20.
Damien's POV
Ahogy a bögrémet mosogattam két égető pontot éreztem a seggemen.
Tuti bámul a kölyök...
Jah... aranyos nem?
Aha.....hú és milyen volt este
Kösz amúgy, hogy lekoptattál!
Jól van na! Magánéletről nem hallottál? Am megforduljunk gyorsan?
Naná, jó poén lesz!
Hirtelen megfordultam és James olyan fejet vágott, mint a kisfiú, akit rajtakaptak a lopáson a cukorkaboltban. Gyorsan visszanézett a mobiljára mintha valami nagyon fontosat olvasott volna éppen.
Pacsi!
Hehe, simán!
Most én bámultam őt. Elgondolkodva, elbambulva. Néztem, ahogy nyomkodja a telóját. Aranyosan belemélyedve abba, amit éppen nézett, vagy olvasott. Rövid barna haja össze vissza állt, arcán még látszódott, de már halványodott az előbbi pír.
Barna szemei lassan követték a sorokat, ajkaival alig észrevehetően ismételte a szöveget. Most talán így nyugodtan, még helyesebbnek tűnt. Olyan kis ártatlannak.
- Gyere büdi, menjünk fürdeni. – Vigyorogtam, amire egy gyilkos nézés volt a válaszom.
- Neked sincs éppen rózsa illatod, bűzbomba. – Válaszolta miközben felállt és követett a fürdőig.
Beszállva a kádba és megengedve a vizet, vártam, hogy kellemes legyen a hőmérséklet. Közben a fiú levetkőzött és mosolyogva rólam is lehúzta a ruhákat. Beléptem a kádba és csak a hecc kedvéért, szorosan átkarolva a srácot, őt is beemeltem.
Nem mintha nem tudna belépni, de élveztem, hogy felgyorsult a légzése és megint vörös lett. Kidugtam a nyelvem és megnyaltam az orra hegyét, mire kuncogni kezdett. Mint első alkalommal most is harcra készen álltunk és úgy fürödtünk.
- Tudod, zuhany alatt sem csináltam még... - Szólalt meg egy kis idő után.
- Én már igen, de nincs szilikonos síkosítónk. – Sóhajtottam lemondóan.
- Heh?
- A vizes bázisú síkosító, bármilyen hihetetlennek is hangzik, feloldódik a vízben... - Feleltem szarkasztikusan.
- Most buktad a reggeli orált a zuhany alatt, okoska... - Közölte sértődötten a srác.
Franc...sosem kapok szexet!
Püff neki, majd később. Csak ne lenne ilyen szexi...
Te csak fogd be!
pffff.....
Befejezve a fürdést, felöltözve, ami csak az alsónadrágot jelentette mindkettőnknek, kivonultunk. Mivel nagyon nem volt sok tennivalóink, James leült a zongorához én meg a tükörben kicseréltem a kötésemet.
Kicsit átvérzett, de még mindig kellemes mentol és a kevésbé kellemes fémes illata volt. James nem tudom mit játszott de lágy volt és kellemes. Kicsit andalító dallam. Leülve az ágyára figyeltem a fiút és szemeimet legeltettem testén.
Figyi, nem akarod megcsókolni?
Neeem, este minden volt amit akartam, kár hogy nem voltál itt.
De szemét vagy!
Asszem csak csodálni fogom innen távolról. A vékony teste minden izmát, ahogy lágyan idumul a dallamhoz, amit játszik és átél. Átjárja, és a kezeiből távozik zeneként. Ahogy a reggeli nap kiemeli vállát és arcának felét. Árnyékot vet a másik oldalára és kellemes kontrasztba állítja a bőrét.
Ahhh...
Különben is, ő egy kis törékeny kölök, nem? Vagy, hogy is mondtad?
Jó! Feladom, kapd el!
Hehe, ez a beszéd felhőpamacs!
Felállva levetkőztem egyetlen ruhadarabomat és lassan, hogy meg ne halljon, mögé lopództam. Lágy csókot nyomtam a nyakára, majd folytattam a válláig. Pillanatra megrándult mikor kizökkentettem a dallamból de mosolygott.
Felállva megfordult velem szembe és én lesegítettem a nadrágját. Végig nyalva, kényeztetve egyenesedtem fel hozzá. Szemébe néztem és átkaroltam a csípőjénél, miközben vártam, hogy megcsókoljon.
Nem kellett sokáig várnom. Hevesen tapadt az ajkaimra és vadul vesztünk el egymás szájában. Kezemmel közben simogattam gömbölyű fenekét, de egyúttal szorítottam magamhoz. Ő nyakamat átkarolva tartotta szenvedélyes fogságban a fejemet.
Kiszállva a nyelvcsatából, vigyorogtam. Kezemmel határozottan de gyengéden megfordítottam.
- Most a zongoránál akarod csinálni? – Kérdezte.
- Miért nem akarod?
- Régi vágyam volt – Nevetett.
Háttal nekem, kezeit a billentyűkre tette, amik kiadták a random dallamokat. Leguggolva, nyelvemmel lassú köröket írtam le fenekében, kiélvezve minden elfojtott nyögést, amit kiváltottam Jamesből.
Mikor már eléggé nedves lett és eléggé ellazult, felegyenesedtem. Végig csókoltam gerince minden csigolyáját, míg elértem a nyakához és hagytam hogy lassan, nagyon lassan csússzak belé. Minden cm után James kéjesen felnyögött.
- Ne fogd vissza magad! – Sandított hátra a vörös fejű fiú.
A kis ribi!
Ártatlan, kis törékeny fiú, mi?!
Ne lazsálj!
Eleget téve a kérésnek, erősen, de lassan kezdtem mozgatni a csípőmet. James hangosan nyögött és egyre széjjelebb tette a lábait. Egyre nagyobb terpeszbe kényszerítve magát. Egyre fokozódó ütemben, megfogtam vállát, míg másik kezemmel segítettem neki a csúcsra jutni.
Kezeivel a zongorán támasztotta magát és az ütemnek megfelelően, hangosan nyögve mozgatta a csípőjét. Nagyon hamar elértem a végjátékhoz, de nem akartam előbb befejezni, mint ő.
Mikor megéreztem, hogy ő is a végén van már, elengedve magamat, beleadva mindenemet, elélveztem. Vigyorogva, bár fújtatva éreztem a kezemben James pulzálását és váladéka utolsó cseppjeit.
- Ez is kipipálva! – Kacsintottam.
- Igen... - Lihegett velem a fiú.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro