Nem tudom miért csinálom,de gondoltam lehet nem is olyan amilyennek én gondolom és ha már így találkoztunk akkor megismerhetném.Párat csörgött és amikor már le akartam rakni felvette.

-Tessék!-szólt bele.

-Szia!Emily vagyok!

-Ja,szia!Mizu?

-Semmi csak azt szeretném kérdezni van-e kedved talizni?

-Oké,mikor?

-Most.-vágtam rá.

-Ilyen sürgős?-röhögött.

-Nem,csak...-hebegtem,ez tök kínosan(!!!).

-Oké,nem azért mondtam.Érted megyek?

-Oké.Szia!

-Helló!

Gyorsan összeszedtem magam,felöltöztem.

Mire kész lettem pont csengettek.Gyorsan lerohantam és ajtót nyitottam.

-Szia!-adott két puszit.-Csini vagy.

-Köszi.-pirultam el.

-Hova menjünk?-indultunk a kocsihoz.

-Nekem mindegy,csak menjünk.

-Oké.Akkor menjünk fagyizni.Benne vagy?

-Ühüm.

Az utat végig beszélgettük.Megtudtam Justinról,hogy a szülei még kisgyerek korában elváltak és hogy van két féltestvére akiket Jazzynek és Jaxonnak hívnak.Aztán hirtelen felindulásból elmondtam neki az Adam-es történetet.Mikor végeztem kérdőn néztem rá,hogy mit gondol az egészről.

-Szerintem ezzel csak magad ellen fordítod a barátnődet.-vette le a szemét egy percre az útról.

-Nem tudom mit csináljak.-nem szólt semmit-Szerinted?

-Bejön neked az a Adam?

-Hát...nem tudom,olyan fura,hogy eddig Lolával volt most meg velem.

-Amit most mondok azt nem kell megfogadnod,de ha akarod akkor...

-Oké,értem.Mi az?

-Ha nem akarod elveszíteni Lolát akkor ne csináld ezt vele,mondj el neki mindent.Meddig mentetek bele?

-Nem történ még semmi olyan.-fordultam el.

-Akkor még visszacsinálhatod.-mosolyodott el.

Mire válaszolni akartam megérkeztünk.Justin kinyitotta nekem az ajtót,aztán odamentünk a fagyishoz.

-Mit kérsz?-kérdezte Justin.

-Eper,citrom.

Megköszöntem neki a fagyit aztán leültünk.

-Justin,ezután hová megyünk?

-Ne hívj légyszi Justinnak.

-Akkor,hogy hívjalak?-mosolyodtam el.

-Hát...Jus,Biebs vagy találj ki valamit.

-Oké,de miért nem szereted a Justint?

-Nem tudom.Miért neked tetszik?-mosolygott kajánul.

-Ahha.-öntött el a pír.

Eléggé cukin mosolygott.Lehet nem is olyan amiket írnak róla.Sokkal kedvesebb és nem nagyképű.Megettük aztán elindultunk a partra.Sétáltunk,és nagyon sokat nevettünk.Biebs nagyon aranyos és vicces.Kettőkor jöttem el és már fél nyolc volt mire észrevettem az időt.

-Nem kell még haza menned?-állt meg előttem.

-Nem,de holnap suli úgyhogy nem sokára.

-Oké.

-Miért neked valami fontos dolgod van?Mert ha igen nem tartalak fel.-komolyodtam el.

-Ha dolgom lenne nem jöttem volna el.-röhögött.

Még beszélgettünk aztán odajött pár lány Justinhoz és autogrammot meg fotókat készítettek.Vagy 5 perce álltam ott és már kezdtem unni úgyhogy odamentem egy padhoz.Justin meglátta,hogy nem vagyok ott,aztán körülnézett és otthagyta a lányokat és odajött hozzám.

-Mi baj?-ült le hozzám és rám nézett.

-Semmi,csak én ezt nem bírom.-néztem a lányokra akik még most is ott ugráltak meg visitoztak.

Csendben ültünk pár percig aztán megcsörrent a telefonom.

-Bocs ezt fel kell vennem.-néztem Jus-ra aki csak megrántotta a vállát.

-Szia!-szóltam bele.

-Hali!Hol vagy most?

-A parkban.Miért?

-Találkozzunk?-kérdezte,de alig lehetett hallani,mert valaki belekiabált.

-Most inkább ne.Majd holnap a suliba.De most megyek.

-Kivel vagy?-kérdezte némi idegességgel.

-Justinnal,de tényleg lerakom.Szia!-nem vártam meg a válaszát,mert tuti fel tett volna még pár kérdést.

Aztán Justinhoz fordultam.

-Haza viszlek.-előzött meg mielőtt szólhattam volna.

-Oké.-nem szolt többet csak megfogta a csuklóm és maga után húzott.

A visszaúton megváltozott a légkör.Nem tudom ez mitől lehetett vagy attól,hogy Adam hívott és inkább vele beszéltem mint Justinnal vagy nem tudom.A házunk előtt Biebs leállította a kocsit és odakísért az ajtóhoz.

-Bejössz?-kérdeztem a földet pásztázva.

-Most nem.

-Oké.-mondtam szomorúan.

Tényleg bántott,hogy nem jön be. Nem akartam elrontani a hangulatot.

-Mikor találkozunk még?-kérdeztem félve,mert nem akartam,hogy emiatt haragudjon és többé ne találkozzunk.

-Nem tudom,majd hívlak.-és ezzel megfordult.

-Várj Justin!-fogtam meg a karját.-Sajnálom.

-Mit?-lépet elém egyet.

-Mindent.

-Nem kell.-fogta meg a kezem.

Rám nézet,hogy mit szólok a dologhoz.Hagytam. Eszembe sem jutott Adam,nem tudom,hogy ment ki a fejemből pedig mostanában nem tudok másra gondolni,csak rá meg Lolára.

-Holnap találkozzunk,oké?-kérdezte kicsit megenyhülve.

-Oké.Elém tudsz jönni suli után?

-Ahha.2-re ott leszek.

-Oké.Menj akkor ha nagyon akarsz.

-Oké megyek,de nem szívesen.-vigyorgott.

Adott két puszit aztán elment,én meg bementem a házba.

-Mit vigyorogsz?-kérdezte Austin.

-Mi?Ja,semmit.-eszméltem fel,aztán felmentem a szobámba.