Pár héttel később:

Robin szemszöge:

Anyáék mint minden évben most is tartanak egy hippi bulit vagy mit amire mindig egy ember el kell rángatnom, régebben mindig Tammyt akartam de őt nem mertem megszólítani viszont Nancy más, bár majd megőrülök  érte nem viselkedek előtte úgy mint eddig a többi lány előtt, ami talán annak is köszönhető, hogy mikor harcolunk nincs idő gondolkozni, akkor az életünk múlik rajta, de ezúttal ez talán a hasznomra is jöhet, de kell hozzá Steve és Eddie is hisz ők tudják egyedül csak rólam azt, hogy leszbikus vagyok, bár Eddie meleg és Steve meg biztos, hogy nem hetero bár ő ezt soha nem ismerné be.

-Robin már tudod kit hozol?-kérdezte anya, aki mindig egy  titokzatos fiúban reménykeddik aki soha nem fog eljönni.

-Igen de még nem mondtam neki tehát még nem biztos...-mondtam anyának.

-És ki az?-kérdezte kíváncsian, biztos azért mert azt hiszi, hogy vagy Steve vagy Eddie fog jönni hisz csak ők azok a fiú barátaim akik velem egy korosztály és mindig itt lógnak.

-Nancy Weeler?-kérdezte meglepődve.

-Igen, bár régen sok rosszat mondtam róla, kiderült az nem volt egyáltalán igaz, csak rossz pletykák voltak a suliban ami amiatt volt, hogy Stevevel járt ha jól tudom nagyjából két évet.-mondtam majd felmentem az emeletre és a telefonomat elő vadásztam, bár nem tudom, hogy tudom ilyen jól titkolni ezt a második kábelt a szüleim elől de megy.

-Robin? Mért hívtál? Tudod egyáltalán hány óra van jelenleg?-hallottam Steve fáradt hangját.

-Egy kis segítség kéne.-mondtam a telefonba.

-Mi kéne Robin?-kérdezte egy elfojtott ásítás mellett.

-Nancy.-vágtam rá amit biztos, hogy nem értett.

-Mi?-kérdezte furcsálva a telefonba.

-Lesz tudod a szüleimnek az a hippi cucc és idén Nancyt szeretném vinni és kellene a te segítséged, hogy rá tudjam venni és te már voltál itt meg ti régen együtt voltatok, ezt se felejtsük el.

-Az kicsit másabb volt...de segítek...-mondta majd lerakta.

Reggel:

Egész este alig bírtam aludni mert csak a lányon járt az eszem.

Később kimásztam az ágyamból majd elkezdtem keresni valami szakadt ruhát amiben tudok festeni és elő vette egy fekete fújós festéket és kimentem a garázsba ahol a biciklim volt amit kitoltam majd elkezdtem lefújni, de attól én csak a festékben úsztam viszont már nem volt olyan pink mint eddig és már nem néz ki olyan réginek, tehát elérte a hatását és már csak azt remélem, hogy meg tud száradni délután háromig.

Az idő nagyon lassan telt még a tesi óra is gyorsabban megy el! De eltelt és már rohantam is ki megnézni, hogy már megszáradt-e, szerencsémre a válasz igen, megszáradt a bicikli.

Miután erről teljesen meggyőződtem felszálltam és már tekertem is a Weeler házhoz ami innen messze van hisz Hawkinst két részre lehet bontani, gazdag és szegény "negyed", és Nancyék a gazdagabbak közé tartozott.

 Ahhoz képest elég hamar oda értem, amint oda értem kitámasztottam a rozoga biciklit és bekopogtam egy kis kamu mosollyal és egy nő nyitott ajtót, azaz Nancy anyukája..., régebben összefutottam vele, ő mondta még nekem, hogy élvezzem még ki a gimit mert utána az élet is ugyan ez lesz csak nagyba ami ijesztő hisz ő az a nő akiről mindenki azt hiszi, hogy neki a gimi egy valóra vált álom volt, ami nem fedi a valóságot.

-Jó napot Mrs. Weeler.-köszöntem udvariasan az idősebb nőnek.

-Hívj csak Karennak.-mondta egy mosollyal majd kinyitotta az ajtót, hogy nyugodtan menjek be.

Nancy rá pár percre le is jött.

-Szia Robin.-köszönt boldogan.

-Szia Nance.-köszöntem a lánynak, úgy ahogy Steve elkezdte régebben becézni a lányt.

-Mondtad hogy valamit szeretnél velem megbeszélni, mi lenne az Robin.-kerdezte a lány amitől egyből vörös lettem.

-Hát a szüleim minden évben tartanak egy hippi találkozót a régi barátaikkal és mindig vinnem kell egy valakit, és hát azt szeretném, hogy te legyél az aki elkísér...!-daráltam el neki még vösősebben.

-Szívesen elmegyek,...Vösös.-mondta egy hatalmas mosollyal.

Tehát vörös...? Ennyire látszik, hogy elpirultam előtte?!

651 szó