Sziasztoook! Nem akarom húzni az agyatokat, csak megszertném köszönni mindenkinek, aki olvassa és kedveli a könyvemet!❤ nagyon sokat jelntetek nekem!😘 Nagyon remélem, hogy ez a rész is tetszeni fog nektek!🙂🙂

*
*
*
*
*
*
*
*
*
*
●

°○°○°○°○°●°○°○°●° Idő ugrás***

Szóval.

A táborba, hogy is mondjam... kicsit kiborúltam, mert kiment a térdem. És ki miatta? Persze, hogy Mira miatt... annyira gáz volt az egész. Éppen nagyba ment a tánc párbaj és az a retek... direkt kigáncsolt és rosszul estem ezért kifordult a terdem. Hát nem volt szép látvány... mondjuk úgy, hogy Gyun elájult, Jin mindenkivel ordibált és nem engette, hogy bárki is hozzám érjen. Az orvosok késtek egy órát. Én alig bírtam könnyek nélkül, mindenki körbeállt és nézett. Nagyon zavaró volt.

Ééés most?

Most fekszek a koliszobámba az ágyamba és próbálok tanulni, de a térdem még mindíg elviselhetetlenül fáj. Muszáj, hogy gyorsan felépüljek. Gyakorolni kell... tovább kell jutnom.

És anyáékkal mivan?

Honnan tudjam? Nem engetem meg, hogy bejöjjenek a szobámba. Nem is akarom őket látni.

Unottan, büdösen és szomorúan rohadok az ágyamban és nézem a meséket. Erre a hétre kivagyok írva szóval... egyedül vagyok... nagyon unatkozok! A telefonomat elővéve megnéztam a közösségi oldalakat.

Éppen az instagramot böngésztem, amikor megláttam egy képet, amit a suli ribanca tett ki, ahogy éppen Kivel??? JIN-NEL??? JIN-NEL CSÓKOLÓZIK! HOGY A RETEK VINNÉ EL AZT A 창녀 (ez azt jeleni, hogy PROSTITUÁLT) szóval esne ki annak a PROSTITUÁLTNAK A GENNYES HAJA! MINGYÁRT KITÉPEM, HOGY ÉREZZE A FÁJDALMAT.

de várjunk... Jooseong... te most miért is vagy mérges??? Mit tudom én? Talán azért, mert az a 창녀 csókolja Jin száját ami az enyém? Hmmm? Szóval Jin szája a tiéd??? Ez érdekes... azt hittem csak barátok vagytok! *-* Na jooo ez nevetséges! Saját magammal beszélek! Ez nagyon béna! De akkor is! Jin az enyém! Vagy nem... de most mi vaaaan???

Egy a biztos most nagyon haragszom Jin-re.

Nagy idegesség közepette, elaludhattam. De az ébresztésem az nagyon rosszul sikeredett...

Jin valami hangos valamit fújt a szájában... asszem valami trombita volt... vagy nemtudom... de idegesített, főleg maga Jin jelenléte... nagyon csúnyán ránéztem, de nem vette a lapot. Egy állszent.

- Ha nem fejezed be most azonnal fogom azt a szart és feldugom a seggedbe, értve vagyok???- kérdeztem higgadtan, de hatásos volt, mert a fiú nagyot nyelt és eltette az a valamit. Leüllt az ágyamra én meg felülltem. Hozzá akart érni a kezemhez, de én elrámtottam. Ki tudja, hogy hol járt az a kéz...

- Most mi a bajod?- kérdezte felháborodottan.

- Semmi.- nem mertem a szemébe nézni, mert akkor tudti nekiugrok és megfolytom. Azt hittem fontos vagyok neki de nem... semmit sem érez irántam és ez fáj... és az is fáj, hogy egy 창녀 választott helyettem... ez nagyon összetörte a szívemet.

- Miért? Miért vagy ilyen jéghideg velem? Nem akarod, hogy hozzád érjek, nem mondasz semmit...stb. ez nagyon rosszul esik! - és még neki esik rosszul??? Komolyan?

- Semmi bajom. Holnap már lábra állok és mehetünk próbálni.- modntam hidegen, de ránézni nem bírtam.

- Rám néznél?- kezdett a hangja ingerültebb lenni. Még így sem néztem rá. Felállt és sértődötten az ajtóhoz megy.

- Akkor holnap reggel találkozunk a próba terembe.- becsapta az ajtómat. Nagyon fájt. Kitépték a szívem. Szomorúan visszadőltem az ágyba és összekuporodva sírtam. Nemtudom meddig csinálhattam ezt de nagyon elfáradtam.

Másnap reggel korán kelltem, hogy rendbe szedjem magamat, a lábam iszonyat fájt, de ki kell bírnom. Nem.vagyok puhány. Barátnőmet nem találtam sehol. Mostanában nagyon elvan foglalva Kookieval. TaeTae meg Soohyoun-gal... a fiúk meg lázasan készültek a vizsgára. Szóval egyedül vagyok, Jin meg számomra most egy senki. Szar dolog.

Elkészültem, így lementem a próba terembe, ahol nem volt senki. Elkezdtem bemelegíteni, ami eléggé nehéz volt a térdem miatt, de bírom.  Teljesen ellazultam, és nagyon jólesett egy kicsit kikapcsolni.

Aztán megjött Jin. Nemtudom, hogy hogy fog viszonyulni hozzám, hiszen tegnap eléggé csúnyán viselkedtem vele. Ledobta a cuttait és ő is elkezdett melegíteni. Még mindíg nem mertem ránézni, de ő? Ő állandóan nézett.

- Most ezt fogod csinálni?- kérdezte fáradtan.

- Talán- a hongom teljesen megremegett. A hasam görcsbe volt, a hangjától rázott a hideg, alig tudtam szabályozni a légzésemet a szívem megint úgy döntött, hogy gyorsabban dobog a kelleténél. Utálom ezt az érzést.

Amikor végeztünk a bemelegítéssel elkezdtük megbeszélni a lépéseket. Nem vagyok egy nagy táncos sőt! Nagyon béna vagyok szóval nem értem, hogy miért engem kért meg...

Volt egy olyan lépés, aminél pont rosszul mozdultam és úgy elkezdett nyilalni a lábam, hogy kicsordult egy könnycseppem, de gyorsan letöröltem, hogy Jin ne vegye észre.

- Jó nekem van egy ötletem! Amikor jön a pörgősebb rész, te nekifutásból felém szaladsz én pedig elkaplak és felemellek, majd megpörgetlek és leteszlek! Így jó?- bólintottam és tettem amit javasolt. A zene éppen a pörgősebb részénél volt és amikir nekifutottam ő elkapott, felemelt és úgy pörögtünk. Teljesen belemerültünk a zenébe, a táncba, és egymás szemeibe. Annyira gyönyörű lenne ez a szám, ha nem a retkes szerelemről szólna és rólunk... lassan letett, de nem engedett el, hanem még mindíg nézett továbbra is. Lassan és bátortalanul közeledni kezdett és amikor már pár centire volt ajkunk egymástól, eszembe jutott, hogy tegnap még azt a PROSTITUÁLTAT.... csókolta ezekkel a tökéletes ajkakkal. Nagy szívfájdalmamra eltóltam magamtól és lesütött szemmel elléptem tőle. Felháborodottan beletúrt hajába és idegesen figyelt engem.

- Valamivel megsértettelek? Vagy most mi a bajod? Annyira kiszámíthatatlan vagy, és tudod jól, hogy mit érzek irántad és te szépen csak szépen kínzol engem. - Kezd el kiabálnim haha, azért mindennek van határa! Velem így ne beszéljen. A szégyen átalakult méreggé.

- Ahhha a nyagy Kim Seokjin, aki teljesen belém van esve! Persze! Annyira kamu vagy! Tegnap nem volt elég azzal a retekkel csókolózni? Hmmm? Vagy engen is megakarsz dönteni?- gúnyosan mosolygok rá, mert tudom, hogy ezzel felidegesítem. De ő csak ott állt tágranyílt szemekkel és fűrkészte az arcomat, amire csalódottság, és szomorúság üllt ki.

Felém lépett, de nem voltam kíváncsi a magyarázatára... tudom, hogy nem szoktam kimondani az érzéseimet, mi néha bosszamtja őt. De azthiszem ez nem a legjobb alkalom a szerelem valláshoz....

Gyorsan felveszem a cuccomat és elindulok a szobámba. Amikor benyitottam Kookie barátnőmön feküdt és majdnem... hát igen... belelendültek... idegesen becsaptam az ajtót.

- Az Isten szerelmére! Legalább ne abba a szobába, ahol én is lakok! Annyira elegem van belőletek, komolyan a legjobb barátnőm aki elvileg te vagy Gyun! Sosincs itt amikor kellene! Állandóan csak Kookie... de tudjátok mit? Nem érdekeltek! Hazaköltözök! Majd használom a kocsimat örüljetek tiétek a szoba sőt az ágyamba is kamatyolhattok pont leszarom! Olyan de olyan önzők lettetek!- förmedek rájuk. Fogom a telefonomat a bérletemet és sietősen  elindulok a buszmegálló felé. Persze elkezdt esni az eső is mert miért ne... szóval összegezve. Itt állok a buszmegállóba csuron vizesen.
Jint utálom, Kookie-t és Gyun-t is.... vagyis hát mindenkit. Öööh és odáig eljutottam, hogy haza megyek... mi jön még?