2020. szeptember 16. szerda /9 héttel később/

Kilenc héttel ezelőtt mondták ki a válást, és az úgynevezett „búcsú szex" után csendben otthagytam a békésen alvó Maxet, és hazamentem Charles házába ahova a válókereset beadását követően költöztem. Azóta nem találkoztam a volt férjemmel. Hallani ugyan hallottam róla a testvéremtől. A válás kimondása óta szinte mindennap reggeltől estig az irodában ülök, és a munkámat végzem. Könyvelőként nincs megállás, mindig van egy adott vállalat, aminek a számláival illetve a költségvetésével kell foglalkozni. A mai nap is egy ilyen, reggel 9 óta az egyik gigavállalat költségvetésével vagyok elfoglalva és már délután 1 óra van. Munkámból az irodám ajtaján hallatszódó kopogás szakít ki.

-Szabad! – szólok ki az ajtó másik oldalán lévő embernek.

-Szia Josie! – lépett be irodám ajtaján legjobb barátnőm Lauren.

-Szia! Mi szél hozott? – zártam be az éppen megnyitott ablakot a laptopomon.

- Hoztam ebédet, gondolom reggel óta fel se keltél ettől az asztaltól. – ült le az asztalom előtt elhelyezett székre és ölébe vesz egy papírtáskát – Mexikóit kérsz vagy olaszt?

-Az olasz étel mi? – kérdeztem.

-Bolognai, a másik pedig mexikói csirkés tortilla, melyiket kéred? – teszi fel a kérdést.

-Nem is tudom, mostanában nem valami jó a gyomrom. – húzom el a számat – Nem tudom melyiket egyem.

-Biztos elkaptál valamilyen vírust. – mondja Lauren elgondolkodva.

-Előfordulhat, mindegy a mexikóit szeretném. – nyúltam a mexikói étel felé az asztalon.

-Mikor beszéltél utoljára Charlesszal? – kérdezi Lauren mikor már majdnem végeztünk az evéssel.

-Tegnap előtt hívott, hogy pénteken repül haza a jövő heti futamra. – válaszolom két falat között.

Az utolsó falatot nyeltem le mikor hirtelen erős hányingert éreztem. A székemből felpattanva rohantam az irodám mellett lévő mosdóba ahol a padlóra roskadva kiadtam magamból a gyomrom tartalmát.

-Te aztán nagyon elkaphattál valamilyen vírust. – lép mögém Lauren és hátrafogja a hajam.

-Nagyon együtt érző vagy Laurie, mint mindig. – kelek fel a vécétől és öblítem ki a mosdónál a számat, ahol találtam szájvizet is.

-El kellene menned orvoshoz. – tanácsolja legjobb barátnőm.

-Valamelyik nap, majd sort keríteni rá ígérem. – néztem rá a tükrön keresztül.

-Ha nem tudnám, hogy több, mint két hónapja elvált vagy azt mondanám terhes vagy. – viccelődött Lauren nevetve, bennem pedig az ütő is megállt.

-Mit mondtál? – kérdezem kikerekedett szemekkel.

-Hogy terhes vagy, ami hülyeség, mert.... – kerekedett el az ő szeme is – Josie ugye nem?

-Nem tudom, még csak eszembe se jutott. – mondom teljesen lesokkolva.

-Menjünk vissza az irodádba ott megbeszéljük. – húzott át az egyik helyiségből a másikba.

Az irodámban tanácstalanul ültem le a székembe.

-Most mit csináljak? – nézek Laurenre tanácstalanul.

-Ne essünk pánikba, először csináljunk egy tesztet, ami bebizonyítja, hogy terhes vagy- e egyáltalán vagy csak tényleg gyomorrontásod van. – mondta higgadtan legjobb barátnőm – Ha most eljönnél nagyon mérges lenne a főnököd?

-Nem, de azért szólok neki. – vettem kezembe az irodai telefont és főnököm mellékét tárcsázva fülemhez vettem.

Miután sikerült leegyeztetni a felettesemmel a munkám állapotát összepakoltam a dolgaimat és Laurennel az oldalamon elhagytam az irodámat. Az épület alatti garázsnál beszálltunk a kocsimba és a legközelebbi gyógyszertár felé vettük az irányt.

-Bemegyek én, addig maradj itt. Más sem hiányzik nekünk, mint, hogy elpletykálják Max Verstappen volt felesége terhességi tesztet vett. – kapcsolta ki Laurie a biztonsági övét amint megálltam a járda mellett.

-Rendben, siess. – válaszoltam neki.

Egy örökkévalóságnak tűnt az idő míg legjobb barátnőm megvette a teszteket, mert szerinte egy nem elég, és míg elértünk testvérem házáig, ahol egyből a szobámhoz tartozó fürdőszobához értünk.

-Azt írja, hogy rápisilés után 5 percet kell várni és látható lesz az eredmény. – olvassa fel az egyik dobozra írt utasítást Lauren – Magadra hagylak.

-Köszönöm. – mondtam, majd miután elhagyta a helyiséget kibontottam mind a három tesztet és a leírtaknak megfelelően elvégeztem őket és kiraktam őket a mosdókagyló mellett pultra.

-Végeztem. – léptem ki a fürdőszobából.

-Mivel? – találtam szembe magam ledöbbent ikertestvéremmel, aki Laurie mellett állt a szobámban.

-Charles, hát te? Nem úgy volt, hogy csak pénteken érsz haza? – néztem rá értetlenül.

-Úgy volt, de Binotto elengedett minket előbb, mert nincs már ránk szükség októberig a gyárban. – mondja testvérem hazatérésének okát – Most már elmondanád, hogy mivel végeztél.

-Az a helyzet, Charles, hogy...- kezdem vontatottan, de Lauren közbelép.

-Josie lehet terhes. – hadarja legjobb barátnőm, majd kap tőlem egy gyilkos pillantást.

-Hogy mi? – kerekednek ki ikertestvérem szemei – Josephine Leclerc ugye csak viccelsz velem?

-Még nem is biztos, a tesztek a fürdőben vannak. – teszem mellkasom elé a kezem védekezésként.

-Menjetek arrébb, majd én megnézem, hogy mi a helyzet. – megy el mellettünk Lauren.

Ikertestvéremmel farkasszemet nézünk egymással, míg legjobb barátnőm vissza nem tér.

-Charles Marc Hervé Percival Leclerc gratulálok, ön nagybácsi lesz! – nyújtja Lauren kezét Charles felé, én pedig teljesen lesokkolva nézek legjobb barátnőmre, akinek másik kezében ott a pozitív terhességi teszt.