Beszáltunk a kocsiba és elhajtottunk.

-Ma amikor Lola megy haza meg kell minket látnia.

-Nem tudom megtenni,én soha nem venném el Lola pasiját. Érted? Soha.

Már az is megbántam,hogy megigértem neki. Ha nem Lol lenne az akivel meg kell tenni esküszöm megtenném,de így nem szívesen. Igazából még soha nem volt barátom,mindig azt mondtam,hogy én független vagyok és az is leszek .Szerintem Adamnak tudnia kell,hogy nekem még soha senkim nem volt és nem tudom hogy kell ezt csinálni. Igen ez a legjobb megoldás.

-Adam..-nagy levegő-én még nem..

-Tudom.-vágott közbe.

Oké,ha tudja csak ááá mindegy,
megőrülök. Inkább nem gondolkozom. Mikor feleszméltem a gondolkodásból egy kunyhó féleség állt előttem.

-Gyere.-szállt ki Ad.

-Hová megyünk?

-Mindjárt meglátod.

Kiszálltam és mentem Adam után. Felmentünk egy teraszra ahonnan a kilátás gyönyörű volt. Ad felém fordult és mélyen a szemembe nézett.

-Miért hoztál ide?

-Hogy tanulj.-vigyorgott perverzen.

-Mit?-ráncoltam a szemöldököm.

Egyre közelebb jött,a kezét rácsúsztatta a derekamra,aztán magához húzott. Lassan közelített a szájával,már éreztem a lehelletét aztán rányomta a száját az enyémre. Teljesen hozzásimultam,beletúrtam a hajába így még közelebb húzva magamhoz. Átfúrta a nyelvét a számba és táncra hívta az enyémet. Nem tudom meddig állhatunk ott,de az tuti,hogy ez volt életem legjobb első csókja. Mikor levegőhiány miatt elváltunk Adam végig lehelt apró puszikat az államtól a kulcscsontomig. Elmosolyodtam,mert olyan aranyos volt,ahogy rámnézett a csillogó szemeivel.

-Milyen volt?-kérdezte félve.

Erre csak mégegyszer magamhoz vontam.

-Ezt jónak veszem.-mosolygott pimaszul.

Még álltunk ott egy darabig és néztük a gyönyörű kilátást.

Aztán elindultunk haza. Beültünk a kocsiba és elkezdtük nyomkodni a rádiót,de mire találtunk egy olyan számot a mindkettőnknek tetszett haza értünk. Kiszálltunk és mentünk az ajtóhoz. Hozzáfordultam.

-Csak,hogy tudd nem akarom,de érted megteszem.

Úgy válaszolt erre,hogy magához húzott és sokszor megcsókolt,aztán egyre lentebb csúszott a keze és végül megállapodott a fenekemen. Adott még egy puszit a számra aztán elváltak ajkaink.

-Nem is mentünk Lolához.-jutott eszembe.

-Ja,de másképp nem jöttél volna velem-mosolygott félmosollyal.

-Nem biztos.-mosolyogtam.

-Majd hívlak.-búcsúzott el.

-Oké,Szia.

Halkan bementem,mert már anyáék aludtak, Austin meg tv-t nézett a szobájában.
Letusoltam aztán lefeküdtem aludni.

Félek mi lesz,ha Lola megtudja ezt az egészet. Nem akarom elveszíteni. Adam tök aranyos,eddig is jóban voltunk,de ez most más. Viszont ott van Justin is ,nem tudom ő mit akar tőlem..Nem tudtam végig gondolni,mert elnyomott az álom.