Aaaahj komolyan már! Legyen végre vége ennek a napnak!
Most éppen tesihez öltözünk át Gyun-nal, akinek be nem állt a szája és éppen Jungkook-ról volt szó, hogy milyen jó fej, meg miket csináltak együtt.

- Te Gyun! Lehet egy kérdésem?- néztem egy pillanatra barátnőmre, és folytattam a cipő kötésemet.

- Persze bármit!-mondta kedvesen él leüllt velem szembe.

- Te véletlenül nem vagy szerelmes Kookie-ba?- néztem rá mindent sejtően.

- Ééén??? Neeem! Pfff mire gondolsz? Csak a barátom!- látszott rajta, hogy hazudik, mert teljesen elpirult és zavartan vakarta a csuklóját, ami azt jeleni, hogy hazudik.

- Jaaa persze! Én a barátod vagyok, mégse simizem a combodat! - álltam fel és elindultam a kijárat felé. A lány felháborodva követett.

- Seon Jooseong! Te vagy a legjobb barátnőm és még szép, hogy nem simogatod a combomat! De Jungkook más!- hajtotta le a fejét, ami azt jelenti, hogy igazam van! De össze kell őket hozni.

- Figyelj, nem szégyen ha bevallod, hogy szerelmes vagy belé! Beszélj vele!- bíztattam a lányt aki hevesen rázta a fejét.

- Neeem Jooseong! Neeem! Ezt nem szabad megtudnia, szerintem ő nem is így érez irántam... ja és ha már érzésekről van szó! Jin tök fura veled...- nézett rám mosolyogva.

- Mindíg ilyen volt velem, szerintem nem fura! Ő a másik legjobb barátom, ebben nincs semmi.- a terembe érve barátnőmmel beálltunk a sorba, de persze ő tovább mondta csak halkabban.

- Nem nem érted! Jin tenyleg fura veled, állandóan féltékeny ha Jhope-al vagy, vagy Namjoon-nal vagy bárki mással.- súgta nekem.

- Szerintem csak viccelődik.- zártam le ennyivel a témát, mivel Jimin állt a másik oldalamra.

- Szia szundi! -mondta és megölelt.

- Szia Jimin, majd tudnál segíteni nekem az egyéni táncomba?- néztem rá boci szemekkel.

- Persze  Jooseong, szívesen segítek neked. - modnta boldogan és adott az arcom ra egy puszit. Seokjin is megérkezett és amikor meglátta, hogy Jimin áll mellettem, megláttam azt a bizonyos fejet, amit akkor szokott vágni, amikor valami nemntetszik neki. Jimin a fülemhez hajolt.

- Szerintem arrébb állok, mert Jin akkor nézett rám így, amikor megettem a kedvenc sütijét.- mondta nevetve, amitől nekem is mosolyognom kellett, a fiú alrébb állt és Jin belállt mellém.

- Jooseong, leszel ma a párom röplabdába?- kérdezte Gyun, mire ránéztem Jungkook-ra aki csalódottan nézett a lányra. Szerintem azt várta, hogy vele legyen, de majd én!

- Öööhmm... bocsi de már eligérkeztem Sugának!-léptem zavartan az említett személyhez, aki értelenül figyelte a jelenetet és amikor már tiltakozott volna megböktem az oldalát és ettől rögtön vette a lapot, hogy fedezni kell engem.

- Igen én már szundival vagyok! - karolta át derekamat. Barátnőm szomorúan nézett rám, viszont Kookie boldogan megfogta barátnőm kezét.

- Majd én leszek neked!- Gyun boldogan bólogatott és elmentek egy labdáért. Mi is elindultunk Sugával, de Jin közbeszólt.

- Hééé colos! Az én párom szoktál lenni!-mondta felháborodottan. Elé léptem és megfogtam a kezét.

- Bocsi szekrény! Kibírod nélkülem ezt az órát?- kérdeztem drámaian, mire ő küldött egy fél mosolyt és bólintott. Odament Taehyung-hoz, hogy majd vele lesz.

Sugával beálltunk és elezdtünk dobálgatni.

- Jooseong! Én utálom a tesiiiit! Inkább otthon punnyadnék és aludnék vagy ennék...- nyafogta nekem.

- Tudom... nekem nincs bajom a tesivel... de nem a kedvencem. Tényleg te kivel vagy párba táncnál?- mondtam, miközbe eldobtam a labdát.

- Hát Jhope, Taehyung, Jimin, meg én. Remélem átengednek minket...
Tényleg Boldog szülinapot! Majdnem elfelejettem!!! Bocsi!- hozzám futott és megölelgetett.

- Semmi... tudod, hogy utálom ezt a napot! És nagyon remélem, hogy  nem terveztetek semmit. - fenyegettem a mutató ujjammal.

- Nyugi nem!- emelete fel kezeit védekezően.

Tovább csináltuk a feladatot, aztán összehívott minket a tanár.

- Na figyelem mindenki! Az Ofőtök kérte, hogy tájékoztassalak titeket, hogy idén is megrendezésre kerül az egyhetes tábor és mivel ti végzősök vagytok, sokkal több mindent meg lehet nektek, a lapra írjátok fel, hogy kik jelentkeznek!
- odaadta a tanár a lapot és elsők között felírtuk magunkat. Az a tábor valami fantasztikus!

- Naaa a szupercsapat megint összeáll?- kérdezte Taehyung, mivel a csapat versenyekben, mindíg mi nyerünk.

- Ez egyértelmű tesó!- pacsizott le vele Jungkook.

- Vasárnap indulunk? De akkor nekem alig lesz időm elkészülni!!!- kiabált Gyun.

- Nyugalom... nekem még haza is kell mennem a hétvégén...- mondtam unottan.

- Akkor mi is megyünk veled!-mondta Jhope, álltalába velem szoktak haza jönni.

- Oké, de úgy ahogy szoktuk, már aznap vissza jövünk.- mondtam kedvtelenül.

- Mikor akarsz indulni?- nézett rán Kookie.

- Suli után megyek a Koliba, összepakolok és indulhatunk is. - jeletnettem ki, mindenki bólogatni kezdett és meghallottuk az óra végét jelző csengőt.

Gyun-nal az oldalamon indultam vissza az öltözőbe.

Fáradtan sóhajtottam és kezemet arcomba temettem, mi lesz otthon... mindenki játsza majd magát.

- Hééé... minden oké?- Gyun legugolt elém és megfogta a kezemet.

- Igen, csak nincs kedvem hazamenni. - mondtam és elkezdtem öltózni.

- Tudom, de van valamim számodra! - mondta és elővett egy dobozt.

- Figyel, aranyos vagy de tudod, hogy nem szeretem ha...- nem engedte h befejezzem.

- Csak vedd már el!-nézett rám csúnyán.

- De Gyun legalább azt engedd meg, hogy felvegyem a polómat, hogy ne egy szál melltartóba nyissam ki!- próbáltam terelni, de nem igazán jött össze.

- Vedd már el! Nem érdekel, hogy melltartóba vagy! Csak vedd el.- mondta és a kezembe nyomta. Gondoltam benyomok neki egy poént is.

- Tudod, a legjobb barátnőm vagy de én nem akarom ilyen színtűre emelni a kapcsolatunkat!-nevettem, de ő elkezdett csapkodni.

- Bolodn nyissad már ki!!!

- Jolvan mááár! - védekeztem és kinyitottam a kis dobozt, ami egy karkotőt rejtett. Gyun nyakába ugrottam és elkezdtem puszilgatni.

- Köszönöm! Köszönöm! Köszönöm!- ugrándoztam és felraktam a karkötőt.

Befejeztük az öltözést és elsétáltunk a kolihoz. Még jó, hogy Gyun a szobatársam, mert más lányokkal nagyon nem jövök ki.... nem igazán bírom őket, sokan beképzeltek és gonoszak. A gólyákat mindíg szivatják, ami nekem nem nagyon tetszik.

A szobánkaban furcsa módon sötét vol így tudtam, hogy valami készül. Ezért inkább visszafordultam.

- Neeem Jooseong! Bejössz és a fiúk miatt meg fogsz lepődni és jól fogod magadat érezni!-mondta barátnőm, aki behúzott a szobába, és rögtön elő ugrott mindenki.

- BOLDOG SZÜLINAPOOOOT!!! - Mondták egyszerre és lerohamoztak. Momdtam már, hogy utálom ezt a napot? De miattuk eljátszottam, hogy "meglepődtem." TaeTae szervezte és annyira örült, hogy "meglepődtem." És ezt nem akartam elrontani így tovább j!tszottam a boldogat.

Hírtelen megcsörrent a telefonom.

Anya😖😠😡😡😡😵🤢

Igen ennyi emoji mutatja, hogy inkább ne vedd fel. Ezért gondolkodás nélkül ki is nyomtam.

Tíz percig hivogatott, amit meg is elégeltem így felvettem, a hangzavar miatt kimenetm a teraszra.

- Szia kincsem! Boldog szülinapot! - modnta boldogan. Szememet forgatva unottan köszöntem neki.

- Szia anya...

- Hogy vagy manó?- kérdezte apa is... minek kell magukat megjátszani?

- Semmi, de most mennem kell sziasztok!- gyorsan kinyomtam és fáradtan leülltem az egyik székre és elkezdtem nézni az eget. Egy könnycsepp csordult végig az arcomon, majd meghalkottam a terasz ajtó csapódását. Jin elém állt és nézni kezdett.

- Jól vagy?- amikor meglátta a könnyes szememet rögtön előttem termett és arcomat simogatta.

- Persze! Miért ne lennék jól? -kérdeztem zavartan él elhúzódtam tőle, mivel megint hatalmába kerített egy furcsa érzés. Seokjin furcsán nézett rám, de hírtelen magához húzott és szorosan megölelt.

•○•○•○•○•○