Mivel Mark és én elég korán elaludtunk, egy két ok miatt khm... Hajnali fél háromkor arra keltem fel, hogy totálisan kipihentnek érzem magam. Gyors magamra kaptam Mark szekrényéből szerzett fekete pólót. A hajam felfogtam egy kontyba, majd kitántorogtam a konyhába. Öntöttem magamnak egy pohár vizet, majd leültem a kanapéra. Hamarosan új dallal kéne előálljak Antoine elé. De egyszerűen nem tudom, milyen témában, és hogyan kerüljem meg a dolgot. Ekkor pedig bevillant. Nem muszáj saját számot írjak, fel is dolgozhatok egyet. Igazából még sosem csináltam ilyet... Na és mikor máskor nem kezdhetem el, mint hajnali fél háromkor Mark kanapéján egy szál pólóban, ami számomra inkább hálóing, de ez már csak részletkérdés. A tekintetem az előttem lévő asztalon heverő laptopra tévedt. Ha át akarok írni egy dalt, szükségem lesz egy laptopra is. Nagy pofátlanság, ha megpróbálok belépni? Csak nem akad ki! Így tehát az ölembe vettem az eszközt, felnyitottam, és természetesen kódot kért. Szóval gondolkozzunk. Mark életében nem volt olyan hű de sok emlékezetes dátum, amit ráadásul még ő is hajlandó lenne megjegyezni. Nagyon rossz a dátumokban... Legyen a születési dátuma. Gyors begépeltem és megnyomtam az entert. Hibás. Ahh! Na jó Dark agyalj egy kicsit, mi az amire emlékezhet... Az én születési dátumom! Az egyetlen, amit nem felejtett el. Még a többiekét sem tudta soha de ez enyémet igen. Begépeltem azt is, de ez is sikertelen volt. A francba! Ha így haladok, hagyhatom az egészet a francba. Ekkor pedig bevillant. Ki az, aki még az életénél is fontosabb a számára. A kis Aaron! A keresztfia hát persze! Emma és Josh kisfia. Azonnal beírtam a születési dátumát, és ezúttal el is fogadta! Végre! Mostmár csak egy kérdés maradt hátra. Mit dolgozzak fel. Ekkor pedig felkapcsolódtak a villanyok, én pedig kelletlenül húztam össze a szemeimet, és szembe találtam magam Mark-al. 

- Te mi az istent csinálsz? Még három óra sincs. - kérdezte kómás fejjel. 

- Nem tudok aludni, és mivel hamarosan új dallal kéne előálljak, arra gondoltam feldolgozok valamit. - ismertettem a helyzetet. 

- Az igazság az, - ült le mellém - hogy nekem is kéne rittyentsek valamit. - mondta, majd adott egy puszit a halántékomra. 

- Legyen duett? - néztem rá mosolyogva. 

- Legyen. - bólintott. - Egyébként, hogy törted fel a gépemet? 

- Nos, szar vagy a dátumokban. Csak három dátumot jegyeztél meg egész életedben. A sajátodat, az enyémet, és Aaron-ét. Bepróbálkoztam mindegyikkel. - mondtam kuncogva. 

- Okos vagy. - kacsintott rám. 

- Csak ismerlek. Na, de mit dolgozzunk fel? - kérdeztem. 

- Igazából, nekem van egy ötletem. - mondta, azzal kivette az ölemből a gépet, és beütötte a dalt, amire gondolt. Őszintén, nekem tetszett, és sok féle képpen el tudom képzelni a feldolgozást. 

- Nekem tetszik. - mondtam, miután meghallgattuk a dalt. 

- Akkor csináljuk. - azzal bele is merültünk a munkába. Háromtól fél hétig megállás nélkül dolgoztunk. Azt hittük, sose leszünk készen, de szerencsére sikerült! Viszont maradt éppen hogy fél óránk elkészülni és beérni, a késést pedig nem engedhettük meg magunknak szóval én felkaptam a tegnapi nadrágomat, és Mark fekete pólóját hagytam magamon, amit betűrtem a nadrágba, hogy ne tűnjön olyan nagynak, de persze a póló ujja így is lógott. Na sebaj. A sminket még este levakartam a fejemről, így smink nélkül, felkontyolt hajjal indultunk meg a forgatás helyszínére. Sajnos 10 percet így is sikerült késnünk, és azért imádkoztunk, hogy Antoine elnézze nekünk, hogy a dal miatt késtünk. Mark leparkolt, én pedig ahogy kiszálltam a kocsiból, szembe találtam magam Sonja-val, aki nagyon csúnyán nézett rám. 

- Te mégis hol a fészkes fenében voltál Amelia Elizabeth Dark?! Telefont felvenni, és üzenetekre válaszolni luxus baszki? Halálra aggódtuk magunkat! Ilyet ne merészelj többet csinálni, megértetted?! - ekkor viszont oldalra nézett, és meglátta Mark-ot. A szája egy óriási o betűt formázott. - Ti együtt voltatok ez este? 

- Meglehet. - húztam be a nyakamat, mire Sonja lazán fogta, és karon vágott engem, és Mark-ot szintén. 

- Aú! - jajdult fel - Én miért kaptam? 

- Mert te is szólhattál volna! - vágta rá egyből. 

- Ígérem Soni, hogy mindent elmondok, de most Antoine-hoz kell mennünk. - mondtam, majd nyomtam egy puszit az arcára, megragadtam Mark kezét, és futottunk megkeresni Antoine-t, akibe szinte beleütköztünk. 

- Késtek. - nézett ránk komoran. 

- Igen tudjuk, de egész éjjel egy feldolgozást csináltunk. - mondta Mark. - Előadhatnánk? 

- Persze, menjünk a stúdióba. Mit dolgoztak fel? - kérdezte. 

- A Death Cab For Cutie-tól az I Will Follow You Into The Dark című számot. - mondtam. Helyet kaptunk Mark-al, beállítottuk a szükséges dolgainkat, majd hozzá is láttunk. Én még szintetizátoron is játszottam, azon kívül, hogy énekeltem. 

Mark: 

Szerelmem
Egy napon meg fogsz halni
De szorosan mögötted leszek
Követni foglak a sötétbe
Nincs vakító fény
Vagy csatornák fehér kapukig
Csak a kezeink olyan szorosan összekulcsolva
Várva egy szikra útmutatására

Ha a menny és a pokol úgy döntenek, hogy mindketten elégedettek
Világítsd meg a "Nincs" szót a "Szoba kiadó" előtt
Ha senki nincs melletted, mikor a lelked hajóra száll
Akkor követni foglak a sötétbe

Mia: 

A katolikus iskolában, ami olyan ádáz, mint a római szabályok
Az ujjperceimet összezúzta egy hölgy feketében
És tartottam a számat, amíg azt mondta, "Fiam"
"A félelem a szeretet szíve", hát sosem mentem vissza 

M and M: 

Ha a menny és a pokol úgy döntenek, hogy mindketten elégedettek
Világítsd meg a "Nincs" szót a "Szoba kiadó" előtt
Ha senki nincs melletted, mikor a lelked hajóra száll
Akkor követni foglak a sötétbe

Te és én láttunk mindent, amit lehetett
Bangkoktól Calgaryig
És a cipőtalpaid mind elkoptak
Most ideje aludni
Nincs miért sírni
Mert hamarosan egymást öleljük majd
A legfeketébb szobában

És ha a menny és a pokol úgy döntenek, hogy mindketten elégedettek
És megvilágítják a "Nincs" szót a "Szoba kiadó" előtt
Ha senki nincs melletted, mikor a lelked hajóra száll
Akkor követni foglak a sötétbe

Akkor követni foglak a sötétbe

Miközben énekeltünk, éreztem, hogy Mark végig engem néz. Én sajnos nem tudtam őt nézni, mivel a kottát is olvasnom kellett, de néha ha úgy volt, odapillantottam, és akkor összemosolyogtunk. 

- Ez nagyon tetszik! Szuper lett! Vegyük is fel azonnal! - lelkesedett Antoine, mi pedig csak bólintottunk, és fel is vettük a dalt. Amikor végeztünk, mosolyogva sétáltunk ki az épületből. 

- Sikerült! - mondtam mosolyogva, mire ő csak magához húzott és megölelt. 

- Mia! - hallottam meg egy hangot, amit már egy ideje nem hallottam. A gyomrom összezsugorodott, a torkomban dobogott a szívem. Azonnal elengedtem Mark-ot, és megfordultam. 

- Patrick, te mégis mit keresel itt? - kérdeztem totálisan lesokkolódva.