13.
James:
Ott ültem mellette az ágyon, teljesen összezavarodva, mit sem értve, az egész szituációból.
Most akar ? Vagy nem ? Mi a baj ? Milyen döntésem legyen ? Nem értem... Össze vagyok zavarodva.
Ahogy kinéztem az ablakon, rájöttem, hogy idő közben odakint a fényes nap, lassan alkonnyá araszolt, majd végül eltűnt a horizonton, s helyét a fényes, fehér gömb vette át, holdfényben úsztatva a kinti világot.
- Öhm... Esetleg maradhatnál éjszakára. Ha gondolod - Fordultam Damien felé.
- Rendben. - Kaptam a kurta választ.
- Elmegyek fürdeni. Ha gondolod majd utána mehetsz te is. - Mondtam, csak hogy megtörjem a jeget kettőnk közt.
- Kád, vagy zuhany ? - Kérdezte mosolyogva a mellettem ülő.
- Kád. - Válaszul az előbbi mosoly most vigyorrá fokozódott, ami semmi "jót" nem jelentett.
Miután ismét kínzó, gyilkos csend telepedett közénk, így felálltam, s kisétáltam a fürdőbe, egyedül hagyva Damient a szobámban.
A fürdőbe érve megálltam a csap feletti tükör előtt, s mélyen belebámultam.
Ettől nekem is elmenne a kedvem....
Kibújtam pulóveremből, lassan kigomboltam az ingem, majd kibújtam farmeromból. Álltam, egy szál boxerban, mire eszembe jutott, hogy még meg sem engedtem a fürdővizet. A kádhoz siettem, elforgattam a csapfejet, és már ömlött is a forró, gőzölgő víz, a hatalmas fehér mélyedésbe.
Teljesen megőrültem ?... Egy vadidegen betör a házamba, megbilincselt kézzel, majdnem kinyiffantja magát, én megmentem, majd az ágyamba fektetem, ruhát adok neki és ezek után, hagyom, hogy megcsókoljon én pedig egy szó nélkül benne lettem volna a folytatásban is.... Elment az eszem.... De... Olyan édes.. Nem lehet rossz ember...
Miközben elmélkedtem, a kád megtelt vízzel. Letoltam alsómat, majd bemásztam a kellemes, forró vízbe, s nyakig elmerültem benne. Csak ültem és hagytam, hogy testemből a víz kimosson minden rossz dolgot, hogy azok pára módjára elszállhassanak, hogy végül semmivé legyenek.
- Beülök melléd. - Hallottam a hangot, mire kinyitottam a szemeim és a mai nap sokadszorra is látott, csábító, önelégült mosollyal találtam szembe magam.- Azta... Azt mondtad kád, nem pedig egy kicseszett medence !! - Arcom úgy gondolta, jó móka lehet, ha olyan vörös lesz, akár egy paradicsom , így ki is próbálta, az elmúlt órákban sokadszorra is.
- Mi a f.. ?! Azt mondtam, hogy majd utánam jöhetsz te is ! Nem azt, hogy velem !
- Hisz csak utánad jöttem. - Felelte vigyorogva a velem szemben ülő perverz disznó.
Kinyírom...
- Jobban jártál volna, ha a kés öl meg, mert most én foglak ! - Kiáltottam, majd megindultam Damien felé, mire félúton megcsúsztam, s egyenesen a karjaiba zuhantam. Ábrázatom árnyalatát inkább nem is részletezem.
Damien körém fonta karjait, s finoman átölelt.
Így akarok maradni....
- Ha így ölsz meg, akkor jó párszor halálközeli élményben szeretnék részesülni. - Mondta mosolyogva.
Ez nem az a csábító, szexy mosoly volt, vagy az önelégült, mint amiket egész nap láthattam... Nem... Ez valami új volt... Ez egy őszinte, kedves mosoly volt....
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro