"Fogod még használni a démoni mágiát?-kérdezi fülemhez hajolva. Keserű mosollyal az arcomon suttogom neki...

Ígérem, hogy...."

Mosolyogva pillantok a mellettem ülőre. Egyik kezemmel felé nyúlok, és arcát kezdem cirógatni. Szinte bele simul az érintésembe. Olyan, mint egy kis nyuszi. Olyan aranyos. Másik kezemet a tarkójára teszem,s egyre közelebb vonom magamhoz.Alig lehetünk egymástól pár centire. Szemei hihetetlen sebességgel pattannak ki,majd ellök magától. Megszeppenve nézem őt. Ez most... Mi volt?

-Ne érints meg.-kezét arra a helyre teszi ahol meg érintettem.Furcsa. Amióta vissza jöttem nem zavarta ha meg érintem. Akkor most miért? Egy széles vigyorra húzom ajkaimat. Itt az esélyem?

-Ahj Lan Zhan Lan Zhan. Most miért vagy ilyen.-bele kapaszkodok egyik karjába, és kos kutya szemekkel meredek rá. Fel sóhajt.

-Eressz el, Wuxian.-döbbenten eresztem el, majd válok izgatottá.

-Lan Zhan! Akkor már én is had hívjalak Wangji-nak!-mondom a kelleténél kicsit hangosabban.

-Hagyj békén. Minden a te hibád.-meg fogja kezemet, s közel húz magához. Fejem a mellkasán pihen. Hallom a hevesen zakatoló szívét. Jó érzéssel tölt el, hogy ezt én váltom ki belőle. El mosolyodok.-Ez is a te hibád.-suttogja, majd fejét a fejemre hajtja, s egy puszit ad fejem búbjára. Mi ez? Az én szívem is hevesen ver. Jobb kezemet a mellkasomra teszem. Olyan hevesen ver, majd' ki ugrik a helyéről.

-Ez teljesen normális, Lan Zhan. Nézd.-el hajolok tőle, hátam az ágy háttámlájának döntöm, majd meg fogom a kezét, s oda vezetem ahol érezheti hevesen verő szívemet.-Érzed?-mosolygok rá.-Az én szívem is nagyon hevesen ver.-egy puszit adok arcára. Füle hegye vörösödni kezd. El kuncogom magam. Az arca is egyre pirosabb.-Aranyos vagy.-csúszik ki a számon. Én is meglepődök. Ezt nem akartam volna hangosan ki mondani. Végül is Lan Zhan egy férfi.

-Van egy kis elintézni valóm. El ne merészelj menni innen. Pihenned kell még.-fel áll a székről, majd meg fordul. Szemeit ilyenkor egy pillanatra be hunyja, s fordulás közben, hosszú haja meg lebben. Férfira nem szokás mondani, de Lan Zhan gyönyörű.  Mire észre vettem volna ő már el hagyta a szobát. Sóhajtva kezdek el forgolódni. Unatkozok. Megyek és teszek egy kört és meglátogatom Kicsi almát.

  Mosolyogva és szökdécselve haladok Kicsi alma felé.

-Kicsi alma!- miután végre oda értem hozzá el kezdem simogatni a buksiját. -Milyen napod volt?-kérdezem dalolva. Fejét elfordítja tőlem és egy almát kezd el enni.-Eh? Kicsi alma? Kicsi alma?-kezdem el szólongatni de rám se hederít. Mégis mi a baja? Valami rosszat tettem? Durcásan fordítom oldalra a fejemet,s akkor meglátok egy kisebb tanítvány csoportot. Valószínűleg ebédelni indulnak. Nos, azt hiszem nem gond ha egy kicsit felrázom ezt a helyet a "hisztimmel". Ördögi vigyorra húzom ajkaimat, majd hangos, műsírással bőgni kezdek. Erre mindenki felém kapja a tekintetét. -Kicsi almaaa! 

-Mo úrfi, mi a gond?-jön oda hozzám az egyikük. Hüppögve nézek fel a tanítványra. Barna haja egy kis copfba van fogva, s rajta is virít az a gyászruha.

-Ki-kicsi al-alma... Valami baja van...-motyogom, majd kis kutya szemeket meresztek rá.-SEGÍTS!-azt hiszem ez már tényleg elég hangos volt, ugyanis a következő pillanatban meg jelenik Lan Qiren...

***

-Betelt a pohár!-kiabálja az öreg Lan. Alig bírom vissza fogni a nevetésem. Nem értem miért fújja fel így a dolgokat. Csak egy kicsit hangoskodtam... -Wangji! Úgy volt, hogy te ügyelsz rá, nem?

-Sajnálom, nagybátyám.-mondja Lan Zhan bűnbánóan. De hisz... Ő nem tett semmi rosszat...-Ígérem legközelebb nem fordul elő.

-Remélem is. De Mo Xuanyu akkor is büntetést érdemel, Wangji. Vigyétek az Ősök csarnokába!-ekkor két klán tag meg ragadja két oldalról a karjaimat. Itt már kicsit félni kezdek. Pontosan tudom mi következik. A francba! Ez a test még túl törékeny! Bele is hallhatok! Ráadásul pár nappal ezelőtt még démoni mágiát is használtam, ami nagyban be folyásólja a helyzetemet. Aj aj ennek nem lesz jó vége...

-Erre semmi szükség.-mondja Lan Zhan.-Majd én... Megbüntetem. Én hoztam ide, az én gondom.-tágra nyílt szemekkel nézek rá. Ő most... Megvéd engem?

-Legyen ahogy akarod.-ezzel el is engednek,s Lan Zhan-hoz rohanok. Az egyik karjába kapaszkodok. Nagy szemekkel nézek fel rá. Enyhén ki tágulnak szemei, de rögtön vissza változik kifejezéstelenné. -Menjünk.-nem taszít el magától. Ez meg mosolyogtat.

    Amint Lan Zhan szobájába érünk az ágyra taszít, fölém mászik. Meglepődve nézem az éppen furcsán csillogó szemeit. Szorosan be hunyja szemeit, majd mikor ki nyitja...

-Annyira tudlak utálni, Wuxian.-mi? Mi ez? Valami furcsa szúró fájdalmat érzek a szívemnél? Mi ez? Be harapom alsó ajkamat.

-Hogy érted ezt, Lan Zhan?

-Mindig keresed a bajt. Ezzel engem sodorsz kellemetlen helyzetbe. Magammal hoztalak a Mo faluba, mert tudtam ki vagy.-két alkaromra támaszkodok,s közel hajolok hozzá. Meg akarom csókolni. Vajon meg engedné?

-Mond, kárpótolhatlak egy csókkal?-kérdezem suttogva.

-É-én...-nem várom, hogy ki nyögje mit akar. Lassan hajolok puha párnáira. Először nem csinálok semmit, várok rá, hogy mit akar. Lassan kezdem el mozgatni ajkaimat az övén. Először csak lassan. Nem akarok mohónak tűnni. De végül ő az aki egyre mohón falja ajkaimat. Bele mosolygok a csókunkba. Bal kezemet a tarkójára teszem, hogy egyre közelebb vonjam magamhoz. Egyik lábát két lábam közé teszi. El hajol tőlem. -Azt hiszem jobb ha ezt abba hagyjuk.-szál le rólam. -Ezt nem tehetjük.-kezét a szájára teszi.

-Valld be, hogy élvezted.-mondom durcásan. Fel ülök az ágyban. -Lan Zhan! Mond, ha nem akartad, akkor miért tetted meg,-vonom kérdőre, bár tudom jól mit miért tett. De tőle akarom hallani.

-Én... Nem tudom.-süti le a szemeit. Fel állok az ágyról majd hátulról át ölelem. Mosolyogva fúrom bele a fejemet a hátába, be szívom kellemes illatát. -Ahogy a szemeidbe néztem elkapott valami furcsa érzés... Én, nem tudom mit tegyek. Azóta érzem ezt... Amikor legelőször találkoztunk azon a tetőn.-ezt most jól halottam?-Wuxian te...Sírsz?-kezemet az arcomra teszem.Valóban. Sós könnyeim utat törtek maguknak. Miért sírok? Nem értem. Azt hiszem kezdek egyre érzékenyebb lenni.

-Hangunag-Jun!- a hangja alapján Lan Shizui az. Illedelmesen kopogni kezd. Gyorsan letörlöm könnyeimet.-Bemehetek?-Lan Zhan rám néz, bólintok egyet.

-Gyere!-nyílik az ajtó, Shizui pedig be lép.

-A vacsora elkészült, Hanguang-Jun.

-Máris megyünk.-ezzel hármasban el is indultunk vacsorázni.

***

Szemeim kikerekednek ahogy megpillantom őt.

-Jiang klán vezető.-mondom ki nagy nehezen, miközben Lan Zhan mögé bújok. Ha már úgy tudja, hogy kedvelem - ami igaz is - akkor lássa is.

-Mo Xuanyu. -néz rám megvetően. Kíváncsi vagyok, hogy ha tudná ki vagyok valójában, akkor is így nézne rám?

-Hogy hogy itt van, Jiang klán vezető?

-Semmi közöd hozzá. Bolond.-fordul el tőlem. -Hanguang-Jun! Nem kéne megbíznia egy démoni mágia gyakorló senkiben.-miután el megy mi is megyünk a dolgunkra. Lan Zhan nem szólal meg, hallgat.

***

Mi történt itt? Ki tette ezt?! Vissza tért volna? Nem, az nem lehet. Már olyan sok idő telt el. Azóta ráadásul még meg is haltam és visszatértem. Szóval bosszú.

-Jól vagy, Jingyi?-térdelek le mellé a földre. Az ölembe fektetem.-Mi történt?-de nem mond semmit. Elájult.-Vigyünk mindenkit a gyengélkedőre.-mondom Lan Zhan-nak és Lan Shizui-nak. Én viszem Lan Jingyit, Lan Zhan pedig az öreg Lant. Shizui a közelben lévő tanítványoknak segít el jutni a gyengélkedőhöz. Bárki is támadta meg őket, az biztos, hogy vissza kapja. Sajnálom, Lan Zhan. De mindennek oka van. És ha Ő valóban visszajött bosszút állni akkor nekem muszáj....

Kicsit kesze kusza a vége de ígérem, hogy a következő fejezetben minden ki tisztul :)

Viszont, lenne egy kérésem felétek!!! Pontosabban azok felé akik szoktak/vagy jártasak a videó készítésekben!!! Mostanában rá kattantam a Bungou stray dogs c. animére. És háát... A kedvenc szereplőm Chuuya (imádom őt  <3 <3 <3)Szóval, az lenne, hogy ha valaki (BÁRKI!!!) De készít nekem egy Nakahara Chuuyás amv-t egy Imagine Dragons: Natural VAGY egy Dazai x Chuuya amv, Marshello & Anne-Marie - Friends zenével azért tényleg nagyon hálás lennék!!!

Ha nagy MDZS fan aki csinálna nekem (valamelyik a kettő közül) egy videót akkor lefordítom az egyik extráját (vagy a híres 119.fejezet khm...)

Ha pedig valamilyen más fan az aki csinál akkor majd meglátjuk mit tudok tenni cserébe :D

Tényleg nagyon megköszönném!!!