-Anne?
-Emi?-anya is meglepődött,közbe az ölébe vette Willt.
-Anya ő Em,a szerelmem.
-Mi?
-I-igen.Nem tudtam van egy fia.-motyogta közbe ide lépett hozzám és megfogta a kezem.Ideges,érzem.
-Nem tudtam,hogy a fiammal vagy együtt.Harry ő itt Will,Emi fia.
-Tudom anya.Ismerem a picit.-anya olyan furcsa lett.Nem tetszett ez nekem mert láttam életem szerelme szemében a félelemet.
-Miért hívott mamának?
-Gemma a nevelő anyja Willnek.-mondta anya amin úgy meglepődtem.Emre néztem aki szomorúan rám.
-Nem sokáig.-bólogattam.Anya rosszallóan nézett rám.
-Szerintem a legjobb helyen van.Emilia ezt te is tudod.Fiatal vagy te még Willhez.
-Anya!-fegyelmező hangomat az egész terem hallhatta.
De ezt már csak Liammel lehetett fokozni....aki hívni kezdett.Sóhajtottam és felvettem.
-Harry!Mindjárt ott vagyok.Tudnod kell valamit,Emi kisfia a te fiad!A gyerek a tiéd!!-hirtelen mindenki szeme kikerekedett ahogy az enyém is.-Mindjárt ott vagyok.-hangján hallottam,hogy szalad.
Letettem és körbe néztem.
-Mivan?-anya a magas c-nél is hangosabb hangot adott ki.
-A te fiad!-lépett be Li.-Ohhhhhhhhhh......
-Mi?Harry!-Em elengedte a kezemet.
-Liam ne viccelődj kórházban vagyunk.
-De nézzetek már a gyerekre.Tiszta Harry.A másik meg,találtam képet Jeremy bulijáról.Tudod menőnek tartottam a polaroidokat.Tessék.Az véletlen nem Emilia meg te??Két évvel ezelőtt?-a képeket az ölembe dobta.Emi és én egyszerre nyúltunk oda.
Felemeltem,hogy ő is lássa.
Az első képen Em egyedül állt a fehér ruhában.A második képen már ott álltam mellette és a kezétől fogva húztam.
A harmadik képen a lépcsőn mentünk fel.
Em arcán hirtelen nem tudtam kiigazodni.A negyedik képen én voltam kicsinek.Willre nézett és a képre.
-Te voltál.-pillantott rám.-Te voltál akivel aznap este együtt voltam.Már emlékszek.A szemedre,az ugyanúgy világított mint most.
-T-tudom emlékszek...-bólogattam.Anyára néztem aki semmit nem értett.
-Anya...én vagyok Will apja.
-Na ez nem így megy.-rázta a fejét.-Apasági tesztet fogok kérni.Harry te mért nem tudsz vigyázni?Emilia te meg...17 éves voltál!Mindketten nagyon nagyon ügyesek vagytok.Hívom az orvost.-anya szinte örjöngve ment ki.
-Ez mind igaz Em...ezzel álmodtam.Már mindenre emlékszek.Majdnem meghaltam és akkor ezzel álmodtam.-Em felemelte Willt aki teljesen olyan mint én.
-Gyerekek sajnálom....csak megakartam mondani.-motyogta Liam.
-Nembaj Liam.-bólogatott Em.
-Most haragszik rám.-sóhajtottam.
-Nem haragszok Harry.-rázta a fejét.-Meglepődtem.-könnyezett be.-Eddig egyedül harcoltam a fiamért,végig úgy,hogy féltem attól mi lesz majd,ha felnő.-szipogott.
-Hát itt vagyok.Soha többé nem kell félj kicsim.
-Megígéred?
-Persze.-fogtam meg a kezét.Will elmosolyodott ahogy Em is.
-Szeretlek,örülök,hogy te vagy az apja.-csókolt meg.
-Szeretlek életem.Ne aggódj énis örülök.
Anya már egy orvossal tért vissza.Fogalmam sincs honnan szerezte de azzal tért vissza és a picitől meg tőlem is nyál mintát vettek..
Fogtam Willt mert annyira sírt szegény,hogy az borzasztó.
-Jólvan,semmibaj kicsim.-öleltem miközben Em is a hátát simogatta a babának.
-Nagyon remélem hamar kiderül ez az egész.Gemma jön és haza viszi Willt.-mondta anya.Emre pillantottam aki leült a székbe és szomorúan nézett maga elé.
-Anya nekem ide ne hozd azt a nőt.Majd Liam hazaviszi Willt,Emiliával.Ő az anyja.Senki más.Will meg az én fiam.Nem fogom tűrni,hogy a hülye nővérem okoskodjon meg te.Azt se tudom hirtelen ki oldalán állsz.Kérlek most menj el.-a kisfiúra pillantottam aki már a mellkasomon aludt.Anyunak se kellett több,hogy elmenjen.
Emre néztem aki már a könnyeit törölgette.
-Soha többé,soha de soha nem fog neked senki ártani!Mert én itt leszek és mindig megfoglak védeni.

Szép napot mindenkinek!☺️🦋