Ez a történet LoganSchmidt18-nak íródott. Remélem élvezni fogod ;)

Egy fárasztó munkanap után érsz haza. A kabátodat a fogasra akasztod, miközben leveszed magadról a cipődet is. Lehunyt szemmel várod, hogy a mindennapos csókod megkapd a férjedtől, de ez most elmarad. Félve nyitod ki az egyik szemed, hogy körülnézz.
Sehol senki.
Felmész az emeletre, viszont ott sem találsz senkit, akárhova is nézel be.
Kezdesz megijedni, mert csak úgy nem szokott eltűnni.
Biztos, ami biztos alapon felmész, hogy körülnézz az emeleten is.
Benyitsz a közös szobátokba, ahol az ágyat bevetve találod, de Tom továbbra sincs sehol.
Átsétálsz a fürdőbe.
Semmi.
Kezdesz megijedni ezért lerohansz a telefonodért, hogy felhívhasd.
Két csengés után fel is veszi.
- Tommy! Drágám, hol vagy? - szólalsz meg kétségbeesett hangon, de az említett csak kuncog.
- Ne aggódj, hercegnő! Nincs semmi baj. Készülj fel, mert elviszlek egy szép helyre. Öltözz fel csinosan - hallod a hangján, hogy mosolyog.
- Hová viszel? - kíváncsiskodsz a szemöldököd felvonva.
- Titok. 1 óra, és ott vagyok. Időben legyél kész - figyelmeztet.
- Készen leszek! - válaszolsz duzzogva, majd egy-egy szeretlekkel és puszival leteszitek.
Az elkövetkezendő háromnegyed óra azzal telik, hogy megfürdesz, ruhát választasz magadnak, a végén pedig egy minimális sminket teszel fel, de mire észbe kapsz, már dudálnak is. 
Gyorsan leszaladsz a lépcsőn, az ajtóban pedig felveszed a kedvenc topánkádat.
Amint kilépsz a bejáraton - és persze be is zárod -, megfordulsz, és a ház előtt parkol Tom kocsija, a tulajdonosa pedig az oldalának támaszkodva vár rád.
Széles mosoly ül ki az arcára mikor meglát téged, és észreveszed, hogy alaposan végigmér.
Egy fekete kis estélyi ruha van rajtad, ami a térded feletti részt kicsit szabadon hagyja.
Odasétálsz hozzá mosolyogva, és egy csókkal köszöntitek egymást.
- Ülj be, hercegnőm, már vár minket az éjszaka - simítja derekadra kezeit, majd lágyan cirógatva apró köröket ír le a ruhán, aztán teljesen magához húz.
- Hová viszel és miért kellett így kiöltöznöm? - nézel fel rá az alacsony termeted miatt, amit tudod, hogy ő nagyon szeret.
- Titok - vigyorodik el, mire te egy halvány mosollyal szemet forgatsz.- Épp ezért kell bekötnöm a szemedet kedvesem - vesz elő a háta mögül egy fekete kendőt.
- De Tooom - nyavalyogsz, de csak felnevet.
- Nincs semmi de. Muszáj - simítja meg az arcod jobb kezével.
- Jó - kezdesz el duzzogni, mint egy kislány, viszont mikor kinyitja neked az autó ajtaját, szó nélkül ülsz be a kíváncsiságod miatt. Természetesen azután, hogy a szemeidet eltakarta.
Pár másodperc elteltével nyílik a sofőr ülés felőli ajtó és, az egyetlen szerelmed ül be. 
Beindítja a kocsit, és elindultok valahova. 
Eléggé feszélyezetten érzed magad az átmeneti vakság miatt, de bízol Tomban, ezért nem kérdőjelezed meg a cselekedeteit. 
Nagyjából 10 perce mentek, mikor megszólalsz.
- Kedvesem, remélem nem az a szándékod, hogy elrabolj engem - a combodon dobolsz zavarodban, azonban a göndör férfi újra nevet, de most nem érted, hogy mégis min.
- Semmi okod az aggodalomra drágám. Egy kicsit messze van a célunk - fűzi össze a kezeteket és hallod a hangján ahogy mosolyog.
Az út további része csendben telik, és az autó lassítására leszel figyelmes.
- Megérkeztünk - áll le a motor, hála Tomnak.
- Hová? - fordulsz felé.
- Még egy kis ideig titok - ad puszit a szádra.
Hallod, hogy nyílik és csukódik az ajtó, majd a te oldaladon tárja ki a kocsi oldalát Tom és segít neked kiszállni.
- Hol vagyunk? -kíváncsiskodsz szinte azonnal.
- Nyugalom picur - puszilja meg a homlokod. - Aki kíváncsi hamar megöregszik - kuncog. - Most pedig kérlek hagyd, hogy vezesselek.
- Rendben - pirulsz el önkénytelenül, aztán a hátad mögé lépve hasadra kulcsolja a kezeit, és finoman tolni kezd. 
Két-három percig meg sem álltok, de mikor igen, és Tom leveszi a szövetanyagot az arcod elől, gyönyörű látvány tárul a szemed elé. 
Egy parkban vagytok. A fákon égősorok világítanak és a legnagyobbik alatt egy szépen feldíszített asztal, a két oldalán pedig két nagyon ismerős alak állt.
- Boldog születésnapot az én egyetlen szerelmemnek - szólal meg halkan a fülem mellől Tom hangja. 
A szám elé kapom a kezeim. El sem hiszem, hogy emlékezett erre a napra! Még én is elfelejtettem! Mégis csak a sajátom.
- Istenem! -először csak ennyit tudok kinyögni a szipogás közepette.
- Tetszik? - fordít maga felé a világ legtökéletesebb férfija riadt arccal, de mikor meglátja a mosolyod neki is jobb kedve lesz.
- Köszönöm Tom -bújsz hozzá szorosan, miközben ő a hátad simogatja.
- Te vagy a legjobb dolog az életemben kedvesem. Megérdemled - óvatosan felemeli a fejed majd csókot nyom ajkaidra.
A -terveid szerint- rövid puszi hosszú percekig nyúlik, amit két erős köhögés szakít meg.
Hátra kapod a fejed mosolyogva, a két felszolgálófiúra. Technikailag ők igazából már férfiak. Ahogy közelebb sétáltok fel is ismered őket.
Az egyikőjük - a még mindig fess és fiatalos- Robert Downey Jr a másik személy pedig - a sármos és izmos - Chris Evans.
Mosolyogva odasétáltok az asztalhoz ahol jó hangulatban megvacsoráztok az este hátra lévő részében pedig még többet romantikáztok otthon a hálószobában.
😉😉