Amy beengedett a szobájukba.Az ablak kicsit nyitva volt Emi meg nekem háttal feküdt.Tényleg be volt neki kötve víz.Amy azt mondta egy ápolónő mindennap jön és cseréli meg ilyenek.
-Em.-ültem a lába mellé.Sápadtan emelte rám tekintetét.-Szia hercegnő!-mosolyodtam el és simogatni kezdtem a kezét ami nagyon hideg.
-Szia.-suttogta.
-Átviszlek a szobámba jó?Ott jobb lesz neked.
Megrázta a fejét.
-Most itt jobb nekem.-ajkai lilák és eszméletlenül látszik,hogy rosszul van
-Em sajnálom amit múltkor mondtam.Kérlek ne haragudj!De engedd,hogy segítsek...nagyon rosszul vagy.Látom.Lázas is vagy?
-Nem.Csak hányok.
-Kicsim...-sóhajtottam.-Nem vagy terhes?
Megrázta a fejét.
-Biztos?Gyere csináljunk egy tesztet,lehet egy pocak lakó hánytat meg ennyire.-mosolyodtam el.
-Nem Harry!Nem vagyok terhes!Gyógyszertől hányok.-bökte ki.Nagyot néztem.
-Milyen gyógyszer????
-Nem mindegy az neked?Tegnap óta nem szedem.Azóta jobban vagyok.Most menj el.-fordult a fal felé.Megráztam a fejem és kiléptem.Amynek megmondtam,hogy fagassa ki mert addig nem nyugszok.
Nem kellett sokat várjak mire Amy visszajött hozzám meg Liamhez.
Szomorúan nézett rám.
-Miabaj?Mit tudtál meg?
-Azt mondta nem szereted.
-Mi?De,szeretem!Csak veszekedtünk a múltkor.
-Hát ő meg ilyen bogyókat kezdett szedni amitől elvileg az ember vékonyabb meg szebb lesz nemtudom,ilyeneket írt a doboz.Azt észre vettem,hogy evés után azonnal megy hányni...de mostmár akkor tudom miért.Azt mondta biztos szereted majd,ha olyan lesz mint akikkel kikezdtél.-megráztam a fejem.
-Szóval abban a hitben van,hogy nem szeretem?-Amy bólintott.
-De szeretem!Tudnia kéne.Ő taszított el engem.-Amy bólintott.-És van egy fiúnk is.
-Mivan???-A lány nagyot nézett.Ja igen ő nem tudja.
-Emivel van egy gyerekünk.-Sóhajtottam és beavattam Amyt a dolgokba.
Este a fürdő helyiségből jöttem ki,Em meg a szobájából.
Az arcán látszik,hogy beesett és még mindig sápadt de már nincs infuzióhoz kötve.
Lassan odasétáltam.
-Szerintem gyönyörű vagy!A legszebb az egész földön!-öleltem át.
Szorosan ölelt ő is.
-Kérlek senki kedvéért ne változt meg.-bólogatott.
Nem tudtam mi mást mondhatnék.Szépen vissza sétáltam a szobámba.
A karácsony hamar kezdetét vette és a legtöbb ember el is ment a családjához,Willnek vettem egy autót amit anyu már el is vitt neki.Nem tudtam mit vehetnék neki de egy autónak minden kisfiú örül,legalábbis én autós kisfiú voltam.
Emivel nem beszéltem azóta igazán.Tudom,hogy ő is sokat tanul meg dolgozik,nincs egymásra időnk de jobb is így.Miért?Mert könnyebben megyek el LA-be.
Utálom a karácsonyt sosem töltöttem senkivel.
Mindig egyedül voltam a szobámba.Ma sincs másképp.
Még csak este nyolc van de én inkább aludni akarok.
Szóval le feküdtem az ágyamba és próbáltam aludni de ezt az alvást a kopogás zavarta meg.
Sóhajtottam és morcosan felkeltem.Utálom a karácsonyt.
Kinyitottam és Em állt az ajtóban.Kezes lábasban állt előttem az aranyos kis fejével.
-Mivan őzike vagy?
-Mhm.-kuncogott.-Boldog karácsonyt,bár tudom,hogy utálod.
-Nekedis.-bólogattam.-Jól tudod.-bólintott.
-És micsinálsz?
-Aludni készültem.-bólintott.
-Akkor,akkor aludj csak.-bólogatott.
-Te?
-Semmit.Egyedül vagyok.Hiányzik a kisember.Nagyon.-suttogta elcsukló hangon.
-Nekemis.Te is egyedül szoktál lenni?
-Mindig egyedül voltam.Kb...6 éves korom óta.-a szívm fájt a tudattól.
-Akkor gyere és legyünk ketten.-húztam be az ajtón.Bezártam az ajtót aztán Emre néztem aki már az ágyamba feküdt,elmosolyodtam és bebújtam mellé.
-Már csak a fiúnk hiányzik.Utálom magam amiért ez van.
-Nem tehetsz róla Em.
-Elfogok költözni,néztem lakást és úgy döntöttem elköltözök.Szilveszter után már megyek is.Azután végre az enyém lesz Will.-bólintottam.
-Jólteszed.Örülök,hogy veled lesz mert tudom mennyire szeret téged.
-Téged is szeret.-nézett rám vigyorogva.
Bólintottam.-Esik a hó.Menjünk inkább és csináljunk valamit.
-Em fáradt vagyok.-sóhajtott.
-Akkor szép álmokat.-adott puszit az arcomra.
-Nekedis.-simítottam arcára a kezem.Hamar elaludtam Em mellett és a legfurcsább álmokat álmodtam.
Egy éles hangra ébredtem ami kintről jött.
-Em?-ültem fel.Meglepődtem mikor a hűlt helyét láttam.Az órára néztem,éjjfél van.A hó még mindig esik.
Felkapkodtam magamra a cuccaimat.
Kopogtattam a szobán de semmi.Sietve indultam meg ki.Rossz érzésem van,szörnyen fáj a vállam az egy dolog de nagyon nagyon félek.
A  kollégium épülete előtt álltam és körbe néztem de nem láttam senkit.
Csak egy nagy hóembert.Kémleltem egy kicsit mire észrevettem a hófehérben a vér mocskos színét.Azonnal megindultam oda.
Mikor megláttam,hogy a vér tulajdonosa ki a szívem megállt és levegőt sem kaptam.
-Em!Em!Életem!-térdeltem le és azonnal az ölembe vettem.A szeme nyitva volt és még motyogott valamit.Azonnal a telefonomhoz nyúltam és hívtam a mentőket.
-Em!Maradj velem!Nem lesz baj itt vagyok!!-elhúztam a ruháit,hogy lássam hol lőtték meg.A vállán.Azonnal a sérülésre tapasztottam a kezemet.
-Sajnálom Harry...

Szép napot mindenkinek!🦋❤️