Reggel fáradtan ébredtem.Hallottam Harry hangját ahogy valakivel beszél.
-Jahh...igen.Nagyon beteg vagyok még.Voltam orvosnál,igen.Lázam is van.Igen...tudom de küld el az anyagokat én meg megcsinálom.Igen influenza.Uhum.Kösz Dave.Szia.-köpni nyelni nem tudtam.Lassan vánszorogtam ki az ágyból egyenesen a nappaliba.
-Jó reggelt.-pillantottam rá.
-Neked is édes.-vigyorodott el és idejött megcsókolni.-Hagytalak aludni.Willt elvittem oviba.
-Jézusom ilyen késő van?
-Szükséged van a pihenésre.Semmi gond megoldottam.-bólintottam.
-Köszönöm.
-Hoztam neked reggelit is.
-Köszi.-simogattam a kezét.-Mióta is vagy infulenzás?-nagy szemekkel nézett rám és úgy tünt,mintha megijedt volna.
-Nem vagyok.
-Akkor a telefonba miért mondtad ezt?-nem válaszolt.Engem nézett és a kezeivel összefogta a számat mint egy kisbabának.-Hareehh...-Csak rázta a fejét és apró csókokat adott.-Harry!
-Ahhh már...mindegy,nem?
-Nem az.
-De az.Hagyjuk ezt Emilia.
-Ne hívj így.
-Ez a neved nem?-indult meg a konyhába.
-Nem,hanem bébi vagy szerelmem vagy kicsim.Ez a nevem a számodra.-Mentem utána duzzogva.Csak bólintott.-Bae nemár!!-öleltem át fedetlen hátát.Lehámozta magáról a kezeimet nekem meg a szám tátva maradt.-Jó.
A szobába mentem az ajtót meg becsaptam.
Nem hiszem el,hogy hisztiznie kell....
A takaró alá bújtam.Hallottam ahogy kinyitja az ajtót.Az ágy besüpedt mellettem aztán már éreztem is,hogy mellém bújik.
-Sajnálom...Csak haza akartam jönni.Nem kaptam semmilyen szabadnapot.Azt hazudtam nekik,hogy nagyon beteg vagyok és nem megyek.Nem akartalak felizgatni de én már nem bírtam nélküled.Érzékenyebb vagyok arra,hogy nem vagy velem...szeretlek és elveszett vagyok nélküled.-suttogta a fülembe.A könnyeim lassan folytak le.Megfordultam és szorosan átöleltem.
-Szeretlek nagyon.
-Én is szeretlek szerelmem.-csókolt meg.
Egésznap együtt voltunk.
Olyan dolgokat csináltunk amiket sosem.Együtt főztünk,takarítottunk és olyan édes volt,hogy még táncolni is felkért.
Egyszerűen csak együtt voltunk és olyan jóvolt egy kicsit csak vele lenni.
-Egész héten itt leszek.-ölelt át szorosan hátulról.
-És ennek én csak örülök.-simogattam a karjait.Elvigyorodott és jól belémbújt.
-Picit még alszok.
-Jólvan,álmodj szépet.-húztam a cicimre.Nem kellett neki mondani,mert gyorsan bealudt.A haját simogattam amíg aludt,de lassan én is vissza aludtam.
Konkrétan egykor keltünk...én farkas éhesen ő fejfájósan.
Amíg én kiettem a hűtöt addig ő engem nézett és a combomat simogatta.
-Olyan cuki vagy mikor ennyit eszel.
-Köszi?-nevettem fel.
-Tudod mivel egész héten itthon leszünk...arra gondoltam,hogy ezt a napot kivehetnénk,hogy csak kettesben legyünk...mmm anya azt mondta szívesen vigyázna Willre,mert virágokat ültetnének.Szerinted?
-Nekem mindegy.-simogattam meg az arcát.
-Mindegy??
-Nyugi.-kuncogtam.-Nyugodtan vigyázzon rá.Mi meg addig vigyázunk egymásra.-elvigyorodott és már írta is az smst.
-Szerintem anyu egyébként egyre jobban kedvel téged.
-Remélem.-bólogattam.
-Biztos.-húzott közelebb magához.-Tudja,hogy mennyire szeretlek.-elvigyorodtam és még a szemem is bekönnyezett.
De amik ez után jöttek...abból elegem volt...
Szép estét mindenkinek!❤️❤️