Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

5.fejezet

Nem tudom miért öltözök ki mikor nem kedvelem Justint. Szerintem csak szeretek olyan ruhába lenni ami jól néz ki. Kivasaltam a hajam aztán felkentem egy natúr sminket és leültem tv-t nézni. Nem sokat néztem mert csöngettek.

-Húh. Mért kell kiöltözni?-kérdezte Lola köszönésképpen.

-Nagyon csini vagy. Hova megyünk?

-Majd meglátod.-titokzatoskodtam.

Töltöttem magunknak inni,de megint csöngettek.

-Ki jön?-nem szóltam semmit csak kinyitottam az ajtót.

-Ááá!! Jézusom!!-visitozott Lola mikor meglátta Justint.

-Hali!-köszönt Justin.

-Justin ő Lola -mutattam be.

-És oda van érted.-égettem kicsit.

-Látom.-aztán megölelte Lolt.-Mehetünk?

-Mi? Veled megyünk? Te vagy a meglepi?-döbbent le.

-Ööö-nézett rám Justin,de én csak bólogattam-igen én vagyok.

-Jaj,Em úgy imádlak.-ölelt meg.

Elindultunk.Justin és Lola nagyon jól elbeszéltek. Én csak mentem mellettük mintha ott sem lettem volna. Aztán Lol kijelentette,hogy mennie kell. Justinnal szomorú búcsút vettek egymástól. Csendben sétáltunk tovább aztán már nem birtam a halgatást.

-Miért hívtál el?

-Nem tudom.-nem nézet a szemembe.-mert kedves vagy és lehetnénk barátok.

-Honnan tudod,hogy kedves vagyok. Nem is ismersz.

Aztán meg állt és végre a szemembe nézet és elmosolyodott.

-Gyönyörű vagy.

-Köszi.-sütöttem le a szemem.

-Van barátod?

-Nincs,miért.-egy vállrándítást kaptam.

-Mióta laksz Atlantában?-terelte a témát.

-Régóta.

Megszólalt Sia a táskámban. Elővettem a telefonom és nem törődve Justinnal felvettem. Adam volt az.

-Szia!-szóltam bele.

-Hol vagy?

-A parkban.

-Felveszlek. Baj van.-mondta idegesen.

-Mi történt?

-Elmondtam Alex-nek,hogy a barátnőm vagy.

-Hogy mit csináltál?-kérdeztem hisztérikus hangnemben.

-Sajnálom. Tök véletlen volt.-mondta bocsánatkérő hangon.

-Te hülye vagy.-és ezzel leraktam.

-Baj van?-kérdezte Justin.

-Mindegy.-legyintettem.

Csendeben sétáltunk aztán mentünk volna át a zebrán de Adam megállt előttünk a kocsijával.

-Te mit keresel itt?-kérdeztem ingerülten.

-Téged. Beszélnünk kell.-nyitotta ki belülről a kocsiajtót.

-Most nem jó.

-Kérlek Em gyere velem.-már szinte könyörgő volt a hangja.

-Menj.-szólalt meg Justin-Majd hívlak.

-Oké. Szia.

-Szia.-és már el is ment.

Beszálltam a kocsiba és elhajtottunk.

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro