1. fejezet
Robin szemszöge:
Mivel még 85-ben a fagyizóban dolgoztam de leégett új munkát kerestem Stevevel tavaly ami a videó tékában volt.
Sajnos a régi álmom nem teljesült, hogy 16 éves koromban nyáron bejárni Európát az egyik barátommal. Helyette a pláza fagyizójában siklődtem de már nem bánom mint még az elején hisz össze barátkoztam Steve Harringtonnal aki nem is akkor tuskó mint amilyennek a gimiben hittem, vagy ott volt az oroszok elleni harc azzal az iszap szörnnyel egy huzamban de a legjobb talán Nancy Weeler volt akit egy kis hercegnőnek hittem de úgy bánik a puskával, hogy leesik az ember ála és csak próbál nem össze esni a jelenlétében.
Bár mellette az elméletem is nyert miszerint Steve Herringtont nem csak a lányok kötik le és tényleg hisz Eddie Munsonnal van most együtt aki mostanában még a furánál is furábban viselkedik.
Max állapota meg javult, azaz ha ez még egy darabig így lesz van esély rá, hogy fel ébred a kómából.
De a gondolatmenetemet Steve zavarta meg azzal, hogy a nevem ismételte és egy kazettát rázott az arcom előtt.
-Mi az majom arc?-kérdeztem mire a nem tetszése kihűlt az arcára.
De láttam, hogy baromi nagy sor van ami valljuk be egy hosszú idő óta most van először.
-Rendben intézetem.-mondtam neki miközben csak azon gondolkodtam megint, hogy mi lett volna ha...
De megint valami megzavart vagyis inkább... valaki, de ez a valaki keze tele volt jegyzetekkel, haja kócos volt hisz már régi volt a dauerja és a mai divatnak megfelelő mégis eltérő fekete vászon nadrágot és egy oldal fekete csíkos piros pólót viselő lányba botlottam akiről az előbb még gondos álmokat szöttem.
Nancy Wheeler volt az ki mint '85ben most is abban a ruhában volt mint aznap mikor Billy meghalt nyáron, de miért ne venné fel hisz tökéletesen mutat rajta ez a ruha.
-Ne haragudj nem figyeltem, csak a sok leadandó cikken agyaltam amit még ma le kell adnom de még nem tudom hogyan is álljak neki.-mondta zavartan a lány, úgy mintha nem is ismerne fel bár nem csoda hisz mivel teljes sokban vagyok még mindig nem tudok mozdulni és így csak felette fekszek vöröslő arccal.
-Te ne haragudj...!-mondtam gyorsan majd amilyen gyorsan csak tudtam felpattantam és a padlón szétszóródott képeket és jegyzeteket felszedtem majd a kezébe nyomtam és elsiettem.
Nem tudom mért vagyok ilyen hisz Vickie sem volt elítélő mikor szerelmet vallottam neki és megtudtam, hogy ő igazából hetero.
-Robin minden rendben?-kérdezte Steve miközben hallottam, hogy az ajtónak dől, ami a raktárba vezet ahol meg én gubasztok biztos jó pár perce.
-Igen minden...!-mondtam miközben kicsit jobban lettem és kitártam az ajtót, de nem volt jó ötlet mert Steve ki eddig az ajtónak dőlt elvesztette az egyensúly érzékét és hátra esett azaz egyenesen rám.
Esküszöm ez már most megmondom, hogy ez eddigi legszarabb szombatjának indul!
Nem élek, hogy kínos szituációba kerülök Nancy előtt de még Steve is a nem tudom hány kilójával is rám esik, amikor még csak fél kilenc....!!!!
493 szó
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro