F O U R T Y - O N E
De megtették.
Megszerveztük a rendezvényt azokkal a dolgozókkal akiknek ez volt a feladatuk.
Végig azon tanakodtam,hogy muszáj elkezdenem a másik sulit.Nem akarok ilyen unalmas munkában dolgozni.
De a rendezvény is kezdetét vette én meg megindultam a hotelba ahol megszálltam.
Felhívtam Willt és ágyba döltem.
Borzasztóan hiányzott Harry és szívem szerint csak vele lettem volna.De holnap haza megyek ő meg a rendezvényen van még most is.
Az óra lassan egyet mutatott mikor valakit kopogni kezdett.
Kicsoszogtam és ajtót nyitottam.Harry állt az ajtóban.
-Mindenhol kerestelek!-nézett rám.
-Hát eljöttem ide mivel holnap megyek haza.-bólintottam
-Mi?Már holnap??
-Igen.-sóhajtottam.
-Bakker.-lépett be és magához ölelt.-Nem akarom,hogy elmenj.
-Mindegy Hazz.-megrázta a fejét.
De sajnos fel kellett kelljek és el kellett kezdjek készülni.
Harry szomorú volt és csendes.
Segített összepakolni meg ilyesmi.
-Maradj itt.Gyertek ide Willel.
-Tudod,hogy rosszul érezné magát.Én is...Hary szeretlek de megoldjuk ezt.-bólintott és szorosan átölelt.Még a reptérre is ő vitt ki és leszarta,hogy épp elkésik,a beszállásig velem volt...aztán szépen csendesen elválltunk egymástól.
Ahhh de utálom,hogy most távosan kell éljünk.
Majdnem egész úton aludtam.
Úgy éreztem mintha évekig nem aludtam volna.
Otthon már Will nagyon várt,olyan boldog voltam mikor megláttam őt.Akár egy film jelenetben úgy öleltem az én kis hercegemet.
-Aww kicsim hiányoztál nagyon anyának.-vigyorodtam el.
-Te is nekem!-Mosolygott a kis gödröcskéivel.
-Egyre sötétebb a hajad macikám.-simogattam meg már szinte barna haját.
Anne is elment közben én meg írtam Harrynek,hogy itthon vagyok.
-Elmehetnénk apához ketten is.
-Elmegyünk majd életm.-ültettem a székre.-Mesélj mit csináltatok a mamával,addig csinálok valami finomat.-hevesen bólogatni kezdett és elkezdett mesélni.
Gyorsan sikerült megfőzzek és leüljek enni Willel.Közben ő folytatta mi csináltak Annel.
-Szóval jól szórakoztatok.
-Mhm.-tömte a majmot a kis pók.-De hiányoztál,meg apa is.
-Nekünk is hiányoztál!-simogattam meg a hátát.
-Akkor ma veled alszok.
-Jólvan.-Evés után lefürdettem,mert már így is késő volt.Elintéztem magam aztán olvastam mesét Willnek és már aludtunk is.
Már reggel nehezemre esett korán kelni,de valakinek oviba kell mennie.Szóval felkeltem és elkezdtem reggelit csinálni Willnek.
Éreztem,hogy valami nem stimmel velem.De biztosan csak az út viselt meg.
Will felöltözött,evett,fogat mosott és indulhattunk is.
Kicsit úgy nézhettünk ki,mint a testvérek...smink nélkül tizenhatnak nézek ki.
Az ovi elé élrve adtam neki egy nagy puszit.
-Majd sietek érted!-mosolyogtam rá.
-Szia anyuci!-integetett és már szaladt is be a kis barátaival.
Az arcomról a mosoly lehervadt.Elindultam haza felé és próbáltam nem hányni az úton.Sikerült,hálistennek ahogy a lakásba értem akkor jött rám így szaldtam kihányi az üres gyomrom tartalmát.Ami csak víz volt.
Kutyául éreztem magam és a mellettem hangosan csörgő telefonomat is nagy nehezen vettem fel.
-Háló?
-Szia kicsim!Minden rendben?
-Aw kicsim...-ennél a pontnál nem tudtam válaszolni mert épp eltartottam a telefont,hogy ne hallja,hogy hányok.-Nem igazán.
-Ahh kicsikém,ha most ott lennék akkor segítenék.Mitől hánysz?
-Fogalmam sincsen.Elvittem a babánkat oviba és most meg ez van.
-Ettél olyat?
-Nem szívem,vacsira is könnyű tészta salátát csináltam szóval fogalmam sincsen.
-Menj el orvoshoz,jó?
-Ahh utálok dokihoz járni.
-Em...
-Jó.-sóhajtottam.
-Szeretlek.
-Én is téged.-mosolyodtam el.Hallottam a háttérben őt hívják.
-Leteszlek.Később hívlak.
-Rendben,szia.-a vonalat bontottuk.
Szomorú lettem és a hányást se nagyon tudtam abbahagyni.
Egy óra múlva az ügyelet is sikeresen ki érkezett és nem állapított meg semmi komolyt csak egy kis vírust így aztán kiírt.
Harry anyukáját muszáj volt felhívjam,hogy menjen Willért oviba mert beteg vagyok.Tudom nem kedvel de bevallom én őt igen,mert segít attól függetlenül.
Így mikor haza értek kimásztam az ágyból és kimentem.
-Anyaa!!!-szaladt ide Will.
-Szia kicsim.-öleltem át.
-Köszönöm,hogy elhoztad!-mosolyodtam el.
-Semmiség.-legyintett.-Jobban vagy?
-Nem mondanám.
-Azért majd csinálj egy terhességi tesztet.-pakolta le a táskáját én meg meglepődtem.
-Nem hiszem,hogy...nem.
-Te tudod vagyis ti Harryvel de azért ajánlanám.
-Jólvan.-bólogattam.
Segített még nekem de rajtam az nem,hogy most aggódhatok...ha az vagyok akkor mehetek a dili házba...de komolyan.
De akkor Harrynek mit kéne mondjak....nem jöhet haza,nem hagyom,hoy tönkre tegye azt amit el akar érni akármi legyen....
Remélem mindenkinek jól telik a szünet!😊❤️
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro