,,Ő 𝖺𝗓 𝖾𝗇𝗒é𝗆!"

- Miről beszélsz? Inkább húzz ki! Nem látod, hogy...

Egy hatalmas csattanás. Daniel a földre zuhant. Majd vér lepte el a földet. Kikerekedett szemekkel néztem rá.

- Vedd fel ezt! - dobta rám hirtelen dzsekijét - Gyorsabban! - kezdett el sürgetni.

Kapkodva vettem fel dzsekijét.

- Most pedig menjünk. - fogott csuklón majd ruhámat felkapva hagytuk el a szobát. Kikérte a kabátomat majd a kocsija felé vitt. Megtorpantam.

- Állj már meg egy pillanatra! - rántottam egyet karján, mire hátra sem nézve húzott tovább.

A csuklóm már sajgott. Mi baja van ennek? Mi ütött belé. Most csak nem megharagudott rám? Sokkal inkább nekem lehetne sértődni valóm.

Kinyitotta nekem az ajtót majd szinte bedobott az ülésre.

- Kösd be magad! - utasított, azonban megsem mozdultam. Unottan megforgatta szemét majd átnyúlva rajtam bekötött. Ujjai végig súrolták testemet, maguk után jól eső  bizsergést hagyva. Elfordítottam a fejemet, hogy ne láthassa zavarom. - Hagyd abba ezt! - nyúlt állam alá majd visszafordította maga felé. Szemeim, azonnal ajkaira vándoroltak. Miért vonzanak ennyire ezek az ajkak? Miért vonz ő? Fogalmam sincs, de közelebb akartam magam érezni hozzá. Nyaka köré fontam karomat majd magamhoz húztam. Kezei, azonnal csípőmre simultak. De csak levegő visszatartva néztük egymást. Vártuk melyikünk fog hamarabb lépni. Mind kettőnkön érezhető volt a vágy és a feszültség. Nagyon jól tudtuk, ha valamelyikünk most megteszi az első lépést, akkor annak nem lesz hamar vége, sőt. Valószínűleg, akkor már teljesen más határokat fogunk feszegetni.

Egyet hátra lépett ezzel kizökkentve engem majd bezárta az ajtót. Beült előre majd beindítva a kocsit elindult. Nem kérdeztem semmit. Nem mondtam semmit. Nagyon jól tudtam hova megyünk. Nem volt szükség felesleges szavakra. Csak is az időre és rá.

A háza elé leparkolva kiszállt a kocsiból majd az ajtómhoz lépve kinyitotta nekem. Kisegített rajta majd megsem várva, hogy magamtól menjek felkapott az ölébe majd a kocsinak nyomva mohón csókolni kezdett. Kezei fenekemen. Fűszeres menta illata az orromban. Lábai a lábaim között. A testem pedig minden egyes érintésére egyre jobban csak izzik. Ujjaimat hajába vezettem, miközben minél közelebb és közelebb nyomakodtam hozzá. Keze már dzsekije alatt kalandozott, miközben bugyimat próbálta, minél jobban lejjebb húzni hadd találjon el leggyengébb pontomhoz. Mikor a célba ért hangosan felnyögtem. Izmai megfeszültek hangomra majd egyre gyorsabb és gyorsabb tempót vett fel. Hirtelen kihúzta ujját és berohant ölébe velem a házba. Semmivel nem törődve rohant velem a hálószobájába, miközben szüntelenül vívtuk egymással heves csókcsatánkat.

Az ágyára felmászott majd letett. Lekapta magáról pólóját, ami ezzel elém tárta kidolgozott felsőtestét. Kapkodva szinte tépve szedte le rólam bőrdzsekijét és dobta el, minél messzebbre.

- Ki volt az a fazon? - kérdezte hirtelen, miközben bőrömet hol szívta, hol pedig harapta. Kérdőn felhúztam szemöldökömet.

- Milyen fazon? - kérdeztem vissza két sóhaj között.

- Akivel elmentél. - nyomta belém hirtelen két ujját és kényeztetni kezdett velük. Egy hangos nyögés hagyta el ajkaimat, mire Jimin feltápászkodva hozzám csókjával próbált halkítani.

- Fogalmam sincs kiről beszélsz. - tettem az ártatlant. Hitetlenkedve rázta meg fejét majd megállt. Szemeit mélyen az enyémbe fúrta. Arca teljesen komollyá vált. 

- Ilyet nem játszunk, angyalom. Itt te válaszolsz én pedig kérdezek játék van. - mondta majd felállt és a fürdő felé vette az irányt.

- Egyáltalán miért is érdekel téged ez annyira? - álltam fel én is az ágyról majd elkezdtem lassan körbe tekinteni a szobáján. Egyenesen semmi nem volt a szobájába egy szekrényen, egy ágyon és egy tükrön kívül meg persze egy ablak. De ezen kívül semmi. Ennek lehet valami oka? Lakik még itt valaki rajta kívül vagy csak ő? Minden lányt idehozott eddig, akit meg akart fektetni? Túl sok kérdésem volt hozzá.

- Azért, mert aki egyedül rád teheti a kezét az én vagyok. - kiáltotta a fürdőből majd hallottam, ahogy az ajtó becsukódok, ezzel magamra hagyva a gondolataimmal.