Katonák
Eléggé korán fel keltettek és átvittek minket egy megfigyelő szobába. A plexi üveg mögül a doki és 2 katona figyelt.
-Fog is valamit csinálni velünk vagy csak a gépet nyomkodja?-kérdeztem Melany-tól közelebb csúszva hozzá
-Először kihallgatják a beszélgetéseinket és ha látnak vagy hallanak valami érdekeset akkor..jönnek a kísérletek. De hallottam olyat is mikor ide kerültem, hogy katonát csinálnak a betegekből.-elmosolyodtam és fél szemmel a dokira pillantottam
-Rendben. Lássák csak az erőnket, tudják, hogy velünk nem lehet szórakozni. Elkezdjük gyakorolni az erőd használását bármely érzelmi behatás nélkül.-remélem sikerül, mert mi Mason-nel Zero erejét birtokoljuk nagy részben, de Melany-nak csak Slender erejéből van
-Akkor mire várunk?-kérdezte felkészültségét jelezve
-Na nézzük akkor mi maradt meg a "tegnapiból".-közben majd felhúzom a lányt egy kicsit, ezért amint felállt kirugtam a lábát
-Tudom mire játszol.-mondja és hátrálni kezd. Erre már a doki is nézni kezdett minket.
-Ennek örülök.-ahányszor a közelembe jött mindig leszereltem. Kirugtam a lábait, leültettem a sarokban lévő kanapéra és vagy mögé kerültem így neki szaladt valaminek. Legtöbb esetben a falnak. Felcseszte magát és nekem rontott. Volt pár sikeres mozdulata. Például neki vágott az összes tetves falnak és tárgynak. Mikor egy széknek a letört lábával jött felém akkor leállítottam. Kirugtam a kezéből a fém rudat és a nyakánál fogva a földhöz vágtam.
-Melany elég!-szóltam rá és egy ideig csak kapálózott, de kezdett lenyugodni
-Ah sajnálom.-feleli a fejét fogva. Akkor is fáj a feje ha ez ereje el uralkodik rajta, érdekes.
-Semmi baj. Mason részben úgy tanított meg engem az erőm használatára, hogy éjjel-nappal harcoltunk.- elengedtem és fel segítettem a földről
-Hát felőlem mehet. -mondta Melany én meg bólintottam és hátrébb ugrottam
Órákon keresztül gyakoroltunk mikor nagyjából sikerült Melany-nak elsajátitani a harag nélküli harcot. Miután ezt vele is közöltem a doki bejött hozzánk.
-Princess, Melany két lehetőségetek van. Az első, hogy a szobátokban fogjátok tölteni az életetek hátralévő részét. A másik meg az, hogy engedelmes katonák lesztek.-Melany-val összenéztünk. Ő egy picit megijedt, de én biztatóan néztem rá. Melany nem tudja, de én pontosan ezt terveztem.
-Benne vagyunk doki.-válaszolok Melany nevében is
-Rendben. A katonákkal már többször is kísérleteztünk, de rosszul ért véget. Az ellenségeitek azok akik a nagyfönök mond. Vagyis problémás emberekre mentek rá vagy más gyilkosokra. És most kövessetek.-a nő kiment mi meg a nyomába szegődtünk
Nekem vissza adta a cuccaimat, Melany-nak meg hozott ruhákat. Egy fekete ujjatlan-t kapot aminek a nyaka hosszított volt, egy zöld terep nadrágot és egy fekete bakancsot. A cuccok között én még turkáltam egy fekete kapucnis pulcsit és egy koszossárga orrszáj maszkot haját a kardommal levágtam, így a derekáig ér. Kifésültem és két "copfba" fontam neki parketta fonásban.
-Kinézet rohadt jó most már csak fegyver kell. Én közel harcban vagyok használatos, szóval neked kell egy lőfegyver távolra. A doki egy asztalra kipakolt pár fegyvert.
Közösen választottuk ki harci eszközét, ami egy fekete AK-74 "Kalashnikov" volt.
-Kell rá egy scope.-mondja Melany a fegyvert fogva és a dokira nézünk, aki egy vissza folytott sóhaj után elküldött egy őrt, aki a kért tággyal tért vissza és rá is helyezte. Melany a levegőbe emelte a fegyverét és elmosolyodott. -Most már kész vagyok.
Bólintottam majd a nőre emeltük tekintetünk, aki csak vigyorgott mit sem sejtve.
Az intézmény legaljára mentünk le, ahol tudtunk kényelmesen harcolni. Melany és én egy ideig nem edzhettünk együtt. Neki megkellett tanulnia lőni simán is és az erejét használva is. A doki nekem meg hozott barátokat akikkel addig üthettem az időt amíg Melany végez. Egy jó pár menetig csak őrrel verekedtem, de aztán egy fiú lépett elém. Kb egy idősek vagyunk.
-Hát te meg ki vagy?-kérdeztem fel húzott szemöldökkel
-Senki számodra, a doktornő fel ajánlotta, hogy harcolhatok veled. Én meg bele mentem.-feleli és egy vadászkést előrántva támadni készült. Kitértem előle és rá fordulva belerugtam egyet. -Nem veszed elő a kardod?-kérdi a srác
-Nincs szükség rá.-válaszoltam kissé lekezelően mire a fiú összehúzta a szemöldökét, de végül csak elvigyorodott és újra felém jött, de gyorsulni kezdett. Mögém került és hátba is akart szúrni, de ilyen könnyen nem adom magam. Pont mikor szúrni akart megfordultam majd leguggoltam. Így ő a levegőbe vágta a kését én meg adtam neki egy gyomrost. -Ez eddig elég uncsi.
Na most egy picit talán felhúztam. Oops! Legalább most már komolyra vehetjük.
Rajtam a sor, hogy mutassak valami királyat. Egy szempillantás alatt a háta mögé kerültem és a kardom markolatával megcsiklandoztam a bordáit. Majd a nyakához szorítottam a fegyverem. -Feladod?
-Soha.-feleli és oldalba szúr a késével mire vagy 5 méterrel hátrébb ugrottam tőle. A kezemet a sebhez szorítottam.
A picsába, szurkálunk? Rendben!
Futni kezdett felém egy magabiztos mosollyal.
Elbízta magát, akkor törjük le a szarvát.
Jobb kezével döfni készült amit eltérítettem balra majd fel nyársaltam volna a ball vállán keresztül, de hirtelen felém fordult. A vállát és az arcát is megkarcoltam, ő meg vállon szúrt, de mielőtt eltávolodott volna egy irgalmatlanul nagyot bele rugtam. Csúszott is pár métert. Míg nem figyelt elé ugrottam és a ball vállába akartam állítani a kardom, de a srác valahogy gyosabb volt és hasba szúrt. Vért köptem fel. A hasamat fogva hátráltam. Újra támadni készült és éreztem, hogy ezt nem tudom kikerülni. Mikor kb egy 1 méteres távolságra volt tőlem közénk lőttek. Jobbra néztünk mindketten. Melany volt az, egy eléggé szép távról lőtt. Mellém jött, bal kezével a derekamnál tartott és fegyverét a srácra szegezte.
-Vége öcsi.-szólal meg Melany majd a fal mellett lévő padra fektetett -Ezt rohadt gyorsan el kell látni. Gyógyítsd a hasad amennyire csak tudod.
Bólintottam és neki is láttam elállítani a vérzést. Rohadtul fájt. Melany elugrott kötszerért meg minden ilyesmiért.
-Ha elveszem a kezem akkor is vérezni fog, de nem életveszélyesen.-mondom Melany-nak, aki bólint és készül, hogy amint elveszem a kezem neki el kell látnia
Melany bekötözte a hasam és a vállam majd visszament gyakorolni míg én pihenek.
Remélem ez nem sokban fog akadályozni az esti programban
Meg, hogy a srác nemfog visszatartani minket.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro