+18-as jeleneteket tartalmaz!

Merci

Hetek teltek el azóta, hogy felvettem az új stílusom. Lehet sok mindenkinek nem tetszik, sőt már olyan ember is megszakította velem a kapcsolatot, akik állítólag mindig, minden bajban a barátaim maradnak és segítenek. Vicces mi? De mindegy is, örülök, hogy változtattam magamon. Könnyen és élvezettel keresem a pénzt, de annyit, hogy piára elverni is sok. De legalább luxus ruhákat tudok magamnak venni, olyanokat amiket eddig nem is mertem felvenni. Most is egy jó kis partyra indulok.

-Smink? Pipa. Sexy ruha? Pipa. Haj? Pipa.

Lementem, és már a tűsarkúm vettem, amikor Beni elém állt.

-Miért jó ez neked?! Most ettől többnek érzed magad? Visszaakarod kapni Alexot? Akkor szedd össze magad! Egy rongyosra dugott ribanc senkinek se kell.- osztotta az észt, mintha meghatott volna.

-Én ezt választottam, kész pont. Amúgy se szeret már Alex, akkor minek küzdeni érte?! Na állj arrébb!

-Igaz te baszod el az életed, szó szerint. Sayonara!

Mikor arrébb állt én szó nélkül leléptem. Nem volt kedvem felesleges vitákba keveredni vele. Lehet igaza van, de könyörgöm, én így döntöttem fogadja el. Ennyi nekem is jár. Kint van évekig külföldön, felém se néz, most meg osztja az észt? Mit képzel magáról?! Mindegy nem baszom fel magam rajta, még a végén elbaszódik az arcom, és ráncos lesz a sok idegtől.
Kecses léptekkel léptem át a zenétől rázkódó épületet. Egyből a bárpulthoz mentem, ahol csak és kizárólag, szinte egyből ütős piákat rendeltem, és húztam le egymás után. Még tudatomnál voltam, mikor a helyesebb pultos csávót félre hívtam. Nem kérdezett, nem tétlenkedett csak felhúzta a ruhám alját, és meglepődve tapasztalta, hogy nincs rajtam fehérnemű. Bár láttam rajta, hogy őt ezt annyira nem zavarja, sőt már vette is elő méretes farkát. Én már csak a gondolattól tocsogtam ott lent. A fal felé fordított, és minden tágítás nélkül belém hatolt. Éreztem, hogy szűkös a hely, mert feszültem mint állat, de ettől volt élvezetes. Miután tövig hatolt, majdhogynem egyből mozogni kezdett. Én magamat izgattam, míg ő egyre durvább lökéseket mért rám és a végén, szinte sikítva élveztem el. És ez nem csak azért volt jó, mert ritka az ekkora farok, hanem mert a pia is ingyen volt innentől. Hulla részegre ittam magam, azt se tudtam ki vagyok, vagy hogy hol vagyok. Semmire nem emlékszem. Reggel mikor felkeltem, egy ismerős illat csaptam meg az orrom. Nem nyitottam még ki a szemem, csak a bőrét szagolgattam. Olyan puha és selymes tapintásu. Mintha már talalkoztam volna vele.

-Várjunk csak... Ez ugye nem ő?- tettem fel a kérdést magamba.

Kinyitottam a szemem, hogy lássam tényleg ő-e az vagy sem. És a számításom nem csalt. Ott szuszogott mellettem Alex. Olyan aranyos  volt. Legszivesebben megcsókoltam volna. De ekkor gondolkoztam el. Nem volt rajtam se és rajta se ruha. Csak reménykedni tudtam, hogy nem feküdtünk le. Elég gáz lenne, ha az exemmel dugtam volna részegen. Bár a helyzetből ítélve, igen megtörtént.
Mocorgást hallottam, és felemeltem rá a fejem, majd láttam, a résnyire nyitott tengerkék szemét. Annyira hiányzott, hogy ezt láthassam reggelente. De sajnos annak már rég vége. Különutakon járunk, mindketten. Ő is és én is mások lettünk. Vagyis belsőre mindenképp.

-Jó reggelt...-mondta álmos hangjával.

-Jó reggelt.-válaszoltam.

Mindenféle kérdés nélkül, fogta magát, kikelt az ágyból és lement a konyhába. Nem mentem utána tudtam mire készül. Ágyba reggeli, olyan romantikus. De ez az ágyba reggeli örökre megváltoztatta az életünket.

*December 24. 18:00*

Alex

-Merci? Hol vannak a díszek?!

-Baba, mint már mondtam, az asztalon, már vagy 3 órája.

-Jó jó bocsi, elhúzódott a fa felállítás.-mondtam, egy kicsit zavartan.

-Igen, mivel én szóltam neked időbe, de te csak a szar animéddel foglalkoztál. Így lehet is időbe elkezdeni valamit is!-kicsit felemelte a hangját, nem értettem miért.

-Nem csak, hanem jó! Amúgy meg a pattogás helyett inkább már rég elkezdhettük volna. Nem?- kezdtem hisztis lenni.

Ő inkább válasz helyett, letette a könyvet, és felkelt a kanapéról. Egy kis bénázás után, mégis csak sikerült befejezni a díszítést 8 előtt. És jött az ajándékosztás. Én egy különleges meglepivel készültem neki.

-Kicsim kezd te.-dobtam le magam a kanapéra.

-Nekem 2 ajándékom is van a számodra. Az egyik az ez, - nyujtotta az első viszonylag nagy dobozkát- bontsd csak ki bátran.

Nagyon izgultam, hogy mi lehet benne. Lassan nyitottam ki, és egy legó volt benne.

-Álmaim ajándéka!-sikítoztam örömömben- na de mi a másik?- kíváncsiskodtam.

Elővette a másikat is. Az már sokkal kisebb volt, mint az első. Ezt se mertem túl gyorsan kinyitni, de mikor megláttam, könnybe lábadt a szemem. És ezek örömkönnyek voltak. Egy ultrahangos felvétel volt, amin ott volt egy pici pötty. A mi pici pöttyünk. Sose hittem volna, hogy egyszer ennyire örülni fogok annak, hogy lesz egy gyerekem.

-Az én ajándékom, akkor pont jókorra lett téve.-előhúztam a zsebemből egy gyűrűtartót, és elétérdeltem. De már itt tudta, hogy mire készülök- tudom, nem épp én vagyok a legjobb apuka és férj jelölt, de hozzám jönnél feleségül?

Merci csak sírva a nyakamba borult, majd fél perc után, sírva mondogatta azt, hogy: "Igen,igen,igen...!". Fel is húztam az ujjára a gyűrűt, és öleltem tovább. Életem egyik legszebb és legboldogabb karácsonyát éltem át, és még Dani is, akinek aznap elmondtam mindent, és megkértem, hogy legyen a gyerek keresztapja, aki nagy örömmel mondott igent. Innentől az évek csak teltek békében és harmóniában.

The end.

Nagyon boldog karácsonyt szeretnék mégegyszer kívánni neked Mamim(bvb-is-my-life) remélem, hogy nem okoztam csalódást neked ezzel a záró résszel. Szeretlek Mami! ❤😊😇