Az iskolapadban üllve gondolkodtam az életemen és még véletlenül se a matek egyenleten, amit "kedves" tanárom adott...

Gondolatmenetemet a tanár zavarta meg.

- Seong kisasszony! Készen van a feladattal???- kérdezte azon az idegesítő rikácsoló hangján és elvette a feladatot, amihez még hozzá se kezdtem...

- Ohh hát, ha ennyire ráér, jöjjön felelni!- unottan kikullogtam és ránézten az osztályra, aki sajnálva néztek engem. Fekete hozzú hajamat hátra dobtam és kezembe vettem a krétát majd elkezdtem megoldani ami a füzetembe volt. Még jó, hogy kitűnő vagyok matekból.

Hibátlanul levezettem az egyenletet és a tanár felé fordultam, aki szigorúan méregetett.

- Most már leüllhetek?-kérdeztem egy nagyot sóhajtva.

- Nem tetszik a viselkedésed Seong Jooseong! De mivel tökéletesen megoldottad a feladatot nem kapsz bűntetést. Mehetsz a helyedre!- vissza sétáltam az ablak melletti helyre és folytattam az unatkozást.

Amikor végre kicsengettek, mint a rakéta úgy siettem a kedvenc órámra, ami az ének volt.

A terem előtt megláttamnegy hatalmas hátat, amiről tudtam, hogy legjobb fiú barátom áll ott, ezért hátulról ráugrottam.

Szegény erre nem számított ezért kicsit megingott de végül megtartott és nevetve pörgött velem.

Amikor meguntam leszálltam és szembe álltam vele, majd megöleltem.

- Seokjin! Örülök, hogy itt vagy!-mondtam mosolyogva, ő meg adott egy nagy cuppanós puszit.

- Én is örülök neked colos!-mondta kedvesen.

- Hééé szekrény! Ugye tudod, hogy magadat is cikized ezzel a névvel, mivel egy magasak vagyunk! -mosdtam karba tett kézzel.

- Tudom colos, de csak te kapod fel a vizet rajta!-nevette el magát.

Hírtelen egy testet éreztem magamon, ami nagy erővel csapódott belém és ha Jin nincs tuti orra esek...

- Szia Jooseong!!! - üdvözölt legjobb barátnőm, és végre leszállt rólam, majd üdvözölte a tesóját.

- Jaaaaj Kim Gyun! Vigyázz Joose-ra! -nézett csúnyán hugára Jin.

- Jóóó bóóócs... de tudod, hogy szeretlek!-mondta és a nyakába ugrott, majd elkezdte az arcát puszilgatni. A fiú nem győzte ellökni magától a lányt.

- Tudom, hogy utálod Jin! Ezért csinálom.- vonta meg a vállát Gyun. Imádom ezt a lányt! Végül lihegve befutott a baráti tásaságom is. Jungkook aki feltűnően szerelmes Gyun-ba de nem meri bevallani a lánynak az érzéseit. Jhope ő azaz ember, aki mindíg felvidít és támogat. Suga úgy szeretem olyan lusta, és jót lehet vele játszani az xboxon. Jimin állandóna szórakoznak Hobbival, Namjoon nálunk sokkal éretebb, ami meg is látszik ő bekít ki minket, simít el dolgokat. Ott van Taehyun is aki annyira aranyos!!! És a leges legjobb barátom Jin! Vele a legjobb kapcsolatom ő az akivel mindíg vagyok és nagyon szeretem! Persze csak mint barátot! Nem tudok tekinteni úgy rá.

- Mizu Szundi??-kérdezte Jhope és megborzolta a hajamat. Igen szundi... ez is azért, mert egyszer bealudtam a buszon és egy kanyarnál kidőltem az ülésből... tragikus nem igaz???

- Semmi! És komolyan egy éve történt nem léphetnénk túl rajta???- fogtam a fejemet és elindultam a terembe.

Leülltem a helyemre, mellém pedig Seokjin, előttem Gyun és Kookie, mögöttem Yoongi mellete pedig Taehyung, Namjoon Jhope mellett, Jimin pedig egyedül üllt.

Elő vettem a telefonomat és megnéztem rajta az üzeneteket.

Boldog szülinapot....(puszi: anya és apa).

Jaaaj hadjuk már! Boldogat... attól még, hogy 17 lettem nem változik semmi, ugyan úgy haragszom rájuk.

Arra lettem figyelmes, hogy Jin megfogja a kezemet és egy fura borzongás futott rajtam végig. Biztos huzat volt... komolyan és aggódóan nézett engem. Halványan elmosolyodtam és elkezdtem nézni a képeimet, hogy ne kelljen tovább őt figyelnem.

De lezárta a telefonomat és magafelé fordított, és közbe a kezemet fogta, és ott folyton bizsergett a kezem ami nagyon idegesített ezért kivettem kezemet a kezéből. Nem szeretek erről beszélni...

- Mi a baj? Nekem elmondhatod! Tettem valamit?- nézett rám szonorúan.

- Nem dehogy... csak utálom ezt a napot! A matek tanárom kihívott felelni... eskü az a nő szivat mindíg és utálom! De tényleg...
És anyáékat is amiért ebbe a retkes suliba küldtek... ja és még csak otthon se lakhatok, mert túl nagy a távolság így lakhatok a koliba... én nem ezt akartam, csak anyáék erőltették!-mondtam ki egyszuszra. Jin magához húzott és megölelt.

Néha csak jobban esik ha csak megölel és nem szól semmit. De gyorsan eltereltem a figyelmemet erről a témáról ezért Kookie-ra meg barátnőmre összpontosítottam, akik nagyon jól szórakoztak.

Jungkook a kezét a lány combjára tette és belenézett a szemébe Gyun elpirulva fogyelte a fiút én pedig Jin-re néztem aki gonoszul elmosolyodott.

- Kookie a hormonok mi???- húzogatta a szemöldökét Seokjin, mire a fiú észbe kapott és elrántotta a kezét, barátnőm pedig takarta piruló arcát. De én sem fogtam be a számat...

- Gyun nyissak ablakot? Nagyon piros vagy! Meleged van???-néztam rá komolyan de elkeztünk nevetni.

Állandóan piszkáljuk egymást ezekkel.

Végre becsengettek, és igen tényleg azt mondtam, hogy végre ugyanis az énekóra az egyik kedvencem! Ez művészeti iskola, itt lehet tanulni, táncot, éneket, hangszeren is meglehet tanulni...stb. jó suli de nem ide akartam volna jönni... viszont akkor nem találkozok ezekkel az idiótákkal! Berobogott az énektanárom, aki a legjobb fej az egész iskolában!

Az óra sajnos nagyon gyórsan eltelt és jött a retegett tánc óra... szeretek támcolni, de nem vagyok annyira jó benne... viszont az vígasztal, hogy Namjoon és Jin még nálam is ügyetlenebbek.

Na de a többiek olyan jók! Jhope a legjobb! De Kookie és Gyun ők párba olyan táncot előadnak amin mindenkinek leesik az álla! Olyan összhangban mozognak, ami nagyon durva...

- Jolvan gyerekek! A vizsgátokra egy társas és egy egyéni táncot kell előadnotok, ami alapján megmondjuk, hogy ki lesz az aki folytathatja a tanulmányait és aki nem! Alkossatok párokat és szárnyaljon a képzeletetek! Akár többen is lehettek! Sok sikert!-mondta mosolyogva és elengedett minket. Nagyon kétségbe voltam esve, most elkéne kezdenem gyakorolni... huhaaa azt sem tudom, hogy ki legyen a párom!

Hírtelen észrevettem, hogy valaki felkap, mint egy zsákot és elkezd velem pörögni... nevetve csapkodtam a kezét és végre letett.

- Figyelj Szundi! Leszünk párok???-kérdezte Seokjin mosolyogva én pedig gondoltam egy kicsit húzom az agyát.

- Miért lennék veled???-húztam fel az egyik szemöldökömet és karbatett kézzel álltam előtte.

- Azéééért mert... én vagyok a legjobb barátod, és mert helyes vagyok, te meg tudsz táncolni ÷n pedig nem, de nagyon helyes vagyok én nem tudsz ellenállni a helyességemnek!-mondta önelégült mosollyal a száján, amit ma már eléggé sűrűn néztem... jééé mindig is ilyen jó szája volt??? Juuuj én most min is gondolkodok??? Egy kar átvetődőtt a vállamon és Gyun bátyjára nézve elnevette magát.

- Tesó! Egy: én vagyok a legjobb barátja! Kettő: van nálad helyesebb is!-mondta felhúzott orral és adott az arcomra egy puszit. Jin féltékenyen megpróbált elszakítani barátnőmtől, aki megpróbálta Jin kiszorítani... hát ez nen sikerült neki...

- Ja és az a helyes fiú véletelnül nem Jungkook???- nyújtotta ki nyelvét a lányra, aki elpirulva mérges fejet vágott.

Majd közbelépett az igazság osztó Namjoon.

- Na elég lesz a testvér háborúból, Jooseong egyértelmüen engem szeret a legjobban igaz Szundi???- nézett rám mosolyogva.

- Ez egyértelmű! - mondtam és adtam egy puszit az arcára. Jin féltékenyen szétválasztott minket és átölelt jelezve, hogy nem érhet senki se hozzám. Nevetve viseltem, hogy a fiú ölelget.

Anaseo!!! Köszi, hogy elolvastátok, remélem tetszik! 😍😍🤔😘😘😘