,,𝖠𝗓𝗍 𝖺𝗄𝖺𝗋𝗈𝗆, 𝗁𝗈𝗀𝗒 𝖻𝖾𝗅é𝗆 𝗌𝗓𝖾𝗋𝖾𝗌𝗌..."

Hirtelen eltávolodott tőlem majd hasát fogva nevetni kezdett. Összehúzott szemekkel néztem rá.

- Oh, kedves. Nálam ez lehetetlen. - nézett vissza rám - Nekem egy lány egy éjszakánál tovább nem tart. - hajolt vissza hozzám. - Ha neked ez nem felel meg, akkor ezt most hagyjuk abba.

Hangja fenyegető volt, de egyben kimért. Nem számítottam erre, bár... mit vártam? Talán, azt mint eddig is, hogy azonnal a karjaimba hullanak. Ameddig kedvem van velük elszórakozom, aztán kidobom őket. Ez volt nálam eddig. De most valami, mintha átkattant volna bennem. Lelökve magamról Jimin-t, öltözni kezdtem. Láttam szemem sarkából nem igazán erre számított. Lassan nézte, ahogy felöltözöm majd ő is elkezdett. Mindketten ruháinkba voltunk majd köszönés nélkül nyitottam ki az ajtót és szálltam ki az autóból. Ezzel ott hagyva Jimin-t.  

Visszamentem Octagon Bárba, ahonnan összeszedem két iszákos legjobb barátnőmet majd haza viszem őket.

Belépve a helyiségbe orromat, azonnal a tömény pia és hányingert forgató izzadság szag csapta meg. Orromat befogva indultam felfedező útra. Szerencsémre a két ökör a leghangosabb volt az egész helyiségben, így elég hamar megtaláltam őket.

- Lindsey, Ava! Indulás! - kiáltottam el magamat. Mindenki rám kapta a fejét.

- Máris! - kiáltotta vissza Ava nyávogva, mire még lesmacizott egy csávóval majd karon ragadva Lindsey-t felém száguldottak. Jó ez túlzás nyilván, inkább próbáltak nem elesni. De úgy dőlöngéltek, hogy muszáj voltam én is megfogni őket.

- Úristen! Annyi mindent kell mesélnem neked Alyssa! - borult nyakamba Lindsey. Szeszes lehellete, azonnal megcsapta orromat, mire eltorzult az arcom.

- Esküszöm nektek, ha széthányjátok a kocsim megfojtalak titeket! - néztem rájuk fenyegetőn majd kikértem a kabátjaikat nekik, amit a vállaikra terítettem. Derekuknál fogva segítettem őket a kocsimhoz. Azonban a figyelmemet nem kerülte el az, hogy Jimin a piros  Mercedesének volt dőlve majd minden mozdulatomat figyelte.

- Aye Alyssa! Nem ez a srác volt, akivel... - kezdett volna bele Ava, mire oldalba könyököltem - Auuu Alyssa! - nézett rám durcásan.

- Fogd be kicsit most Ava. - súgtam magam elé. Aprót bólintottak, miközben tekintetüket le nem vették szőke hajú srácról. Bezzeg ez ilyenkor megy neki! De a gyaloglás nem... Ha, ezt érti valaki, akkor magyarázza el nekem, kérlek!  

Óvatosan, jól ügyelve rájuk betettem őket a kocsimba majd kitámasztottam őket, hogy el ne dőljenek, mint valami bowling bábuk. Ezután beültem a vezető ülésre. Bedugtam a kulcsot majd beindítottam az autót. Ujjaimmal idegesen dobolni kezdtem a kormánykereken.  A lábamat a pedálok felé tettem, mire az ablakomat hirtelen megkocogtatták. Odafordítottam fejemet majd lehúztam az ablakot. Bárcsak ne tettem volna...

- Elkérhetem a számodat? - nézett rám kis kutya szemekkel. Unottan megforgattam a szememet.

- Nem hinném, hogy az enyémre annyira rá lennél szorulva. - vágtam hozzá majd sebességbe tettem az autót.

Az ablakon benyúlva fogta meg combomat. Idegesen néztem rá. Azonnal lelöktem magamról. 

- Mi bajod van neked?! - néztem fel rá feszülten, mire a semmiből kezébe vette arcomat és megcsókolt. Nem vadan. Semmi hirtelenség vagy türelmetlenség. Mondhatni ízlelgettük egymást. Ujjaimat lassan puha hajába vezettem. Most más volt. Olyan... óvatos volt egyben... finom. Lehet ilyet mondani? Nem hinném... de ez mindenképpen az volt. Ahjj, hol jár az eszem?! Mellkasánál fogva eltoltam magamtól. Éreztem arcomra kis pír kúszik. Kezemet arcom elétettem, hogy ne láthassa. Majd egyik ujjamat a gombra tettem és nyomni kezdtem, hogy ablakom felhúzódjon.

- Hé, HÉ! Várj, VÁRJ MÁR! - kiáltotta ijedten, azonban megsem várva tolattam ki és hagytam faképnél.

Én teljesen a gondolataimba zárkóztam. A zene halkan szólt. A lányok csendben az ablaknak dőltek. De egy kis idő után mégis megtörte egyikük a csendet.

- Wohoo ALYSSA! LASSÍTS! - kiáltotta Ava majd ütni kezdte a fejtámlámat.

- Nem megyek gyorsan! - vágtam vissza. - Sürgősen ülj vissza a helyedre! - néztem rá a vissza pillantóból.

- Figyelj az útra Alyssa! - ordította most Lindsey.

- Fogjá... - szóltam volna vissza, de el kellett rántanom a kormányt. Az úton a semmiből egy kamion jelent meg.

- Húzódj le! - üvöltötték egyszerre. A kormányt elrántva a járdaszegélynek csapódtunk. Senkinek nem lett semmi baj. Mégis mi van velem? Bevillant Jimin arca majd az, amit csináltunk. Nem, nem, NEM! Ki kell vernem a fejemből őt!

- Majd vezetek én. Nem ittam sokat. Tudok vezetni. - nyitotta ki ajtaját Lindsey majd állt meg fölöttem. Lehajtott fejjel száltam ki majd adtam át a helyemet.

- Rendben van, de csak most az egyszer! - mondtam majd átültem az anyósülésre.

Lindsey gyorsan bekötve magát, indultunk el újra a házam felé.

- Bántott téged az a srác? - törte meg a csendet hirtelen Ava újra. Azt hittem megúszom a beszélgetést a házamig, de nem...

- Nem... - hajtottam le a fejemet.

- Tett valami, olyat ami... - faggatott volna tovább, de közbevágtam, így beléfojtottam a szót.

- Ejtsük a témát oké? Nem akarok róla beszélni. - mondtam feszengve, mire a lányok rám hagyva bólintottak.

A házam elé érve bementünk majd mindenki lefürdött és bevágódott az ágyba. A lányok szinte rögtön elaludtak. Ellenben velem. Én végig forgolódtam az egész estét és csak egy dologra tudtam gondolni. Jiminre... 

Ez most egy hosszabb rész lett. 🥹 Remélem nem baj és remélem tetszik nektek!🥹❤️