Halihó kedves Marvelisták! 👋🏻 Meghoztam az új részt! Bocsi, hogy kicsit tovább tartott, de a suli miatt el voltam havazva minden hülyeséggel, ezért nem tudtam kellően odafigyelni erre a kis szösszenetre és nem akartam tré munkát kiadni a kezemből 😅

Tony: Nem is hagynám, hogy rólam rossz munka kerüljön ki.

Én: Igen. Persze. Na de visszatérve a részhez, szerintem ez lett az eddigi leghosszabb rész (1065!!!szó)

Tony: És tudom hogy az én tökéletességemet elég nehéz szavakba foglalni, de egy szintet azért elvárok!

Én: Tony! Ne szolj már közbe! Menj és bütykölgesd kicsit a konzervdobozod! Hess-hess. Dolgom van.

Tony: Mégy hogy konzervdoboz! Na...*hozom a szikszalagot és beragasztom a száját*

Én: Ezzel is megvolnánk 😊 Hol is tartottam? Ja igen!
Mindenkinek jó olvasást ehhez a részhez! 😁

Képzeld el...

Reggel a nap sugarai erőszakosan hatolnak be az álmaid közé. Kinyitod a szemed és ránézel az órára. 9:10. Kipattan a szemed, mert eszedbe jut, hogy a lányokkal megbeszéltétek, vásárlós napot tartotok az esti party tiszteletére. Bár van még kicsit több, mint 1 órád, izgatottan pattansz ki az ágyból. Vagyis pattannál, ha a melletted fekvő miliárdos hagyná.
-Hová készülsz? - kérdezi reggeli rekedtes hangján. Fölégördülsz és kisimítod a szemébe lógó haját. - Igazán tetszik ez a testhelyzet. - mondja hamiskás mosollyal.
-Nat-tal és Wandával megyünk shoppingolni. Neked pedig indulnod kell, különben elkésel a megbeszélésről. - válaszolod és egy puszi kíséretében megint megpróbálkozol a felkeléssel, azonban most Tony kapja el a kezed és gördít maga alá.
-Tudod mi a jó abban, hogy saját céged van? - kérdezi játékosan.
-Mi? - a fejed mellett támaszkodik, te pedig megint beletúrsz a hajába és elcsodálkozol a tincsek puhaságán.
-Hogy én döntöm el, mikor dolgozok. Tehát mit szolnál, ha ott folytatnánk, ahol tegnap este abbahagytuk? - mondja és a nyakadat kezdi csókolgatni, de eltolod és így felelsz:
-Ez mind szép és jó, de 2 óra múlva kezdődik a tárgyalásod Mr. Yukimurával és lehet, hogy nem igazán preferálná, ha egy menet miatt késnél el. Nem mindenki tudja úgy kezelni a heppjeidet, mint én.  - Tony összevonja a szemöldökét, mintha erősen gondolkodna.
-A francba!
-Hogy beszélsz?! - tettetsz felháborodást - Vigyázz, nehogy Steve meghallja, mert szappannal fogja kimosni a szád! - felnevetsz, ahogy elképzeled, a helyzetet. Ő is elmosolyodik, de aztán nagyot sóhajt és kiül az ágy szélére.
-Teljesen elfelejtettem. - feláll és te csodálod a hátát és a fenekét, mert miért ne? Elvégre együtt vagytok. Ráadásul már 2 éve. Ez egy igen szép teljesítmény főleg, mert Tony Kibaszottdögösmeghódítokmindennőt Stark-ról van szó. - Tetszik a látvány? - néz rád a válla fölött és kicsit megriszálja a fenekét.
-Mit ne mondjak Mr.Stark. Nem rossz, nem rossz. Bár láttam már jobbat. - húzod el a szád. A playboy éppen az ingét gombolja be, de erre a mondatra lefagy.
-Parancsolsz? - kérdezi felvont szemöldökkel. Komoly arcot erőltetsz magadra.
-Mondom nem rossz, de láttam már jobbat. - hogy jobban kihangsúlyozd az érdektelenséged közben a körmeidet nézegeted - Nem is rossz ez a szín, amit Nat-tal választottunk. Szerinted? - úgy tartod a kezed, hogy ő is láthassa az új körömlakkod eredményét. Mikor az arcára nézel, majdnem megadod magad a kitörni készülő nevetésnek, de még sikerül visszatartanod. De csak alig.
-Ha szabad kérdeznem, csak ha nem vagyok túl tolakodó, kinek a hátsója tetszett jobban? - néz rád, miközben összefonja a karjait a mellkasa előtt.
-Tony, ha nem indulsz el, el fogsz késni. - direkt figyelmen kívül hagyod a kérdését és te is elkezdesz öltözni. A választásod egy (sz) pólóra és egy farmerra esik. A szemed sarkából a miliárdos felé sandítasz és azt veszed észre, hogy még mindig téged figyel. Ezen mosolyognod kell, hisz nem minden nap mondható el, hogy Tony Stark féltékeny. - Tony, tényleg indulnod kellene. - nézel az órára.
-Nem, nem. Most szépen elmondod, hogy kinek a feneke tetszett jobban mint az enyém.
-Tony. - ejted ki a nevét egy nagy sóhajjal.
-Te csak ne "Tony"-zz itt nekem. Na gyerünk, ki az? - kérdezi még mindig egy szál ingben és félig megkötött nyakkendővel. Elég vicces látvány.
-Jaj, hagyd már. - mondod és odalépsz, hogy megigazítsd a nyakkendőt. A szemét le sem veszi rólad.
-Addig nem indulok el amíg el nem mondod. - morcosan biggyeszti le a száját. Sajnos van olyan makacs, hogy tényleg nem megy el itthonról, amíg meg nem kapja a válaszát.
-Ez nevetséges. - motyogod az orrod alatt, de azért jól szórakozol - Tényleg szeretnéd tudni? - nézel rá kérdőn és a tenyereddel a melkasát kezded cirógatni az ingen keresztül. Egy pillanatra elködösül a tekintete, de megrázza magát és elkapja a kezed.
-Ne akard elvonni a figyelmem. - mondaj "szigorú" hangon - És a válaszom: Igen. Tehát haljam.
-Hát jó. Thor az. - először magához sem tér a megdöbbenéstől, mikor végre meg tud szólalni, szinte kiabál.
-Te tényleg azt mondod, hogy Tarzannak jobb a feneke mint nekem?! - érzed, hogy a nevetés egyre erősebben akar kibukni belőled, de egy kis köhögéssel álcázod.
-Vagy Steve. Elég szoros a verseny.
-Még az az őskövület is? Mond csak láttad te már közelebbről ezt a  két csodás halmot itt?! - kérdezi és a fenekére mutat. Ennyi. Nem bírod tovább. Úgy nevetsz, hogy megfájdul a hasad és könnyezik a szemed. Így megy vagy tíz percig, mire egy kicsit összeszeded magad és ránézel Tony-ra, de az olyan arcot vág, mint egy 5 éves és ezen muszáj megint nevetned. Majd elkezd neked magyarázni, de amióta együtt vagytok megtanultad kiszűrni a lényeges dolgakat, így most is átkapcsolod háttérzajnak, néha értőn bólintasz egyet és odaadsz neki egy nadrágot - amit úgy vesz fel, hogy közben nem szakad meg a monológja - majd kimész a konyhába és nekiállsz a kávéfőzésnek. Mikor kész, felé fordulsz és átnyújtod a másik bögrét.
-Végeztél? - kérdezed és beleiszol az istenek nektárjába.
-Nem. - mondja morcosan.
-Pedig ideje lenne. - nevetsz fel boldogan.
-Szóval azerinted ez vicces.
-Nagyon is.
-Szerintem meg nem.
-Ugyan már.
-Ez akkor is fontos!
-Szerintem nem.
-Valóban? Miért nem? Most tapostál bele a kis egómba! - ezen a képtelen kijelentésen megint nevetned kell. Elveszed a kezéből az üres bögrét és a mosogatóba teszed. Odamész hozzá és átkarolod a nyakát, ő pedig a derekadra helyezi a kezét - szinte automatikusan - és egy puszit adsz a szájára.
-Egy, a te egód igazán el tud néha viselni egy-két ütést. Kettő, mert nem a feneked miatt szeretlek. - érdeklődés csillan a szemében.
-Hanem? - kérdezi egy szexy mosollyal.
-Most komolyan soroljam?
-Igen! - megrázod a fejed, de a szemébe nézel és úgy adod meg a válaszát.
-Mert igazbarát, playboy, jó humorú, kedves, segítőkész vagy... - egy kicsit megálltál gondolkodni, hogy miként is fogalmazd meg a gondolataidat - Melletted biztonjágban érzem magam. Semmilyen másik emberre nem cserélnélek le, legyen akármilyen jó a feneke. - Tony elkezdi csökkenteni a távolságot kettőtök ajka között és már csak pár miniméter van, mikor megzavarnak.
-Uram, itt az autó, hogy felvegye. - a miliárdosod lefagyott a mozdulat közben és a válladra támaszkodva morgott el különféle szidalmakat. Nevetned kellett a helyzet komikumán és megpaskoltad a vállát.
-Ez ma nem az én reggelem. - mondta és ezen még jobban nevettél.
-De még lehet a te estéd. - suttogtad a fülébe és egy kicsit megharaptad.
-Asszony, viselkedj! Szerencséd, hogy dolgoznom kell, de ha hazaértem nem menekülsz. - egy apró puszit nyomott a szádra, majd beszállt a liftbe. Mielőtt még bezárult volna az ajtó utána kiáltottál:
-Tony, az igaz, hogy semmilyen másik emberre nem cserélnélek el, de...
-De?
-Thor egy isten! - az utolsó, amit láttál belőle a döbbent tekintete, majd a liftajtó becsukódott.