-Sziasztook! - léptem be a házba boldog mosollyal.

-Lana! Örülök, hogy látlak! - ölelt meg Tae óvatosan, majd beljebb invitált - Skacok itt a vendégünk!

-Na végre, már! Farkas éhes vagyok - hallottam Yoongi hangját.

-Lana siess, mert a végén még Suga hyung elájul az éhségtől! - érkezett Jimin nevetése.

-Oké-oké megyek már - húztam le a csizmám, majd a kabátomat felakasztva léptem be a nappaliba - Jaj de jó meleg van itt - dörzsöltem össze kezeim - Jin ezt nektek hoztam - nyújtottam át a kis ajándéktáskát.

-Oh igazán nem kellett volna - vette el mosolyogva, majd belelesett - Bort hoztál? - kuncogott fel, majd kiemelte a tasakból és jó alaposan elolvasta mi van ráírva - Úgy látom jártas vagy a borok terén, igazán fincsi évjáratot hoztál.

-Apa adta a tippet - mentem közelebb, majd körbenéztem.

-HoSeok hyung még nem jött meg a próbateremből, de szerintem pár percen belül megérkezik - mondta Jungkook - Azt üzente, hogy kezdjünk enni nélküle.

-Oh. Oké - próbáltam mosolyt erőltetni magamra. Hirtelen kicsit idegennek éreztem magam, hisz egyedül HoSeokkal és Jiminnel töltöttem el eddig több időt, meg egy kicsit Tae-vel. Sejtettem, hogy HoSeoknak volt ezzel egy olyan szándéka, hogy jobban megismerjem a fiúkat, mert végül is ezért jöttem és Namjoon szabályai szerint, nem ülhettem mellé, nem lehettem vele kettesben és a társasnál sem lehetünk egy csapatban. Vagyis barátkozzak össze a többiekkel. Nem rossz módszer mondhatom...

-Lana gyere, foglalj helyet - hallottam Jin biztató hangját, így hát mosolyt erőltetve magamra mentem közelebb a már asztalnál ülő társasághoz.

Két hely volt csak szabadon, de nem egymás mellett, így hát választhattam, hogy Jimin és Tae közé ülök, vagy Yoongi és Kook közé. Én pedig már csak azért is az utóbbit választottam.

Miután leültem, láttam Namjoon arcán a meglepettséget, de nem szólt egy szót sem.

-Mesélj Lana, hogy telt az elmúlt hét? - érdeklődött Jimin, hogy oldja a hangulatot.

-Egész jól - feleltem hálásan nézve rá - Lassan végre vége a téli szezonnak és kezdődhet a tavaszi kollekció fotózás, aztán nyár elején divatbemutatók meg hasonlók.

-Na igen lassan nekünk is jön a visszatérés - szedett magának az ételből Tae - Hyungkég ismét kitettek magukért a dalokkal.

-Nem is akárhogy - nyelte le a falatot Kook - Már van ötletük az azutáni albumhoz is és egy kész számuk is!

-Mi?! Azt meg hogy? - néztem Yoongira és Namjoonra.

-Titok - tette ujját szája elé Yoongi, amire mindenki felnevetett.

Ezzel a közös nevetéssel sikerült teljesen feloldódnom. Kicsit távolinak tűnt már, ahogy az első fotózáson nevettünk. Akkor mindenkivel jól kijöttem és rögtön összebarátkoztunk. Most kezdtem csak igazán rájönni mennyire elrontottam azzal, hogy csak HoSeokkal foglalkoztam, így hát elhatároztam, hogy mindent megteszek, hogy jó kapcsolatot építsek ki velük az aste folyamán.

-Megjöttem! - hallatszott egy fél órával később HoSeok hangja.

Egy kis szódát ittam épp, de olyannyira elvoltunk a fiúkkal, hogy szinte észre se vettem, HoSeok még haza sem érkezett, erre a gondolatra pedig félrenyeltem és erős köhögésbe kezdtem.

HoSeok POV:

-Jól vagy? - léptem rögtön Lana mögé és veregettem meg a hátát, de ő csak intett, hogy hagyjam abba, mire ijedten vettem el a kezem és vártam, hogy elmúljon a köhögőrohama.

-Ilyenkor nem szabad a hátát verni, mert attól csak rosszabb lesz - mondta Jin és türelmesen nézte, ahogy barátnőm mély levegőket véve köszörülte még a torkát, majd mosolyt erőltetve magára nézett ránk.

-Már jobb - jött rekedt hangja - Jó, hogy végre itt vagy HoSeok, már majdnem végeztünk, szóval ülj le és egyél valamit - mutatott az egyetlen üres helyre Jimin és Tae között.

Csodálkozva pillantottam rá, de végül csak jót nevetve ledobtam a táskám, majd cipőimtől is megszabadulva visszamentem hozzájuk és leülve láttam neki az evésnek, ugyanis Jin hyung addigra már szedett nekem.

Evésre hivatkozva nem akartam még bekapcsolódni a beszélgetésbe. Igazából csak Lanat akartam figyelni. Látni akartam hogy jön ki a többiekkel, hogy boldogul, és egyáltalán csak hogy gyönyörködhessek benne. Elbűvölő. Ez volt rá a legjobb szó. Nevetett a többiekkel, nem vette zokon a beszólásokat, sőt visszaszólt, barackot nyomott Kook fejére, aki erre totál vörös lett, majd ki is ment a mosdóba, amin mindenki csak röhögött, Jiminnel együtt nyúzták Yoongi hyungot meg hasonlók. Remekül elvoltak én pedig csak csendben szemléltem őket, miközben belülről majd szétfeszített a büszkeség és a vágy, hogy karjaimba zárva ölelgethessem. Hirtelen nagy szükségét éreztem annak, hogy itt helyben megcsókoljam, de sajnos türtőztetnem kellett magam.

Nem tudom, hogy Lana megérezte-e és azért nézett ekkor rám, vagy csak véletlen volt, de rám mosolygott és mikor én ezt viszonoztam elpirulva hajtotta le a fejét. Egyszerűen imádtam!

-Na akkor ideje a társasnak - kelt fel Namjoon köhintve párat, mire rögtön elkaptam a tekintetem barátnőmről, majd közöltem, hogy felmegyek átöltözni.

Már a tiszta pólómat húztam fel, amikor halkan kopogtak az ajtón. Csodálkozva fordultam felé és szóltam ki, hogy szabad.

A sötét szobába egy fej dugta be óvatosan a fejét. Csak a kislámpa fénye világította meg némileg arcát, de így is felismertem Lanat.

-Hát te? - kérdeztem közelebb lépve, majd behúztam és bezártam mögötte az ajtót, ám épphogy megfordultam máris körém fonta vékonyka karjait és szorosan hozzám bújt - Mi az Lana? - nevettem fel, majd simogattam meg fejét.

-Csak hiányzott a biztatásod - motyogta felsőmbe - Jin és Tae eltereli Namjoon figyelmét, míg azt hiszik mosdóban igazítom meg a sminkem - emelte rám tekintetét.

-A kis simlisek - nevettem fel, majd arcát két kezem közé simítottam rajta végig hüvelykujjammal. Állandóan csak csodálni tudtam gyönyörű szemeit, amikkel olyan odaadóan és szeretetteljesen tudott mindig rám nézni.

-Na mi lesz? - kuncogott - Namjoonnak fel fog tűnni, ha sokáig vagyok el.

-Cöhh - "háborodtam fel" - Milyen kis türelmetlen valaki.

Ő csak játszott sértettséggel ütött mellkasomra, amire csak még jobban nevettem, majd lehajolva érintettem meg ajkait enyémekkel és kezdtem hosszú ízlelgetésbe, miközben nyakát ingereltem ujjaimmal. Rögtön szuszogott is egyet elégedetten, ám mintha fejbe csapták volna elhúzódott.

-Ha nem megyek rajtakapnak - vágott ijedt arcot, majd egy gyors csókot nyomva számra, ki is sietett.

Döbbentem álltam ott pár másodpercig, majd egyszerűen elnevettem magam és én is lementem.

-Én ezt a játékot nem ismerem - ült Lana tanácstalanul a szőnyegen a már kikészített társas mellett. Mind ott voltunk már a nasikkal együtt és vártuk, hogy kezdetét vegye a játék.

-Nem baj, majd segítek - ajánlotta Jin - Úgyis velem vagy egy csapatban.

-De akkor hogy segítek neked? - kérdezte bátortalanul.

-Megoldjuk - kacsintott rá Hyung.

-Na kezdjük! - kiáltott Suga hyung, majd már el is hajította a kockákat, ám az egyik begurult a lábam alá, így azt újra kellett dobnia.

Jobban élveztem volna, ha én lehettem volna egy csapatban Lanaval és én segíthettem volna neki, de hát mindketten igyekeztünk eleget tenni Namjoon kérésének, szóval a felállás így maradt, én pedig kissé szomorúan néztem, milyen jól mulatnak ők ketten. Barátnőm társaságát Tae pótolta, aki szerintem megérezte mi bánt, és segített elterelni a figyelmem.

Majdnem két órán át társasoztunk, amíg végül Namjoon és Kook meg nem nyerték. A legkisebb tapsikolva ujjongott, majd gyorsan elkezdtünk összepakolni, hogy nekikezdhessünk a filmnek. Mivel abban egyeztünk meg, hogy a nyertes csapat döntheti el mit nézünk, Kook kedvéért a Vasembert tettük be.

-Éljen! Már ezer éve meg akartam nézni, de sose jutottam el odáig - nevetett Lana, amire mind döbbenten meredtünk rá.

-Ezt lehet nem kellett volna - hallottam, ahogy Tae suttogja a lánynak, aki csak értetlenül nézett rá, majd Kook már totál izgatottan mellé is pattant.

-Még sose láttad?!

-A-a - rázta meg lassan a fejét, előre félve attól mi következik.

-Akkor mellém kell ülnöd és én majd mindent elmagyarázok neked közben - ragadta meg a karját, majd a kanapén középre ültetve megilletődött barátnőmet siettetett minket is oda.

-Már most sajnálom szegényt - tette kezét vállamra Jin egy tapasztalt ember arcával nézve a lányra.

-Én is - helyeseltem, majd az egyik fotelt elfoglalva magamnak vártam, hogy elkezdődjön a film.

Az egész nem állt másból, mint Kook suttogásából, ahogy mindent kommentál és magyaráz Lananak, aki először csak bólogatott és figyelte a filmet. Egy időre elgondolkozva néztem a tévét és valahol teljesen máshol jártam, amikor is arra lettem figyelmes, hogy ők ketten hevesen diskurálnak.

Feléjük kaptam a fejem, majd homlok ráncolva próbáltam felvenni a fonalat, de nem sikerült, azonban az leesett, hogy Lana és Kook igencsak remekül elbeszélgetnek. Izgatottan figyelték a filmet és eszegették közben a sajtos popcornt meg itták a kólát. A féltékenység a velőmig hatolt, ám muszáj voltam lecsillapítani magam, hiszen tudtam, hogy ez csak izgalom a közös téma miatt és semmi több, de az elmúlt egy hétben egyszer sem láttam a barátnőm, hanem csak telefonon beszélhettünk és már nagyon fájt, hogy csak én nem élvezhetem a társaságát, mert Namjoon figyelt bennünket. Zavart, hogy mindenkivel olyan jól érezte magát és én is vele akartam élvezni a filmet, ám ezt nem tudtam. Inkább igyekeztem a tévére koncentrálni, de tekintetem folyton elvándorolt Lana irányába, aki megérezve tekintetem pillantott mindig rám azzal az édes mosolyával és tátogott el mindig valami kedveset nekem, amiktől már kicsit jobban éreztem magam.

Senki nem szólt rájuk, hogy halkabban, hagyták, hadd beszéljék végig. Ebben közrejátszott az is, hogy így feltűnésmentesen aludhassanak be a film alatt, amit a Vasember alatt Kook sose hagyott nekünk, mert mindig felkeltett minket valamivel. Imádta ez a filmsorozatot és mindig kereste kivel oszthatná meg véleményét az eseményeket illetően. Hát most akadt valaki, akivel elfoglalta magát, így minket békén hagyott.

A filmnek vége lett, mi pedig elkezdtük felkeltegetni az alvókat, majd mivel már nagyon fáradtak voltak (hiszen már hajnali egy volt) gyorsan elköszöntek Lanatól, majd elhúztak aludni. Így pedig már csak Jin, Namjoon és én maradtunk lent.

-Kikísérlek - mondtam Lananak, aki erre kissé elpirult, majd boldog mosollyal bólintott.

-Két percet kaptok - szólt Namjoon miközben felvettük a csizmákat és kabátokat.

-Igenis! - nevettem fel, majd jól bebugyoláltam barátnőm sáljával, aki ezt nevetéssel díjazta, majd huncutul nézett szemeimbe.

-Igyekezz - suttogtam, majd kinyitottam az ajtót és őt előre engedve léptünk ki a csípős hidegbe.

-Juujj de hideg van - topogott egy helyben.

Gyorsan hozzá léptem, majd karjaimba zártam, hogy felmelegítsem.

-Köszi - pillantott fel rám nevetve, majd derekam köré fonta karjait.

Szívem hevesen vert érintésétől, majd hirtelen ötlettől vezérelve füléhez hajoltam.

-Hiába voltál egy helyiségben velem egész este, mégis nagyon hiányoztál - suttogtam és éreztem, ahogy beleborzongott.

-Te is nagyon hiányoztál nekem - felelte elfojtott hangon, majd fejemet felemelve néztem szemeibe.

-Imádom mikor téli cuccokban vagy - nevettem fel piros arca láttán, aminek majdnem a felét eltakarta a sál.

-Nem szeretem az éjszakai hideget - húzta el a száját.

-Akkor gyorsan melegítsünk fel valamivel - hajoltam lassan ajkaira.

Rögtön viszonozta csókomat, majd egyik kezével hajamba túrva engedett utat nyelvemnek. Derekánál fogva közelebb húztam magamhoz, szinte egész testemmel elnyeltem őt, végigsimítottam haján, majd hátán, azonban időnk kezdett lejárni és nem akartam, hogy Namjoon így nyisson ránk.

-Mennem kell - vált el tőlem és lihegett ajkaimra.

-Csak egy utolsót - csaptam le hevesen ajkaira, ám Lana nem sokáig engedte, mert elhajolt tőlem és az ajtó felé intett.

Aggódva kukkantottam hátra.

Namjoon állt az ajtóban.

Nagyot sóhajtva meredtem az égre, majd számat beszívva néztem le barátnőmre.

-Hívj, amint hazaértél - leheltem ajkaira egy utolsó csókot, majd elengedve őt kísértem a kocsijához - Vezess óvatosan oké? - kötöttem lelkére.

-Nyugi - kuncogott, majd kinyitotta az ajtót - Sokat aggódsz - nyomott puszit az arcomra - Jó éjszakát HoSeok.

-Jó éjszakát Lana - mosolyogtam rá, majd miután beszállt, megvártam míg eltűnik a sarkon, és csak utána indultam be a házba, azonban Namjoon már bent volt.

Nem akartam zajt csapni, így hát igyekeztem nagyon halkan becsukni az ajtót és levenni a téli cuccokat.

-Lerí, hogy más is van emögött Namjoon - hallottam Jin hangját, mire csodákozva kaptam fel a fejem, ám még le sem esett, hogy én éppen kihallgatom őket, Namjoon egy olyan mondatot ejtett el, amitől lefagytam.

-Hyung ne csináld már...

-Mond el, vagy szólok a menedzsernek és akkor ő szedi majd ki belőled...

-Jó oké oké! - hallottam fáradt hangját - Már az első fotózáson megtetszett nekem Lana, de...

-Namjoon! - érkezett Jin ideges hangja - Ne mond, hogy azért voltál ilyen undok azzal a szerencsétlen lánnyal, mert féltékeny vagy a kapcsolatukra!

-Nem! - tiltakozott - De ezt máskor beszéljük meg Hyung! HoSeok bármelyik pillanatban beléphet. Hagytam nekik egy kis plusz időt...

Nem tudta befejezni, mert gyorsan kinyitottam, majd becsuktam az ajtót és a kabátot mozgatva igyekeztem elhitetni velük, hogy épp ebben a pillanatban léptem be, majd miután a csizmákkal is eljátszottam ugyanezt, kezeimet dörzsölve léptem az amerikai konyhás nappaliba és néztem rájuk, mintha mi sem történt volna.

-Azt hittem még kint vagy Namjoon - néztem rá, ám nem igazán tudott rá mit mondani, ezért csak gyorsan megköszöntem Jin hyungnak a vacsorát, majd felsiettem az emeletre.

A fürdőbe bezárkózva huppantam le a padlóra, miközben fejem csak úgy zúgott az új információ miatt.

Namjoon képes lett volna minket szétválasztani?! Mégis miért tette volna ezt?! És mitől gondolta meg magát?!

Sziasztook!

Bocsánat, hogy ezer éve nem hoztam már nektek részt, de túlságosan lefoglaltak a táncpróbák meg a tanulás, de most, hogy végre letudtuk a szalagavatót, már egy icipicit több időm lesz, így majd TALÁN lesznek részek is XDD

Remélem tetszett ^^

Elnézést a helyesírási hibákért, de már nincs se kedvem se erőm átolvasni :'D XD

ByeBye!

WM