S zúg a szív...
Nem érti, miért fáj,
Miért gyötrődik így.

Csendben sír...
Csupán ölelne ő,
Mindent úgy eltaszít.

Tüzet szít...
Dúdolgat magában,
Szomorúan nyüszít.

Megszólít...
Vihar tépte álom,
Ki mindent felborít.

Elveszít...
Szürke hajnal füstje
Szelíden elborít.

Merkl Melitta: Elmúlt