni, letérdeltem elé, erotikus tekintettel felnéztem rá, majd kigomboltam az immár máshol is feszülő farmert.
Sikerült zavarba hozni. Itt a pont ! Nagy vagy, James !
Lehúztam a sliccet, majd ráfogtam a nadrág derekára, és egy mozdulattal lerántottam, ám félig jött vele a boxer is. Ráfogtam annak szélére, s ahogy felálltam, magammal húzta azt is, vissza állítva eredeti helyére.
Épp léptem volna hátra, mire Damien elkapta a kezem, s tenyeremet irányítva bele helyezte feszülő boxerének tartalmát. A finom textilen keresztül is jól lehetett érezni.
- Tetszik ? - Kérdezte vigyorogva Damien.
Huhh, baszki... Na ebből mi lesz.. ?
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro