~Shawn Mendes~

A szüleimmel nagyon jól kijön Melanie, hamar összebarátkoztak. Persze a szüleim boldogabbak, mint valaha, hisz előszőr mutatok be nekik lányt... Nem győztem elégszer mondani, hogy ő csak egy barát, de anyukám túl jól ismer. Az asztalnál ültünk, amikor anya megkérdezte hogy a szülei nem féltik, csak így egyedül elengedni a nagyvilágba. Fura, de én se tudok semmit a családjáról... A levegőt mélyen beszívta, és szomorkás mosollyal tekintett fel.
-Apukám... Öhm, csak apukám van. És de, nem volt boldog a hírtől amikor közöltem vele. De a barátaimmal jöttem, csak idő közbe a barátnőmmel...hogyis mondjam, összkaptunk és eljöttem. -szüleim és én is kínosan éreztem magam...az anyukája...mi lehet vele? Édesapám persze nem hagyta annyiban...
-És Melanie, ha persze nem haragszol hogy rákérdezek, miért...csak édesapád van? Nem...
-Nem! Nem haragszok... -vágott közbe. -Anyukám... 7 éves voltam, amikor meghalt... Autóbalesetben. -saját szavain összerezzent.
-Oh, drágám...sajnáljuk! Nem akartunk áskálódni...-tette anya a kezét Melanie kézfejére, és együttérzően megszorította.
-Tudja, mégha fáj is, de jó beszélni anyáról. Megnyugtat...mintha velem lenne.
-Mert veled is van! -mosolygott rá édesapám.
-Köszönöm! Köszönök mindent, nagyon finom volt a sütemény!
-Igazán nincs mit! Reméljük, még ellátogatsz hozzánk mielött haza utazol. -erre összerándult minden izmom...még belegondolni is rossz...
-Nos, akkor én kikisérem Melt.
-Viszontlátásra és szép estét, Mr és Mrs Mendes!
-Szervusz drágám! -búcsúztak el, majd kimentünk a kapuhoz...
-Tudod, nem...mármint remélem nem vetted rossznéven, hogy a családodba...
-Dehogy! Ne is folytasd... Megismertem a családod, természetes hogy legalább ennyit tudni szeretnének az enyémről is. -mosolygott. -Shawn, szeretném tudni...miért voltál olyan ellenszenves, amikor megérkeztem.
-Khm...hát az...az nem lényeges! -szigorú pillantást vetett rám.
-Jóóó...de ne haragudj meg! Elmentem a buliba...és meg akartalak keresni erre, mit látnak szemeim? Hogy egy fiúval csókolózól. És...öhm feldűhített, hogy ilyen felelőtlen vagy...és csak úgy egy ismeretlennel smárolsz... -kezeimmel hadonázva magyarázkodtam.
-Shawn... Én is megbántam, és hidd el sose tenném meg mégegyszer, csak eléggé leittam magam. De, hidd el hogy nem lesz folytatása, mert ahogy mondtad...ismeretlen. -bólintottam, és örült minden kis porcikám.
-Deee, mit kerestél te ott? -oh, a fenébe is...
-Ööö, meggondoltam magam...és elmentem. -a legbénább érv, gratulálok Mendes! Melanie felnevetett...
-Oké, máskor hívj fel...ha meggondolod magad! Holnap beszélünk. Jó éjt, Shawn! -ölelt meg, és egy gyors puszit nyomott arcomra.
-Jó éjt, Mel! -ezzel távozott... Újból, és nemsokára hosszú időre fog.

Megjött a rövidke 7. Fejezet is! Kérlek Kommentbe is írjatok, hogy mi a véleményetek. Jöhet hideg, meleg! :)
Ui.: Hihetetlenek vagytok!❤ Köszönöm a számomra sok megtekintést!
És bocsi, ha vannak hibák...
XoxoHailey