Enjeyt hirtelen kínzó fejfájás fogta el. Elkezdett szédülni is. Tudta, hogy Kylo most nem fürkészi az agyát, de gondolatait még így sem engedte szabadjára. Félt, hogy a férfi meglátja azokat.

Szédülése azonban tetőfokára hágott, és elvesztette eszméletét.

A férfi amint ezt észrevette, nem gondolkodott. Felkapta a lányt, és elindult a Naboon egy kórházat keresni. Útközben elgondolkodott. Miért érdekli őt, hogy ki ez a lány? Miért törődik vele? Miért nem akarja hogy baja essen? Miért képtelen megölni? Kylo Ren nem tudta a választ. Kereste, de nem találta.

Amint megérkeztek a kórházba, az orvosok csak egyetlen pillantást vetettek a lányra, mégis tudták, nagy a baj. Mérgezés, ráadásul a halálos fajtából. Elvették a férfitól a lányt, egy hordágyba tették, és elvitték valahova.

Kylo Ren nem akart feltűnő lenni, így levette maszkját és köpenyét. De még így is sokan megbámulták a kórház várójában.

Egy óra múlva behívták a morgolódó és mérges férfit. A lány életjelei már sokkal jobbak voltak, de volt egy vágás a bal oldalán, a szivénél.

-Milyen mérgezés volt?-kérdezte az orvost a férfi. Valamiért nagyon érdekelte, mi van a lánnyal.
-Dricher-levél gáza. Halálos méreg. Még nem biztos hogy meg lehet menteni. Az a kérdés, hogy hol szagolhatott bele?
Kylo Ren tudta. Valószínűleg a Palotában. Nem kellene kitennie ilyen veszélynek. Mire is gondol? Ez csak egy egyszerű lány! De mégis... Nem, nem gondolhat ilyenekre.
A lány ébredezni kezdett, de csak nagyon nehezen vett levegőt.
-Mi... mi történt?-kérdezte nehézkesen. Majd a maszk nélküli férfira pillantott. Belül elmosolyodott, és nagyon tűrtőztetnie kellett magát ahoz, hogy ne üljön ki ez a kósza gondolat az arcára. Pedig mennyire szerette volna... de nem lehet. Ha a férfi nem emlékszik rá, akkor nem tehet semmit. Bár a jelek arra utaltak, hogy igenis emlékszik a lányra, Enjey mégis tudta, hogy nem. Nem akart hiú ábrándokat kergetni.

-Hogy van?-kérdezte végül a férfi.
-Jól.-próbált hazudni a lány.
-Az életjelei nem ezt mutatják.
-Pedig teljesen-megpróbál felülni de nem megy-jól vagyok. Nagyon fáj az oldala és egy pillanatra eltorzul az arca a fájdalomtól.
-Azt látom.-mondja cinikusan a férfi, és leül a lány mellé az ágyra. A lány csak ránézett, de nem tudta türtőztetni magát: rámosolygott a férfira.
Az pedig visszamosolygott rá. Egyikük sem gondolta végig mit tesz. Pár másodpercig. Utána mindketten észbekaptak.
Enjey meredten bámulta maga előtt a falat, míg Ren továbbra is a lány arcát fürkészte.
-Ki vagy te?-kérdezte ismét, mert nagyon érdekelte, ki ez a lány. Talán a legfontosabb kérdésnek tartotta.
Enjey egy pillanatra elgondolkozott, hogy igazat mondjon-e. Nem tudta, hogy árt-e, ha nem hazudik. Végül úgy döntött, nem mond semmit. 
-Figyelj Enjey. Menj vissza oda, ahonnan származol, és ne gyere el többet.-mondta a férfi, egy kicsi szeretettel a hangjában. Olyan kicsivel, hogy azt alig lehetett észrevenni. De Enjey mégis észrevette.

A lány amint talpra tudott már állni, vett egy hajót, és elindult az Ellenállás bázisa felé.

A férfi örült, amint a lány elhagyta a bolygót. Nincs kitéve veszélynek. Még magának is félt bevallani, de megszerette a lányt. Szereti.