Mikor vége lett az órának sietve mentem ki az épületből. Hoodie próbált beszélni hozzám, de nem igyekeztem válaszolni. A bázison.
-Meg jöttünk!-kiáltja Hoodie és arcára húzza a maszkot
Jeff és Jack nem túl vidáman jelent meg előttem. Hajuk fel van kötve amennyire lehet. Kislányos ékszerek és smink van rajtuk.
-Megse szólalj.-mondja Jeff mire feltör belőlem egy kis kuncogás
-Hoodie te is gyere játszani!-fut ide vidáman egy nagyon ismerős kislány
-Szia!-köszönök neki kedvesen mire hatalmas mosoly terül szét az arcán
-Egy lány, végre!-üvölti és szorosan megölel
-Ohh, de aranyos!-ölelem magamhoz
-Te azt csak hiszed.-vágja rá Jack
-Ő a megtestesült gonosz!-kontráz rá Jeff. Hirtelen egy csáp jelenik meg mögöttük és mind2 fiú fejére üt egyet.
-Sally engedd el Dorothy-t neki most dolga van Jack-kel.-a lány szomorúan bólint
-Tudod holnap nincs nekem iskola, szóval ha szeretnéd át jövök játszani. A fiúk is biztos örülnének neki.-nézek a két bóhócra és fel nevetek egy picit
-Éljen!-mondja boldogan és el enged
Jack-kel való edzés is rohadt kimerítő volt. Miután befejeztük és leültünk a kanapéra beszélgetni. Egyre nehezebb lett a szemhéjam.
(Külső szemszög)
Jack-nek hamar feltűnt, hogy a lány nem szólal meg. Oldalra pillantott és látta, hogy Dorothy a kanapé végében békésen szuszog és a feje félre van dölve. Ekkor Hoodie és Masky lépett be a nappaliba.
-Hoodie be aludt a lány.-szól a srácnak Jack, aki oda is ment
-Egész nap haragudott rám és még vigyem is haza.- értetlenkedik Hoodie, de egy sóhaj után a kezébe veszi a lányt, aki azonnal el kényelmesedik a fiú karjában
-Hoodie.- motyogja Dorothy
-Szerintem meg lehet neki bocsátani.-mondja Jack miközben fel áll a kanapéról és a szobák felé veszi az írányt
-Gyerekek ma Dorothy-val Jack megy küldetésre. Úgyis kell neki egy társ és Jeff mellé nem merem rakni.-szólal meg Slenderman mire a helyiségben tartózkodók megfagytak
-De Slen-kezdi el Jack
-Nincs de, meg kell tudnom, hogy kivel hogyan dolgozik együtt!-parancsolja Slender mire a srác bólint
Hoodie csak állt a lánnyal a kezében majd eltűnt.
Dorothy szobájába kerültek. Le rakta az ágyába és le ült mellé, hogy mielőtt elmegy ő készítse fel a feladatára.
10 fele ébredt fel Dorothy kómásan és a világát se tudva.
Fel akart kelni, de észrevette, hogy nincs egyedül.
(Dorothy szemszög)
-Vigyázol az álmomra vagy mi?-kérdeztem cinikusan és a szekrényemhez sétáltam
-Még mindig bunkó vagy?-kérdez vissza
-Menj el Hoodie.-kérem halkan és ki nyitom a szekrényem
-Mivan ha nem?-hallom meg hangját mögülem
-Mit akarsz? -fordulok vele szembe fájó tekintettel
-Egyenlőre csak el akarom mondani a feladatod.-bólintok, hogy folytassa -Slenderman mindenkivel elfog küldeni egyszer dolgozni, hogy tudja kivel müködsz össze a legjobban. Ma Jack-kel mész.
Hallom a hangján, hogy nem tetszik neki a dolog, de hogy mért. Én már nem tudok ki igazodni rajta.
-Rendben, köszönöm az infót most már tényleg mehetnél. Még át is kell öltöznöm.-a fiú bólintott és el is tűnt én meg magamban őrlődve veszem át a ruhámat. Egy negyedóra múlva jelent meg Jack a szobámban.
-Ehhez hozzá kell még szoknom.-mondom, Jack meg kicsit fel nevet majd a kezét nyújtja amit el is fogadok és...foggalmam nincs, hogy hol vagyunk.
-Akihez megyünk az egy "régi ismerősöm". Bármit mondok meg csinálod. Ha azt mondom ölj akkor ölsz, ha..-én csak a házat néztem. Baromi nagy tele van emberrel. Mégis mért kéne őket megölnöm. Jack szerintem észrevette, hogy nem figyelek rá és ezért hagyta abba a beszédet.-A férfi, aki itt lakik jó néhány katona halálát okozta.
Jack csöndbe elindult, én meg követtem. Nem akartam megölni, egyszerűen nem éreztem rá késztetést, mint tegnap.
Hirtelen megint olyan érzésem volt, mintha befogták volna a szemem. Egy csata mezőt látok. Katonák halnak meg a szemem előtt. Valamelyik a múltban történt némelyik nem is olyan régen. Láttam egy férfit, egy hatalmas asztalnál rajta egy akkora térképpel. Mutatta, hogy hova dobjanak bombákat és, hogy melyik katonák ellen mit vessenek be.
Mikor fel ébredtem a földön ültem. Jack előttem guggol és rázogat.
-Hé jól vagy?-kérdi miután valamennyire magamhoz tértem
-Csak mennyünk.-válaszolok hidegen és fel állok -A célpont Joseph Mampton, ugye?
-Igen, mégis honnan?..
-Akkor mennyünk.-mondom és futni kezdek
A kapu előtt álltam meg.
-Azt mondtam, hogy azt csinálod amit mondok!-szid le Jack, de azonnal megyek is tovább. Csak futok az egész házon keresztül. Nem érdekelve, hogy Jack beszél hozzám. Semmi más nem volt a szemem előtt csak az a férfi. A legfelső szinten egy hatalmas asztalnál ült és beszélgetett az asztal körül lévőkkel.
-Picsába! Nincs egyedül.-káromkodik Jack, de én csak a férfit néztem
Nem mehetek csakúgy oda és ölhetem meg.
-Van egy ötletem. Indítsd be valahogy a riasztót akkor mindenki pánikba fog esni és simán megölhetjük.-bólint és el is tűnik
Pár perc múlva egy hangos sziréna szólalt meg. Mire mindenki fel pattant és futni kezdett. Szép volt Jack!
A férfit követtem, aki egyenesen a folyosó végi szobába ment. Leellenőrzött mindent majd egy nagy képhez ment. Kinyitotta. Egy széf volt mögötte. Be ütötte a kódot, rá helyezte a tenyerét a szkennere majd kattant a zár.
Mögé kerültem és elvágtam a torkát mielőtt bármit is csinált volna. Eldölt, mint egy zsák én meg ki pakoltam a széfet. A pénz egy részét egy táskába tettem és magamra kaptam, a többit meg kiszortam az ablakon. Még jó, hogy szeles idő van. Az erkély szélén állva hirtelen rosszul lettem. Azt hittem, hogy leesek, de Jack megfogott és leugrált velem a házról.
Egy parkba álltunk meg. Letett egy fa tövébe és velem szembe foglalt helyet.
-Jack..haza akarok menni.-mondom ki nehezen mire a fiú bólint és újra kézbe vesz.
Már majdnem elaludtam, de még hallottam, hogy mond valamit.
-Ez így nem lesz jó..-mondott egy nevet is, de azt már nem értettem, mert lecsukódtak a szemhéjaim