Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

24.fejezet

6ig néztem a tv-t aztán elkezdtem készülni.Először letusoltam, aztán felöltöztem,kilakkoztam a körmöm és kivasaltam még egyszer a hajam.

Pont mire kész lettem megjött Lola.

-Hali!Na milyen?-kérdeztem.

Ő egy kivágott top-ba volt és egy szakadt nadrágba.

-Hát visszafogott,de nem baj még most elfogadom..Amúgy hoztam neked ruhát és azt fogod felvenni.

-Ne már.-nyávogtam.

-De,na gyere a kocsiba átveszed.-parancsolt rám.

-Ez nem ér.-dünnyögtem magamba.A kocsiba ide adott egy szatyrot. Gyorsan átnéztem és felvettem az új ruhámat. Szerencsére a cipőmet megtarthattam.

-Csini.-nézett végig rajtam Lol.

Még vagy 15 percet kocsikáztunk aztán megérkeztünk. Bementünk a helyre,nem tudom minek nevezni. Bent büdös cigi szag volt ami keveredett az emberek izzadságával és az alkohollal. A zene viszont jó volt.

-Táncoljunk!-kiállotta Lol a fülembe,de még így is alig hallottam a zenétől.

Átadtam magam a zenének. Nem figyeltem semmire. Két kezet éreztem meg a derekamon. Nem figyeltem arra ki az,csak mozgattam a csípőmet. Tényleg jó érzés volt végre nem törődni semmivel és végre kikapcsolódni.
Fél óra múlva abbahagytam a táncolást és otthagytam a fiút. Leültem a bárpultra.
-Mit adhatok Szépségem?-jött oda a pultos.

-Valami erőset szeretnék.-mosolyogtam rá.

-Azonnal hozom.-ment el.

2 perc múlva megkaptam az italom. Az alja lila volt és fent egyre rózsaszínűbb. Elkezdtem kortyolgatni. Valaki rásimította a kezét a derekamra és a mellkasa nekem feszült aztán megéreztem leheletét a fülemnél.

-Táncolj velem.-kért meg lágy hangon.

Megfordultam és Justinnal találtam szembe magam.

-Veled soha.-mentem el,de elkapta a könyökömet.

-Táncolj velem még szépen mondom.-fenyegetett meg..

Éreztem az erős alkohol szagát. Nem tudom hol van Lol. Nem akarok vele táncolni.

-Gyere!-húzott maga után.

Elkezdtem mozgatni a csípőm,de neki ez nem volt elég.

-Táncolj,úgy mint azzal a másik sráccal.-fordított maga felé.

Elkezdtem neki táncolni és egyszer csak annyira közel húzott magához,hogy a hátsóm érintette az ágyékát amitől felgyorsult a lélegzésem. Elkezdte csókolgatni a nyakamat és a vállamat.

-Ne!-fordultam felé és hátráltam két lépést.

-Menjünk ki a a hátsó kertbe.-megfogta a kezem és kivezetett.

Leült az egyik székbe és megpaskolta a másik széket,hogy üljek le.

-Mit akarsz?-kérdeztem dühösen,mert nekem nem volt kedvem kijönni.

-Beszélgetni?

-Miről?

-Rólunk.

-Olyan nincs.Vagyunk te a nagy Justin Bieber akit mindenki szeret és vagyok én, én egy senki.

-Te nem vagy senki.-nézett mélyen a szemembe,de elkaptam a pillantásomat.

-Ahha.-csak ennyit tudtam kinyögni.-Miről is akarsz beszélgetni?

-Szakítottam Selenával.

-Sajnálom.-néztem magam elé.

-Tudom,hogy nem sajnálod.-fogta meg a kezem.

-Nem érdekel mit történik veled.-húztam el a kezem.

-Azt akarom,hogy többet ne keres,ne ismerj. Nem akarlak látni.-álltam fel indulatosan.

-Mit tettem?-nézett rám szomorúan.

-Mit tettél?Ez most komoly?Komolyan kérdezed?-löktem hátrébb a mellkasánál.

Ettől a mozdulattól mind ketten meglepődtünk.

-Nem tudom miért vagy rám dühös. Érted? Fogalmam sincs.

-Megígérted,hogy mellettem leszel.

-Kidobtál a házadból.-emelte fel a hangját.

-És? Miért nem próbálkoztál? Nem érek neked semmit. Azt se tudom miért vagy most is velem. Én nem vagyok híres,nem vagyok sztár csak egy hétköznapi lány.-emeltem fel én is a hangomat még jobban,erősnek akartam lenni,de a végén egy könnycsepp kicsúszott a szememből.

-Te nem csak egy hétköznapi lány vagy.-törölte le a könnyem.

-De igen Justin.Jobb,ha békén hagyjuk egymást.-fordultam az ajtó felé.

-Ne csináld már. Miattad szakítottam Selel.-fogta meg a csuklóm és visszarántott.

Felment bennem a pumpa. Mi az,hogy most meg engem hibáztat? Azt mondta nem érez iránta semmit. Hirtelen lendült a kezem és az arcán csattant.

-Akkor menj vissza hozzá!-kiáltottam rá és bementem.

Nem akartam,hogy bárkinek feltűnjön, hogy történt valami. Beálltam a táncparkett közepére és elkezdtem táncolni..Justin előttem termett és magához húzott.

-Ennyivel nem úszod meg.-hajolt a fülemhez.

-Hagyj békén.-folytak a könnyeim.-Nem akarok tőled semmit.Kérlek hagyj.

-Veled akarok lenni.-csókolta meg a nyakamat.

-Nem. Felejts el Justin. Megígérted, hogy velem leszel. Hazug vagy.És én nem állok össze hazugokkal.-hagytam ott.

Megkerestem Lolát. Nem volt könnyű,de sikerült.

-Menjünk.-indultam a kijárat felé.

-Még ne.-állt elém.

-Légy szíves menjünk.-könyörögtem.

-Miért mi történt?Valaki bántott? Mert,ha igen akkor én leütöm.

-Hazamegyünk és holnap mindent elmondok.Gyere.

Nem szóltunk semmit az úton. Mindketten a gondolatainkba merültünk. A házunk előtt elköszöntem Lol-tól és bementem. Senki sem volt otthon vagyis Austin nem volt otthon,de ezt már mostanában megszoktam.
Letusoltam és lefeküdtem aludni.

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro